— Szám szerint hány környezet- vagy természetkárosítási ügy indult?

— Részben a vizsgált szűk időszak — 1997 második féléve —, részben a jogszabályok frissessége miatt, részben a még kialakulóban lévő Ügyészségek közötti, illetőleg Környezetvédelmi Felügyelőségek és Természetvédelmi Igazgatóságok közötti kapcsolatok miatt nem sok ügy indult. Környezetkárosítás vonatkozásában 24, természetkárosítás vonatkozásában 16, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntette miatt pedig 7 ügy vizsgálatára került sor. Ami a statisztikát illeti, a Btk. 280. szakaszában meghatározott környezetkárosítás bűntette miatt 6 ügyben történt vádemelés, 4 ügyben pedig még folyamatban van a büntető eljárás. Természetkárosítás bűntette miatt, amit a Btk. 281. szakasza szabályoz, 7 ügyben történt vádemelés, míg a Btk. 281/A szakaszában meghatározott, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntette miatt 3 ügyben történt vádemelés.

— Ön szerint miért indult ilyen kevés ügy?

— Leginkább talán azért, mert ezek az ügyek nem olyan egyértelműen felderíthetők az ügyészség vagy a rendőrség számára, mint például egy lopás vagy egy csalás, vagy bármely egyéb bűncselekmény. Rendkívül nagy lehet a latencia (az ismertté nem vált esetek száma), nagy valószínűséggel ezért is került sor a Legfőbb Ügyészség és Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttműködése keretében a legfőbb ügyészi helyettes 1/1997. számú körlevelének a kiadására. Ez a körlevél azt tartalmazza, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek és természetvédelmi igazgatóságok 1997. március 1. után a kötelezést vagy bírságot megállapító jogerős közigazgatási határozataikat a határozatok jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tájékoztatásul megküldik a környezetveszélyeztetés vagy -károsítás helye szerint illetékes Megyei Főügyészségeknek. Nagyon szívesen várnánk mind több és több ilyen határozatot, annál is inkább, mert az ügyészség is feladatának érzi, hogy küzdjön az állampolgárok belenyugvó magatartása ellen. Megvannak a megfelelő büntetőjogi eszközeink, tehát semmi akadályát nem látnám annak, hogy megfelelő számú feljelentés esetén, mind több büntetőeljárás induljon.

— Mi a véleménye a háttér jogszabályokról?

— Megfelelőnek tartom azokat, bár folyamatosan változnak. A fokozott védelem alatt álló növények és állatok vonatkozásában az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelet 3. és 4. számú melléklete ad számunkra útmutatást, míg a környezetre veszélyes hulladékok vonatkozásában a 102/1996. (VII.12.) számú kormányrendelet megfelelő eligazítást ad.

— Várhatók-e változások a vizsgálatok kapcsán?

— Fokozott figyelmet kívánunk fordítani az ügyészségen belüli szakági együttműködésre, valamint szorosabb kapcsolatot kívánunk kialakítani a környezetvédelmi felügyelőségekkel és a természetvédelmi igazgatóságokkal.