A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre közhasznú egyesület az M0-s építése okán jött létre, mivel a hatóságok elmulasztották a lakosság időbeni és érdemi tájékoztatását, valamint véleményének figyelembevételét.

Az építkezés megkezdésekor derült ki számunkra, hogy lakótelepünktől kb. 100-150 méterre északra autópálya épül, 16 m magas és 270 m hosszú híddal és csomóponttal, ami életfeltételeinket súlyosan veszélyezteti a következők miatt:

1. A kis távolság, az uralkodó szélirány, a forgalom várható nagysága indokolja félelmünket, hogy mostani viszonylag tiszta levegőnk elszennyeződik, betegséget hozva ránk. Ezt szakértői vélemények is alátámasztják.

2. A nyugodt alvást a 30 dB-nél magasabb zajérték már zavarja, ugyanakkor az autópályáktól sok száz méterre is hallható a közlekedés állandó moraja, az ún. zajgátló falak hatékonysága pedig kétséges. És akkor még nem beszéltünk az interferencia jelenségéről, ami azt jelenti, hogy a hang felfelé erősebben terjed, és mivel lakótelepünkön sok 8-10 emeletes lakóház áll, módja is lesz érvényesülni.

3. A talajszerkezet laza, valószínűsíthető, hogy az M0-s és a Külső Szilágyi út megugró forgalmának hatására a magas tömbházak megrepedeznek.

4. Közbiztonsági helyzet romlása várható, ez a "csomópont->kamionparkoló->utcalányok ..." logikai sor levezetésével válik nyilvánvalóvá. A többit a Tisztelt Olvasó fantáziájára bízom.

A fentiek ismeretében nagy biztonsággal megjósolható, hogy lakásaink értéke zuhanásszerűen csökkenni fog.

Sokan élünk itt olyanok, — köztünk beteg emberek is —, akik azért költöztünk ide, mert itt emberi körülmények vannak (a házak, lakások szépek), tiszta a levegő és viszonylag jó a közbiztonság. Most ezt készülnek elvenni tőlünk!

Mivel a növények és állatok nem tudnak védekezni, kötelességünk felemelni a szavunkat az ő védelmükben is. A lakótelepünket körülölelő növényzet — mely terület madárvonulási útvonal lévén pihenőhelyül szolgál a vándormadarak számára is — iszonyú arányú pusztítását látjuk. Ami még ennél is felháborítóbb, hogy a nyomvonal kialakítását megelőző dúlás — semmibe véve a terület mint élőhely védettségét — átvonul az 5,7 hektáros Homoktövis Természetvédelmi Területen is, közvetlenül elpusztítva és veszélyeztetve számos védett növény- és állatfaj létét. Talán hihetetlen, de igaz, hogy az építők — és ebbe a környezetvédelmi hatóságok is beleegyeztek! — az egyes homoktövisegyedek áttelepítésével és bekerítésével megoldottnak tekintik az élőhely védelmének problémáját.

Ugyanilyen "lazán" kezelik a többi — a valós védelmet tekintve amúgy is meglehetősen alacsony hatásfokúnak tekinthető — ember- és környezetvédelmi előírás teljesítését is. Az építési engedélyben kikötött előfásításról például nagyvonalúan megfeledkeztek. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ha az ujjnyi vastag facsemetéket akár egy évvel előbb eltelepítették volna, akkor sem jelentenek védelmet még vagy 15 évig, egy 16 méter magas felüljáróval szemben pedig még azután sem, de itt az elv is fontos. Egyesek pillanatnyi gazdasági érdekei és a nemtörődömség ismét lesöpörte az asztalról a környezetvédelem, az egészséges életfeltételek ügyét.

Reményt adhat azonban az Alkotmánybíróság 1998. május 4-én született határozata, melynek értelmében az autópálya-építési tervek nem élveznek előnyt a környezetvédelmi érdekekkel szemben.

Természetesen megteszünk mindent, hogy az építkezést leállítsák, legalább addig, amíg leülnek velünk tárgyalni a nyomvonalról és a védelmi módokról. Eddig érdemben senki nem állt szóba velünk, a minisztériumok tovább hárítják a felelősséget, a fővárosi főépítész cinikus hangú levélben oktatott ki, saját polgármesterünk (IV. kerület!) és jegyzőnk pedig a törvény által meghatározott határidőket jóval túllépve sem válaszolt levelünkre.

Mivel az engedélyezési eljárással kapcsolatosan törvényességi aggályaink vannak, és az autópálya építése közvetlenül kárveszélyt jelent, polgári peres eljárást indítottunk a megrendelő és az építő ellen. Ha az út mégis megépülne, kártérítési perek sokaságára lehet számítani. Ez egyértelművé vált a május 26-án — a Levegő Munkacsoport közreműködésével — rendezett lakossági fórumunkon. A részt vevő mintegy 200 helyi lakos közül egyetlenegy sem akadt, aki a beruházás védelmében szólalt volna fel. Elismerő taps fogadta azokat a hozzászólásokat is, amelyek — cáfolva a beruházók állításait — rámutattak, hogy az M0-s északi szakasza nem tehermentesítené a Belvárost, hanem csak növelné a a közlekedési és környezetvédelmi problémákat a főváros egyéb területein is.

Ha az építkezést sikerül megállítani, természetesen arra az esetre is van javaslatunk, hogy mi módon lehetne hasznosítani és így a főváros lakossága számára valóban hasznossá tenni a ritka és védendő természeti kincsekben gazdag területet. Autópálya és "vállalkozói övezet" helyett nagyarányú erdősítéssel létrehozható egy Pest számára oxigént termelő, kellemes kirándulóhely. Mi ez utóbbi lehetőséget látnánk szívesebben.

Fokvári Katalin

a Káposztásmegyeri Környezetvédők Körének elnöke