Hogy honnan tudom? Szülőként formás kis levelet kaptam Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úrtól, több példányban, hiszen minden gyerekem bizonyítványában volt egy példány belőle. Kollégáim, barátaim ugyanígy jártak. Formára kissé nagyobb a bizonyítványnál, színes, fényes, a címe: Miért jó? Érdeklődtem, ebből a levélből minden iskolába jutott annyi, ahány gyerek jár oda. Végül is kedves a miniszter úrtól, hogy a nyomtatásról ő gondoskodott, hiszen sok iskolában még másológép sincs, bár Internet hamarosan lesz, megint csak a miniszter úr jóvoltából. Ebből a kis levélkéből megtudtam, hogy a NAT lehetővé teszi, hogy a gyerek és a tanár személyisége megjelenjen a tanulás, a tanítás egész folyamatában. Aztán, más és más megoldásokat kínál a tanuláshoz a gyerekek életkora, tehetsége, szociális és kulturális adottságai szerint. Nem folytatom, a többi se jobb. A miniszter úr utolsó kérése, hogy kísérjük figyelemmel — a következő tanévben —, hogy beváltja-e a NAT az ígéretét. Figyelni fogjuk! Szerencsére nem azt kell néznünk, hogy a levélben közölt kilenc pontnak megfelel-e a Nemzeti Alaptanterv, hiszen akkor bajban lennénk, hanem hogy az iskolában mi történik. Ott pedig, ha tetszik, ha nem, a személyiség például eddig is jelen volt a tanulás, tanítás egész folyamatában. Az egyéb pontokban közöltekről nem is beszélve.

Miért kellett akkor ez a levél? Csak nem reklámról van szó? Annak gyengécske.