A Magyar Közlekedéspolitikát a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével a környezetvédő szervezetek bevonásával felül kell vizsgálni.

Addig is az autópálya-építéseket haladéktalanul le kell állítani.

Egyre pontosabban meg kell határozni a közlekedés külső költségeit, és ezeket fokozatosan érvényesíteni kell az árakban. Különösen vonatkozik ez a hazánkon áthaladó kamionforgalomra.

A közlekedési ártalmak és a költségek csökkentése érdekében javítani és fejleszteni kell a tömegközlekedést, a vasúti és vízi szállítást, és a kerékpáros közlekedést, illetve el kell terjeszteni a településeken belüli forgalomcsillapítást, továbbá óvni és fejleszteni kell a települési a zöldterületeket, növelni az erdőtelepüléseket.

Olyan területfejlesztési politikát kell folytatni, amely csökkenti a közlekedési, szállítási igényeket, és oldja a Budapest-központúságot.

A meglévő közlekedési infrastruktúra fenntartását, megőrzését, felújítását és kihasználását előnyben kell részesíteni az új beruházásokkal szemben.

A budapesti 4. metróra szánt milliárdok tovább mélyítik a főváros és vidék között kialakult infrastrukturális különbségeket, ezért ezt az összeget az ország és a főváros felszíni tömegközlekedésének fejlesztéséire kell fordítani.

A közlekedéssel kapcsolatos döntések meghozatala előtt minden esetben időben és széleskörűen tájékoztatni kell a lakosságot és a társadalmi szervezeteket, továbbá lehetőséget kell adni az egyes témákkal kapcsolatos különböző vélemények megalapozására, megvitatására és nyilvánosságra hozatalára.

— Kérjük, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapból különítsenek el egy nyilvános kiírású és elbírálású független Zöld Média Alapot.

— A Központi Környezetvédelmi Alap szemléletformálási keretének elosztásakor kezeljék kiemelten a környezetvédelmi újságíró-képzésre irányuló pályázatokat (újságíró-továbbképző tanfolyamok szervezése, társadalmi szervezetek újságíróinak alap- és továbbképzése, társadalmi szervezetek számára sajtóval és közönségkapcsolatokkal foglalkozni képes szakemberek képzése, ösztöndíj-lehetőségek támogatása, valamint tanfolyamokon való részvétel anyagi támogatása).

— A KKA-n belül kapjanak lehetőséget a regionális és helyi igényeket és szükségleteket kielégítő kezdeményezések (újságok, lapok, rádiók, tévék)

— Kérjük a KTM-et és az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát, illetve a médiakuratóriumokba delegált társadalmi képviselőket, hassanak oda, hogy közcélú reklámokat az állami médiákban díjmentesen sugározzanak, több műsoridőt, illetve újságoldalt próbáljanak meg szerezni a környezetvédelem ügyének.

— Az országot ellepő fogyasztói reklámok hatásának ellensúlyozása érdekében támogatjuk a Levegő Munkacsoportnak és a HUMUSZ-nak a reklámok termékdíjára vonatkozó javaslatát, mely szerint a reklámokra is vessenek ki termékdíjat, és az így befolyt összegből közcélú egészség- és környezetvédelmi reklámokat lehessen támogatni.

A dohány- és alkoholtermékek reklámozása a hatályos jogszabályok alapján a mai napig tilos.

A jelenlegi jogellenes reklámozási gyakorlat az érintett lobbyk erőszakosságára és a jogalkalmazók általános beavatkozási szándékának hiányára vezethető vissza.

Az alkotmány 77. paragrafusa második bekezdése értelmében az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére és minden állami szervre és állampolgárra kötelezőek. A jogszabályok végrehajtásának követelménye az arra hivatott szerveket egészen a jogszabályok időbeni hatályának megszűntéig terheli; és ez nem a jogszabály-értelmezés, hanem az államigazgatási felelősség kategóriájába tartozik.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a jelenlegi jogellenes gyakorlat társadalmi veszélyességére.

A jogszabályok rendelkezéseivel ellenkező "jogalkalmazói méltányosság" a törvényesség teljes fellazulását eredményezheti, az állampolgárokat demoralizálja — míg a jogellenes állapotok utólagos jogalkotói "legalizálása" súlyos jogbiztonsági aggályokat vet fel.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban a Szekció résztvevői támogatják a Hulladék Munkaszövetség, illetve a Levegő Munkacsoport által kidolgozott módosító indítványokat.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényhez kapcsolódóan:

1./ Kérjük a gazdasági reklámok közoktatási intézményekből való teljes kitiltását.

2./ Jogszabályi rendelkezéseket kérünk a "környezet"-re való reklámcélú hivatkozás tiltása, ill. korlátozása érdekében.

3./ Főszabályként általános reklámtilalmat követelünk a dohány-, az alkohol, ill. a gyógyszertermékek vonatkozásában.

4./ A fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi érdekképviseleti szervezetek részére általános ügyféli jogállás biztosítását kérjük.

5./ A reklám közzétevőjét meghatározott (differenciált) mértékű termékdíjjal (vagy fogyasztási adóval) kell terhelni. A befizetésekből képződő külön alap a társadalmi célú reklámtevékenység finanszírozására használható fel.

A "szabadtéri reklámhordozókról" szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan:

Rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy reklámhordozót csak szigorú feltételek mellett, engedéllyel lehessen elhelyezni. A szigorú jogi szabályozás központi eleme külterületeken a tájvédelmi, belterületeken a városképvédelmi érdekek prioritása. A külföldi gyakorlathoz igazodóan kérjük kimondani a reklámberendezések külterületi ingatlanokon való (ill. főutak mellett 100 m-en belüli) elhelyezésének általános tilalmát.

Noha a NAT kiemelt közös követelményként fogalmazza meg a környezeti értékeket, fennáll a veszély, hogy mivel e témakör nincs tantárgyasítva, az iskola nem fogja komoly feladatként értékelni, és nem áll majd rendelkezésre a megfelelő óraszám.

Fennáll a veszélye annak is, hogy idő- és egyéb zavarok miatt a pedagógiai programmal kapcsolatos törvényi deklarációk nem mennek át a gyakorlatba.

A környezeti nevelés megvalósításában az iskolák és a civil szervezetek megfelelő szakmai és pedagógiai garanciák mellett működjenek együtt, segítve az iskolán kívüli környezeti nevelést.

A tanórán kívüli környezeti nevelés költségeit ne terheljük a szülőkre, ezért különösen fontos, hogy a fenntartási támogatáson túl rendszeres pályázatok formájában lehessen a költségekhez hozzájutni mindazoknak, akik ezt a tevékenységet magas szinten végzik, beleértve a civil szervezeteket is.

A természetvédelmi pályázatot elbíráló kuratóriumba az eddigi hagyományoknak megfelelően a táborozásban jártas civil szervezetek eredeti számú (3 fő) részvételét kérjük.

A tanárokat a környezeti szemléletre fel kell készíteni, de addig is azokat az oktatóközpontokat, pedagógus-műhelyeket, tanári egyesületeket, a környezeti nevelést kezdettől segítő lapokat (Természet és Természetbúvár) kiemelten kell támogatni a forráshoz jutáshoz, amelyek a környezeti nevelés eddigi eredményeinek elérésében sikerrel működtek közre.

A környezeti nevelés sikeres megvalósításának további feltétele a megfelelő globális és holisztikus modell alkalmazása, a komplexitás érvényesítése, a tanári és családi példamutatás, a megfelelő taneszközök biztosítása.

A szekció megvitatta az állami költségvetés és adórendszer környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő átalakításának lehetőségeit, és a következő javaslatot teszi.

A környezetvédő mozgalmaknak fokozottabb mértékben kell támogatniuk az 1993 óta minden évben elkészített és szakmailag alaposan kidolgozott javaslatokat egy környezetbarátabb állami költségvetés és adórendszer megvalósítására.

Az Országos Környezetvédelmi Tanács legfontosabb feladata 1997-ben az állami költségvetési törvény előkészítésének figyelemmel kísérése és az erre vonatkozó javaslatok megtétele legyen.

Tovább kell folytatni és erősíteni a témával kapcsolatos szakmai munkát.

Széles körű felvilágosító munkát kell végezni egyrészt a környezetvédő mozgalmakon belül, másrészt a lakosság és a döntéshozók körében egy környezet-barátabb állami költségvetés és adórendszer előnyeinek ismertetésére.

A szekció tanácskozásán a következő egyetértő álláspont alakult ki: az állampolgárok joga és feladata, hogy a képviselőjelöltekkel közöljék elvárásaikat, és ennek alapján a szavazatukat kérő képviselőjelöltekkel mintegy "társadalmi szerződést" kössenek. A képviselőjelöltről helyes elvárni, hogy a helyi sajtóban közzétett nyílt levélben jelentse ki: a "társadalmi szerződésnek" megfelelően fog politizálni, és ha ezt a "szerződést" megszegné, és választói ezt számon kérik, becsületbeli kötelességének tartja, hogy lemondjon mandátumáról. A szekció ajánlja a zöld szervezeteknek, támogassák az olyan állampolgári köröket — bármilyenek szerveződjenek is —, amelyek ilyen céllal alakulnak és tevékenykednek, mert az így megerősödő részvételi demokráciától várható, hogy a természet- és környezetvédelem követelményei a jelenleginél sokkal jobban érvényesüljenek.

(Síklaky István vitaindítója a "Mit várunk az országgyűlési képviselőktől?" szekcióban.)

Úgy gondolom, hogy a zöldeknek támogatniuk, vagy akár kezdeményezniük kell az ilyen civil akciókat, mint olyanokat, amelyek a legszorosabban kötődnek a vállalt feladatukhoz.