kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hogyan segíti elő a metró a városban a szegregálódást ?

Mikor először olvastam ezt a szót a Főváros Általános Rendezési Tervének Programjában, elborzadtam. Bár nem városrendezési célként jelent meg a programban a szegregáció, hanem csak mint a fejlődés elkerülhetetlen velejárója, mint sajnálatos, kedvezőtlen jelenség, amit jó lenne elkerülni, de nem sokat tehetünk ellene. Így van ez Európában, Amerikában...
Mit jelent ennek a jelenségnek a tehetetlen elfogadása? Azt, hogy lesznek olyan "előkelő" lakónegyedek, ahol a szerencsésebb emberek építkeznek (többnyire a zöldterületek csökkentésével), és lesznek elhanyagolt régi városrészek, ahol olyan emberek laknak, akiknek nincs pénzük tatarozásra, és mivel az önkormányzat sem tud segíteni rajtuk, környékük menthetetlenül leromlik.
A szegregálódás fogalma még magában foglalja azt is, hogy ez a körülmény rányomja bélyegét az emberek életmódjára, megítélésük is ennek megfelelően fog alakulni — a vagyoni különbségek miatt.
Már akkor úgy éreztem, hogy valahogy sántít ez az egész. Hiszen nagyon sok művelt, értékes embert ismerek, akik szerény életkörülmények között élnek, akár leromlott lakásban, és nem tapasztaltam, hogy az emberi értékek a vagyonszerzéssel egyenes arányban gyarapodnának...
Tehát nem fogadtam el, hogy ez a fogalom valódi jelenséget takarna, inkább a megkülönböztetés szándékát látom benne.
Az pedig különösen nagy baj lenne, ha ez a szándék a településfejlesztésben is megnyilvánulna.
A MŰ-HELY Kft.-nek a 4-es metró nyomvonalával kapcsolatos tanulmánya volt az első, amelyben ezt a szándékot igen durva módon láttam kifejeződni.
A tanulmány két nyomvonalváltozatot elemez. Az A változatot, mint ellenjavalltat, amikor a Kosztolányi Dezső tér felé menne a nyomvonal, és a Móricz Zsigmond körtéri megálló ennek megfelelő elhelyezésű lenne (a megállók Kosztolányi tér után a Bikás park és az Etele tér lennének). A B változat abban különbözne az A-tól, hogy a Móricz Zsigmond körtér után a Fehérvári út felé kanyarodna a nyomvonal, tehát kimaradna a Kosztolányi tér. Így a Fehérvári út—Bocskai út találkozása és a Baranyai utca között lenne egy megálló a Fehérvári úton.
A tanulmány készítői a B változatot javasolják.
Az alábbiakban idézek a tanulmányból.
(Ha az A változat valósulna meg): "Mai ismereteink szerint ez a környék jelenleg átlagosnál értékesebb lakóingatlanainak az értékvesztésével (például Gellért-hegy déli lejtője), a terület kommercializálódásával járna."
(Ha a Kosztolányi téren lenne a megálló): "...a fővárosi átlagnál értékesebb lakóingatlanok vesztenek az értékükből és átalakulnak üzleti célú ingatlanokká. A Kosztolányi Dezső tér környéke egységes karakterű sajátos hangulatú, polgári jellegű városnegyed, amely középosztálybeli életstílust sugároz. ...ha a téren nem lenne metró, akkor az felértékelné (vagy legalábbis nem csökkentené) a lakófunkciót, és megközelítően helyreállhatna a háború előtti magas értékű, középpolgári lakókörnyezet. ...másrészt (azért sem kell ide metró), mert a városnegyed lakossága a fővárosi átlag fölött rendelkezik gépkocsival, melyet napi használatra igénybe is vesz."
"A Móricz Zsigmond körtér inkább a minőségi városrész-központi funkcióra alkalmas, a Kosztolányi Dezső tér környéke pedig a minőségi, középkategóriájú vagy annál magasabb nívójú lakókörnyezet befogadására, stabilizálására."
Szinte nevetséges, hogy kapálódzik a tanulmány az ellen, hogy a Kosztolányi tér felé vigyék a metró nyomvonalát!
A tanulmány ajánlása viszont a Fehérvári útnak a Bocskai út és Dombóvári út, Sárbogárdi út közé eső szakaszán több százezer négyzetméter bruttó szintterület üzleti célú beépítést javasol, föld fölé, föld alá, felrúgva a korábbi kerületi szabályozókat annak örömére, hogy ide kerül a metróállomás. Hogy ezek a hatalmas volumenű beépítések milyen változásokat jelentenének ennek a környéknek a hangulatában megjelenésükkel, forgalomvonzásukkal, arra vonatkozó elemzést nem tartalmaz a szóban forgó munka. Hiszen ezek tervezése hatásvizsgálat-köteles lenne az 1995. évi 152.sz. kormányrendelet szerint! Ettől függetlenül veszi azt a bátorságot, hogy a metróállomások finanszírozási forrásául ajánlja fel ezeket a példa nélküli hatalmas beépíthetőségeket, egy beállt, sűrűn lakott, amúgy is nagy forgalmú városrészben, ahol csak a parkok jelentenek beépítetlen területet.
Nem térek ki arra, hogy hol lakik ennek a tanulmánynak a szerzője, mert az nem lenne sportszerű. Érdekesnek tartom azonban, hogy a 4-es metró bár állítólag egy üdvözítő "találmány", mindenhonnan elutálják, akik tehetik. A Gazdagréti Polgárok Egyesülete is, amikor a XI. kerületi testületi ülés előtt néhány nappal kézhez vette az erről szóló napirendet, és olvasta, hogy a kerületi önkormányzat Gazdagrét felé is szeretné meghosszabbíttatni a nyomvonalat, sietett kinyilatkozni, hogy a gazdagrétiek nem akarnak metróállomást...

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.