Az Auchan bevásárlóközpont — a külföldi beruházó pénze vagy a lakosság egészsége a fontosabb?

Szabó Béla István ismertette az Auchan ellen indított perek állását. Az építési engedély hatályon kívül helyezéséért indított perben a másodfokú bíróság azt az ítéletet hozta, hogy nem történt olyan súlyos szabálysértés, ami indokolná az építkezés leállítását. Másrészt a bíróság szerint a Levegő Munkacsoportot nem illette meg az ügyféli jogállás, azaz nem volt joga pert indítani. A döntést a Magyarországon széles körben elterjedt rendkívül káros gyakorlat folytatásaként értékeltük: ha valaki a jogszabályok megsértésével épít fel valamit, azt a hatóságok utólag jóváhagyják. (Az Auchan 1997 február óta érvényes építési engedély nélkül építkezett.) Furcsa volt továbbá, hogy ugyanaz a bíróság, amely hat hónappal korábban jóváhagyta az építkezés leállításáról szóló végzést, most ellenkezőleg döntött. Még furcsább, hogy az a bíróság, amely korábban leírta, hogy az építkezés "súlyos és szinte visszafordíthatatlan károkat okozhat a környezetben", most úgy ítélte meg, hogy a környezetvédelmi törvény paragrafusai nem vonatkoztathatók erre az esetre. Természetesen tudjuk azt is, hogy egy magyar bíróság már elkészült építményeket még akkor sem gyakran bontat le, ha kisebb összegről van szó, nem pedig 10 milliárd forintról, mint az Auchan esetében.

Időközben az Auchan ügyvédjétől azt is megtudtuk, hogy az Auchan kártérítést ajánlott fel a Levegő Munkacsoporttal együtt pert indító budaörsi lakosoknak, akik az esetleg még évekig elhúzódó, jelentős vesződséggel és költséggel járó pereskedés helyett — érthetően — inkább elfogadták a felajánlott pénzt. (A kártérítés összegét az ügyvéd üzleti titoknak minősítette. Azt azonban a lakóktól tudjuk, hogy a bevásárlóközpont miatt a közvetlenül érintett családi házak mindegyikének értéke 4-5 millió forinttal csökkent.) A Levegő Munkacsoport komoly sikernek tartja, hogy segítségével a beruházás által leginkább sújtott lakók viszonylag rövid idő alatt kártérítést kaphattak, hiszen tevékenységünk nélkül ez aligha következett volna be.

A másik perben, amelyet veszélyeztetéstől való eltiltás érdekében indítottunk az Auchan ellen, a bíróság szintén elutasította keresetünket. Bár a bíróság elismerte a környezet károsodását, és azt, hogy a lakosok egy részét kár érte az építkezés miatt, de szerinte ezt nem a veszélyeztetéstől való eltiltással, hanem kártérítési eljárással kell rendezni.

A Levegő Munkacsoport úgy döntött, hogy az ítélet szövegének kézhezvétele után dönt majd a további konkrét lépésekről. Mindenképpen folytatja azonban küzdelmét a nagy bevásárlóközpontok káros környezeti hatásai ellen, valamint azzal az egyre terjedő gyakorlattal szemben, hogy kisebb és nagyobb cégek egyaránt semmibe veszik a törvényeket, s jogellenes tevékenységük eredményét utólag a hosszas perekkel való időhúzással, sőt a jogszabályok megváltoztatásának kierőszakolásával (ld. reklámtörvény!) igyekszenek véglegesen megtartani. Azt sem tudjuk elfogadni, hogy egy külföldi beruházó pénze minden más értéknél fontosabb legyen.

A fővárosi tömegközlekedésért

Joó Ferenc beszámolt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottságainak üléséről, ahol a képviselők egyetértettek a BKV járatainak további ritkításával.

A Levegő Munkacsoport megdöbbenéssel fogadta, hogy az Önkormányzat tovább rontja a tömegközlekedés színvonalát. Különösen felháborítónak tartjuk azt, hogy ritkítják a szentendrei HÉV járatait, és felére csökkentik a szerelvények hosszát. A HÉV-vel párhuzamos utakon — így például a kétszer négysávos Szentendrei úton — most is mindennaposak a közlekedési dugók, s a HÉV színvonalának csökkentése ezt a helyzetet már az elviselhetetlenségig fokozhatja. Mindez ellentmond a kormány kinyilatkoztatott törekvésének, hogy javítja az elővárosi vasúti közlekedést.

Hasonlóan elítélendőnek tartjuk a 47-es villamos ritkítását. Óriási ellentmondás, hogy egy olyan vonalon csökkentik a tömegközlekedés kapacitását, ahová a Fővárosi Önkormányzat arra hivatkozva tervezi az új metró építését, hogy a felszínen már nincs lehetőség a forgalom megfelelő lebonyolítására.

Jelentősen ritkítani kívánják a 67-es villamost pótló autóbuszt is, ami azzal a következménnyel jár, hogy az utasok "leszoknak" erről a járatról, és így majd meg lehet indokolni, miért nem állítják helyre a nemrég megszüntett villamosjáratot.

A Levegő Munkacsoport súlyosan helyteleníti azt is, hogy ezeket a döntéseket az érintett lakosság megkérdezése nélkül, szinte puccsszerűen hozza meg a Fővárosi Önkormányzat.

Úgy döntöttünk, hogy követeljük a tervezett intézkedések elvetését, a tömegközlekedés javítását, valamint a lakosság és a civil szervezetek érdemi bevonását a döntések előkészítésébe.

Javasoljuk, hogy az új metró előkészítésére és az Andor utca kiszélesítésére 1998-ban szánt összeget csoportosítsák át a BKV részére, ami nemcsak szükségtelenné tenné a tervezett járatritkításokat, hanem bizonyos mértékű színvonal-emelést is lehetővé tenne.

Árpád-hídi siker

J. Halász Judit örömmel közölte, hogy a XIII. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete december 11-i ülésén elvetette az Árpád híd pesti hídfője északi oldalán lévő park beépítésének tervét. A döntést a BATÁR (Árpád-hídi Lakástulajdonosok Baráti Társasága) és a Levegő Munkacsoport komoly sikereként könyveljük el. Rendkívül szomorúnak tartjuk viszont, hogy a 21. század küszöbén több ezer ember és számos civil szervezet évekig tartó tiltakozása kell ahhoz, hogy egy rossz környezeti állapotú nagyváros egyik jelentős zöldfelülete megmaradjon. A lakosság és a civil szervezetek most azt szeretnék elérni, hogy az a terület, ami a valóságban park, a hivatalos papírokban is azzá váljon: azaz a Fővárosi Önkormányzat minősítse át közlekedési területből zöldterületté. Ugyanakkor kérik, hogy a park és a közeli lakások értékének növelése, valamint a lakosság egészségének védelme érdekében az Árpád híd mellett létesítsenek zajvédő falat.