A lyoni konferenciát követően rövid kitérőt tettem Párizsba. Itt előbb találkoztam Jack Shorttal, az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (ECMT) főtitkárhelyettesével, akivel a rövid kapcsolatfelvevő találkozás alkalmával kitértünk a gazdasági fejlődés és a közlekedés növekedésének kapcsolatára. Mint elmondta, a kelet-európai közlekedési miniszterek szinte egyhangúan azt a fenntartásukat hangoztatják, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül nem valósulhatnak meg országaikban a gazdasági fejlesztési elképzelések. Ezt a környezetvédők nem így látják, és az ECMT szívesen adna hangot a környezetvédelmi aggályoknak. Ezért szívesen együttműködne az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetséggel (T&E, melynek közép- és kelet-európai irodájának funkcióját a Magyar Közlekedési Klub látja el) egy olyan tanulmány elkészítésében, mely bebizonyítja, hogy a gazdaság fejlődéséhez nem szükséges autópályák építése, hanem a meglévő infrastruktúra fejlesztésével is megfelelő eredmények érhetők el.

Ezután megbeszélést folytattam a Vasúttársaságok Nemzetközi Szövetségének (UIC) környezetvédelmi munkatársával, melyen egyeztettük álláspontunkat a közlekedés külső költségeit illetően. Érdekes volt a Dán Vasutak (DSB) kezdeményezéséről hallani, ahol öko-menetrend bevezetését fontolgatják. Kísérleteikben ugyanis azt találták, hogy vonatok sebességének 180 km/óráról 150 km/órára való csökkentése csak minimálisan (6%-kal) növelte a menetidőt, ám ezzel 30%-os energiamegtakarítást értek el.

November elején Szlovéniában, a Bled-tónál tartott stratégiai tanácskozást sok európai környezetvédelmi szervezet, a Környezetvédelem Európáért (EfE — Environment for Europe) mozgalomban való további részvétellel kapcsolatban. Ez a mozgalom európai szintű miniszteriális folyamat a környezetvédelem előremozdításának érdekében, mely folyamatban a civil szervezetek is megtisztelő helyet kaptak. A mostani tanácskozás az 1998 májusára tervezett aarhusi (dániai) konferenciára — az információk áramlásának szabadságáról és a döntésekben való társadalmi részvételről — kiadni tervezett nyilatkozatok megvitatására, valamint a "hogyan tovább?" kérdés tisztázására szolgált. A környezetvédelmi civil szervezetek (ECO-k) elhatározták, hogy célszerű lenne az EfE mozgalmat valamilyen jogi-társasági keret közé terelni. (Számomra kicsit ijesztő, hogy egyfolytában új szervezetek alakulnak, és a szegény környezetvédő szervezetek széles körű tájékozottság nélkül, esetleg a véletlenen alapulva csatlakoznak egy-egy nagyobb koalícióhoz, majd újabb és újabb szövetségek próbálják őket szintén bevonni munkájukba. Én egységesebb környezetvédő mozgalmat szeretnék látni Európában!)

1997. november 12—14. között tartotta Bécsben első közös közlekedési-környezetvédelmi konferenciáját az ENSZ EGB (Európai Gazdasági Bizottság). Ennek alkalmával tartották meg a T&E szervezésében, november 10-én (szintén Bécsben) a civil szervezetek fórumát, ahol négy témakörben fogadtak el nyilatkozatot. Ezeknek előadására volt lehetőség az ENSZ-konferencián is, ahol hangnemükkel és mondanivalójukkal hívták fel magukra a figyelmet a civil szervezetek. A Közép- és Kelet-Európával foglalkozó nyilatkozat lényege az volt, hogy a nagyszabású autópálya-építések előtt (melyek részét képezik a Transz-Európai Közlekedési Hálózatnak, azaz a TEN-nek), először a helyi kapcsolatokat, azaz a meglévő hálózatokat kell fenntartani és felújítani, és a különböző nemzetközi pénzintézetek befektetési politikáját is eszerint kell alakítani, valamint átláthatóbbá kell azokat tenni. A civil szervezetek nem hisznek az autózást esztelenül pártoló koncepciókban, és meg vannak győződve, hogy a gazdasági növekedésnek nem feltétele azonos mértékű közlekedési infrastrukturális növekedés. Érdekességképpen említem meg, hogy a fórumon, mint civil szervezet, részt vettek az autógyártó cégek képviselői is. Miután álláspontjainkat tisztáztuk, ők sem emeltek további szót a nyilatkozatok elfogadása ellen.

Kihasználva az alkalmat, hogy Kelet-Európából sok közlekedési környezetvédő szervezet látogatott el a bécsi fórumra, a következő két napon Budapesten rendeztük meg a közép- és kelet-európai közlekedési-környezetvédelmi gondokkal foglalkozó szervezetek koalíciójának, azaz az ECO TENDENCEE-nek a soron következő találkozását. Az ECO TENDENCEE tulajdonsága, hogy közép-európai kérdésekkel foglalkozik, de több nyugat-európai szervezet is tagja. Elképzeléseink szerint a közeljövőben alkalom nyílna egy brüsszeli székhelyű képviselő alkalmazására, aki helyben tudna utánajárni olyan dolgoknak, melyekről innen, a távolból csak nehézkesen lehet bővebbet megtudni. Ebben a tevékenységben szeretnénk a brüsszeli központú T&E-re támaszkodni, ezért nem volt érdektelen, hogy Matthias Zimmermann, az egyik nyugati szervezet, a Svájci Közlekedési Klub (VCS) elnöke, aki egyúttal a T&E elnöke is, szintén jelen volt.

Megbeszélésünk sarokpontja a T&E-vel való viszony tisztázása kellett legyen. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy célunkat úgy érhetjük el leghamarabb, ha minél több közép- és kelet-európai szervezet csatlakozik a T&E-hez, és így nagyobb befolyást gyakorolhat a T&E tevékenységére, hiszen a T&E is olyan irányban megy tovább, amerre tagjai viszik. Emellett azonban továbbra is értelmét látjuk a budapesti T&E-iroda fenntartásának, mely a térségi információáramlás központja maradhatna. Erre nyilvánvaló igény mutatkozott a szervezetek részéről, akik hétköznapi munkájuk során nem feltétlenül tudnak mindennap Brüsszellel kommunikálni. Arra a kérdésre, hogy az ECO TENDENCEE-vel mi legyen, egyelőre nem találtunk egyöntetű megoldást. A budapesti T&E-iroda szerepe gyakorlatilag az ECO TENDENCEE tagjainak koordinálása lenne, de az, hogy a nevet megtartsuk, vagy párhuzamosan mind a kettőt használjuk, vagy esetleg hosszabb távon találunk majd különböző szerepet a két szervezetnek, nos ez még nem dőlt el. Végül megegyeztünk, hogy következő találkozónkat március végén, a T&E brüsszeli éves közgyűlésének alkalmával tartjuk, és addigra (első közös munkánkként) elkészítünk egy kiadványt, mely a közlekedés és a környezetvédelem összefüggéseit tárgyalja Közép- és Kelet-Európában.

Végezetül, november végén tartotta Budapesten egyhetes közlekedési szemináriumát a holland A SEED, akik többek között az ECO TENDENCEE-ben is részt vesznek. (Az A SEED a szolidaritásért, egyenlőségért, a környezetért és a fejlődésért küzdő nemzetközi szervezet.) A szeminárium megrendezéséhez az Európai Ifjúsági Központ adott támogatást, célja pedig az EU bővítésével kapcsolatos közlekedési és környezetvédelmi gondok megtárgyalása volt, illetve az újonnan érkező, érdeklődő szervezetek tájékoztatása és bekapcsolása a munkába. Helyi szervezőként a Magyar Közlekedési Klub vett részt a lebonyolításban. Egyik súlypont a TEN elleni küzdelem, másik a különböző akciókra való lehetőségek, harmadik pedig az ismeretek elmélyítése volt. Félig-meddig hasonló céllal, de más résztvevőkkel zajlott az esemény, mint a lyoni konferencia. A különbség az volt, hogy itt főként az európai folyamatokra, és nem a kizárólag urbanizációs területeket érintő problémákra tértünk ki, továbbá, hogy a résztvevők nagyobb arányban érkeztek a kelet-európai térségből, nagyobb arányban voltak kezdők.

Reméljük, hogy sok hasznos információt sikerült nekik átadnunk, többek között egy szerepjáték és egy utcai figyelemfelkeltő megmozdulás megszervezésével. A játékban mindenki kapott egy szerepet, amihez szigorúan tartania kellett magát, hogy a végén egy útszélesítést megvitató közmeghallgatás eljátszásával ismertethessük meg egymást, és "gazdagodhassunk" a hivatalos szervek által használt érvekkel. Gyakorlati példaként pedig megszerveztük egy transzparens kifüggesztését az M1/M7 autópálya Budapestre bevezető szakasza fölé, melyre az alábbi szöveget írtuk: "Az autózás káros az egészségre". Mindenki örömére megmozdulásunkról másnap a két legnagyobb országos napilap fényképes beszámolót is közölt. A személyes kapcsolatok kialakítását elősegítő esti szeánszok mellet természetesen a szeminárium részét képezte a budapesti helyi problémák szemléltetése is, minek kapcsán sor került szabálytalanul parkoló autókon való átkelésre, ami nem kis felháborodást keltett a tulajdonosok, illetve a szemközti irodaház biztonsági őrei között. Mint kiderült, a Fényes Elek utcában éppen az Autópálya Igazgatóság alkalmazottainak szabálytalanul parkoló gépkocsijai voltak utunkban.