J. Halász Judit beszámolt az ugyanezen a nap délelőttjén tartott tüntetésről, amelyet több zöld szervezet és kiskereskedő tartott a helyi ellátás és a környezet védelmében, a bevásárlóközpontok terjeszkedése ellen a budapesti Új Városháza előtt. A megszervezésére rendelkezésre álló rövid idő ellenére a megmozdulás sikeres volt (ld. a cikkeket a 12. és 13. oldalon!).

Dr. Radó Dezső és Joó Ferenc több a közlekedéssel kapcsolatos eseményről számolt be. — Képviselőink részt vettek a Világbank által szervezett megbeszélésen, amely a közúthálózat fenntartásának és fejlesztésének forrásaival kapcsolatos, idén júniusban Budapesten rendezendő konferencia előkészítését szolgálta. — Felszólaltunk a vasúti mellékvonalak és a turizmus kapcsolatáról tartott tanácskozáson, amelyet a MÁV és a Paul Salveson vezette Közlekedési Kutatási és Tájékoztatási Hálózat (TR&IN) szervezett, és amely lezárta az ezzel kapcsolatos hazai program egy szakaszát (ld. a Lélegzet 1997/3. számát!). — Részt vettünk a vasúti mellékvonalak helyzetével és jövőjével foglakozó konferencián is Balatonfüreden.

Lukács András elmondta, hogy a Levegő Munkacsoport véleményezte a Központi Környezetvédelmi Alap 1998. évi Pályázati Felhívásának tervezetét. Álláspontunk szerint a Felhívás egyértelműen a környezetvédelem érdekeit szolgálja, így az abban megfogalmazott célokat általában támogatandónak tartjuk. Mivel azonban a rendelkezésre álló források rendkívül szűkösek a megoldandó feladatokhoz viszonyítva, csak azoknak a feladatoknak az elvégzésére szabad támogatást nyújtani, amelyek a leghatékonyabb módon járulnak hozzá a környezetszennyezés mérsékléséhez. Nem szabad a KKA-ból támogatást adni azon esetekben sem, amikor a probléma szabályozással (pl. kibocsátási határértékek szigorítása) vagy közgazdasági eszközökkel (pl. adók emelése vagy adókedvezmények) piaci alapon is megoldhatók. Ennek megfelelően javasoltuk, hogy a KKA ne támogassa a földgáz-hálózat bővítését, a régi gépkocsik katalizátorral történő ellátását, az elkerülő utak, P+R parkolók és parkolóházak építését, a tehergépkocsi-állomány korszerűsítését, valamint a kétütemű gépjárművek lecserélését. Javasoltuk viszont a támogatandó célok közé bevenni az elővárosi vasutak fejlesztését. Ugyancsak javasoltuk, hogy a felhívás magasabb arányú vissza nem térítendő támogatást jelöljön meg azon pályázatok részére, amelyek nem csővégi megoldásokat alkalmaznak, hanem magánál a forrásnál oldják meg a környezetszennyezés csökkentését. Ez utóbbiak közé tartoznak az energiahatékonyság fokozása, a tömegközlekedés javítása, a forgalomcsillapítás elterjesztése, a víztakarékos, ill. kevés szennyvízzel járó technológiák alkalmazása és a hulladékkeletkezés csökkentése. (Amint azóta megtudtuk, a KTM több javaslatunkat elfogadta. Így törölték a felhívásból a katalizátor-program és az elkerülő utak építésének támogatását, továbbá megszigorították a földgáz-hálózattal és a kétütemű-cserével kapcsolatos támogatások feltételeit. Egyúttal bevették a támogatandó célok közé az elővárosi vasutak fejlesztését. A változtatások lehetőséget adnak arra, hogy a tervezettnél több forrás jusson a tömegközlekedés javításának és a forgalomcsillapítás elterjesztésének támogatására!) — (Részletes észrevételeink megtalálhatók a Zöld Pók File-területén a Törvénytervezetek rovatban.)

A március 6-i, pénteki ülés helyett a következő nap tartottunk különleges összejövetelt a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóján Pécsett. Kai Schlegelmilch, a Wuppertali Intézet kutatója a zöld államháztartási reform lehetőségeiről tartott előadást, különös tekintettel a közép- és kelet-európai országok helyzetére, majd szekcióülésen vitattuk meg a témát.

Schlegelmilch elmondta, hogy a reform két fontos összetevőből kell hogy álljon. Az egyik egy olyan adószerkezeti átalakítás, melynek során egyrészt mérséklik a munkabérre rakódó terheket (a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót), másrészt a megújíthatatlan energiahordozókra, a nyersanyagokra, a súlyosan környezetszennyező termékekre és tevékenységekre vetnek ki többletadókat. A másik összetevő a környezetpusztító tevékenység közpénzekből történő támogatásának megszüntetése. A zöld államháztartási reform egyszerre segítené elő a környezet állapotának javulását, a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági szerkezet korszerűsítését. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindezek egyúttal az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak is alapfeltételei. A felvetett gondolatok komoly érdeklődést és vitát váltottak ki a hallgatóság körében.