Az MTA Stratégiai kutatások, Magyarország az ezredfordulón című kutatási projektsorozatában legutóbb a közlekedés került napirendre egy tudományos ülésszak formájában. A Műegyetemhez kapcsolódó öt kutatócsoport foglalkozott az elmúlt hónapokban a közlekedés és technikai infrastruktúrája fejlesztési, stratégiai kérdéseivel. Az alprogramok a közlekedés fejlesztése, a fejlesztés járulékos hatásai, a kapcsolódó hírközlési, informatikai fejlesztés, a nemzetközi vonatkozások és a szakemberképzés területeit ölelték fel. Résztanulmányok foglalkoznak egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra telematikai szempontú fejlesztésével, a városi közlekedési infrastruktúra és a minőség kapcsolatrendszerével, az eurokonform tervezési irányelvek bevezetésével, az intelligens forgalomszabályozás alkalmazhatóságával, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozási feltételeivel, a logisztikai központokkal. (E sorok írója a Fenntartható mobilitás felé c. tanulmányával próbálta meg a környezeti szempontrendszert bevinni a projektbe.)

Az előadások között e szempontból érdekes volt Michelberger professzor, az MTA alelnöke eszmefuttatása a mai közlekedési rendszerek és a környezet közötti legfontosabb konfliktuselemekről. Így kiemelte a közlekedés tömegszerűvé válását, mennyiségi túlcsordulását, amit a később az ülésszakba bekapcsolódó Lotz Károly miniszter úgy jellemzett, hogy Nyugat-Európa a "közlekedési halál" állapotában van. Ma már közúton bárhova eljutni rendkívül bizonytalan vállalkozás, és valóban paradigmaváltásra van szükség. A másik, talán filozofikus vagy fundamentalista felvetés szerint összeférhetetlen az emberi léptékű mobilitás — 5, legalább 20 km/h — és az elért sebesség — 120, 250, 1000 km/h —, ami egyfajta ellenőrizhetetlenséget eredményez. A harmadik elem a nagymértékű környezetszennyezés és egyéb típusú környezetterhelés, a negyedik pedig a hatásfok. A belsőégésű motorok hatásfoka 35% körül van, de a tényleges energetikai hatásfok a primer energia hasznosulását tekintve 8-10%, amit a teherbírás vagy a férőhely kihasználási foka tovább ront, a teherfuvarozásban gyakorlatilag 4-5% körül lehet.

A vonatkozó tanulmányok az Akadémia könyvtárában hozzáférhetők, a tanulmánykötet megjelenése tavaszra várható.