Közismert, hogy az Európai Unióban környezeti szempontból nagyjából három csoportot lehet megkülönböztetni. Az élenjárók a skandináv országok és Ausztria, a középmezőnyben Anglia, Franciaország és Németország áll, míg a legkevésbé szigorú előírásokat a déli országok kívánják elfogadtatni. Magyarország környezeti állapota sok tekintetben kedvező. Több esetben tehát számíthatnak majd az északi országok arra, hogy — nemzeti érdekeink figyelembevétele mellett — támogatni fogjuk a szigorúbb feltételeket követelő javaslataikat. Ezzel helyzetünket javíthatjuk. A zöld államháztartási reformjavaslatok egyik célja az, hogy a meglévő kedvező állapotot mindenképpen megőrizzük, illetve a gazdasági szerkezetváltással a további szennyezést meg tudjuk állítani. Mivel mind a világméretű problémák (üvegházhatás), mind a helyi veszélyek (talajsavanyodás stb.) — csökkenő szennyezés mellett is — halmozódnak, ezért a beavatkozásokat minél hamarabb el kell kezdeni.

A következőkben néhány légszennyezéssel kapcsolatos eredményt ismertetünk.

Svédországban szinte minden területen sikerült a helyi szennyezést jóval az egészségügyi határérték alá szorítani.

Húsz év alatt a kén-dioxid-kibocsátást 80%-kal csökkentették, így 1995-ben ennek a szennyező anyagnak a 90%-a külföldről származott. Ezért olyan aktívak a skandinávok a nemzetközi megállapodások terén. A kén-dioxid példa arra, hogy vannak sikeres nemzetközi megállapodások is. Az 1979-es Genfi Egyezményben az aláírók vállalták, hogy a következő 15 évben legalább 30%-kal csökkentik a kén-dioxid-kibocsátást, és ezt teljesítették is.

1989-ben adót vezettek be a belföldi légiközlekedésre (illékony vegyületek, NOx, CO 2 kibocsátása). Ennek következtében 1997-re átalakították az összes repülőgép motorját, és a szénhidrogén-szennyezést 90%-kal csökkentették. Tavaly ezért eltörölték ezt az adófajtát.

Norvégia ma közismerten Európa egyik legjobb gazdasági helyzetben levő országa. A munkanélküliség tavaly 3,9% alatt volt. A belföldön felhasznált energia legnagyobb része az ottani ideális adottságokat kihasználó vízierőművekből származik. A fenti táblázatban a norvég parlament által kinevezett Zöld Adó Bizottság javaslatait, ill. azok várható hatásait mutatjuk be. Az elképzelés szerint további, a bruttó hazai termék 1%-ának megfelelő mértékű zöld adókat vezetnek be az SZJA 2,3%-os egyidejű csökkentése mellett. A javaslat "költségvetés-semleges", azaz összességében se nem növeli, se nem csökkenti a költségvetés bevételeit, hanem "csak" az adók szerkezetét alakítja át.

A számok többek között azt is mutatják, hogy a "tiszta" országokban igen nehéz további csökkenéseket reális összegekért elérni. A globális légszennyezés szempontjából ezért ésszerűbb a forrásokat külföldön felhasználni részben a még működő környezetszennyező létesítmények kibocsátásainak csökkentésére ún. csővégi eszközökkel (füstszűrők stb.), technológiaváltással, részben pedig az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiák sokkal szélesebb körű alkalmazásával, különösen a harmadik világban.

A hollandiai jogszabályok a környezet védelmét segítő adókedvezmények megállapításánál már nem tesznek különbséget a Hollandiában bejegyzett vállalatok otthon, illetve külföldön történő beruházásai között.