— A Veszprémbe látogatók méltán gyönyörködhetnek a város kiemelkedően szép és jó karban levő zöldterületeiben. Hogy sikerült ezt elérni?

— Sok-sok év munkája, amíg kialakul egy város zöldfelülete. Hogy egy cserje felnőjön, ahhoz öt-tíz év kell, hogy egy fa betölthesse funkcióját, tíz-tizenöt év. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy közben a város megállás nélkül változik, ráadásul ezek a változások kertészeti szempontból többnyire kedvezőtlenek. Mint ahogy az egész országra jellemző, itt is fákat vágnak ki, hogy helyükre butikokat és egyebeket építhessenek.

— Milyen egyéb környezeti problémái vannak a városnak?

— Veszprémben olyan légáramlás van, hogy a Bakonyból jövő szél kipucolja a város levegőjét, ugyanakkor gondot okoz egyes területeken, hogy a volt orosz lőtérről a szél a dolomitport behozza a városba. A por megkötésére az erdészek már megkezdték a terület fásítását.

Sajnos, a fásítással egy időben az északi iparvidék nyugati végén, a városvédő erdősávban különböző ipari létesítményeket telepítenek, ami azt jelenti, hogy vágják ki a fákat.

— Vannak különösen szennyezett gócok a városban?

— Két nagyon szennyezett területünk van: a Szabadság tér és a Budapest utca, Mártírok útja kereszteződése. A Szabadság tér környéke például annyira szennyezett volt, hogy alig volt olyan növény, amely el tudta viselni.

A légszennyezést nem igazán tudnám a környezetszennyezés egyéb fajtáitól elválasztani: a talajszennyezéstől, a vízszennyezéstől. Gondot okoz a téli útsózás is. Nem vagyunk képesek megérteni, hogy a télen kiszórt só tönkreteszi a cipőnket, a ruhánkat, az autókat, a házakat, az aszfaltot, mindent, amit csak ér, tönkreteszi a talajt és a növényeket is. Ahelyett, hogy újra kelljen telepíteni a növényeket, érdemesebb lenne jobban odafigyelni ezekre a dolgokra.

— Mit kell figyelembe venni a növényfajok kiválasztásakor?

— Egy város zöldterületét kialakítani nem lehet anélkül, hogy ne lennénk tekintettel a talajadottságokra, éghajlati adottságokra, a levegő és a talaj szennyezettségére. Ezekhez leginkább a honos növényekkel tudunk alkalmazkodni. Emellett egzotikus növényfajokat is alkalmazunk, ahol erre igény van.

Az volt a gyakorlat, hogy egy lakóterület kialakításakor az építésztervezővel váltottunk néhány szót, milyen jellegű lesz az épület, mi az, amit takarni kellene belőle vagy pedig meg kellene mutatni. Ezek alapján választottuk ki a növényzetet. A műemlékekhez, amelyeket nem akartunk eltakarni, olyan növényeket választottunk, amelyek valósággal alájuk másznak, kiemelik őket. Természetesen nem mindegy, hogy mit ültetünk a régi épületek mellé. Érdemes utánanézni a kultúrtörténeti vonatkozásoknak: hogy az adott korban alkalmazták-e az adott növényt. Dísznövényként remekül alkalmazható gyógynövényeink vannak, amelyeket a középkorban a kolostorkertekben termesztettek.

— Mekkora zöldterülete van Veszprémnek?

— 1,2 millió m 2 . Hogy ez mekkora értéket képvisel, ne kérdezze. Annyit támpontként, hogy egy kb. 25 éves fának 80100 ezer forint az értéke.

— Sikerült-e bevonni a lakosságot is a zöldterületek ápolásába?

— Több éven keresztül zajlott a Virágos Veszprémért mozgalom. Ezt én nagyon hasznos rendezvénynek tartom, mert megmozgatja a város lakosságát. Nem pont abban, hogy petúniát vagy büdöskét ültessen, hanem abban, hogy figyeljen oda a zöldterületekre. Egyre többen gondozzák a körülöttük levő zöldterületeket, és egyre kevesebb szemét kerül ki a gyepre. Ez meghatározza a lakosság hangulatát. Van egy réteg, amelyik szívesen dolgozik a zöldterületeken. Ásnak, füvesítenek, takarítanak.

— Sok a vandalizmus a városban?

— Sajnos, eléri a fővárosi szintet. Sok a lejtős terület, amelyeket beültettünk bokrokkal. Alig győzzük kiszedni a legurított padokat, virághordókat és a különféle szemetet a tövükből.

— Mit lehetne tenni ez ellen?

— Próbáljuk felhívni az iskolások figyelmét, hogy ügyeljenek a zöldterületekre. Vannak biztató jelek. Létrejött például a Bem-iskolában egy környezetvédelmi alapítvány, és megpróbálják bevonni a gyerekeket a parkok felügyeletébe.

Fontos lenne, hogy egy ekkora városban, mint Veszprém — körülbelül 70 ezer lakos —, legyen valaki, aki rajta tartja a szemét a zöldterületeken. Zöldterülettel sokan foglalkoznak — környezetvédelemmel még többen —, csak úgy tűnik, a sok bába között elvész a gyerek.