kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mire figyel az Erdőfigyelő?

Amikor valaki akár pihenése, akár munkája során erdőben jár, közvetlen kapcsolatba kerül a természettel.
Már csupán ez a napjainkban egyre ritkábban tapasztalható érzés is alátámasztja az erdők megőrzésének, fenntartásának fontosságát.
Az erdők azonban ennél is többet nyújtanak számunkra.
Az erdők olyan élőhelyek, amelyek élővilága igen gazdag, és a bennük folyó gazdálkodás mellett is természetes, természetközeli képet mutathatnak, valamint ezeken túl sokrétű adottságaik folytán, a közösség számára, különböző feladatokat látnak el.
Ezek a következő csoportokba oszthatók:
- Nyersanyagtermelés,
- Környezet- és természetvédelmi feladatok,
- Szociális, üdülési feladatok.
Ezeket az erdők csak akkor képesek ellátni, ha az erdőkből származó javak használata és az erdőkre gyakorolt hatások biztosítják fennmaradásának feltételeit.
Ez a gondolat tulajdonképpen a természeti javak fenntartható használatát jelenti, amit régóta használt erdészeti szakkifejezéssel tartamos gazdálkodásnak hívnak.
Belátható, hogy a fenti kívánalmaknak nem felel meg, ha például egy erdő kitermelését (fáinak kivágását) úgy végzik, hogy utána a területen nem gondoskodnak a felújításról (a kitermelt fák helyén felnövő új egyedekről), vagy az erdőt nagy mennyiségű légszennyezés terheli.
De ugyanígy nem felel meg az erdő tartamos használatának az sem, ha egy kis erdei tisztáson 1000 ember táborozik, vagy ha egy kirándulás során eldobáljuk az üdítősdobozainkat.
Ezekből a példákból is látható, hogy a fenntartható használatot nem a használat maga, hanem annak módja és mértéke határozza meg.

Annak eldöntése pedig, hogy egy adott területen mi az a mód és mérték, ami a fenntarthatóság keretein belül marad, sok tényezőre kiterjedő megalapozott tervezést igényel.
Azt, hogy az erdőkben a társadalom hosszú távú érdekeinek megfelelő tartamos gazdálkodást kell folytatni, külön törvény is szabályozza (1996. évi LIV. tv. Az erdőről és az erdő védelméről).
Az erdők állapotát a rendeltetésszerű kezelésen belül leginkább a fatermesztési feladatokkal összefüggő beavatkozások befolyásolják.
Magyarországon a tartamos és tervszerű gazdálkodás érdekében erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet törvényesen csak az illetékes hatóságok által előzetesen engedélyezett terv alapján folytathat.
A tervek elkészítése, a tevékenységek engedélyezése, végrehajtásuk ellenőrzése és nyilvántartása részletesen szabályozott formában történik.
Az erdők nyersanyag-termelési feladatain túli szolgáltatásainak és termékeinek értékelése általában nem végezhető el egyértelműen. Ebbe a csoportba tartoznak a természetvédelmi értékek is, ideértve például a kerecsensólymot és a vasárnapi kirándulást is.
Az azonban nyilvánvaló, hogyha ezeket az értékeket a társadalom egészének szempontjából vizsgáljuk, akkor használatukat és a rájuk gyakorolt hatásokat — hasonlóan a közvetlen anyagi javakként megjelenő értékekhez — megfontolt módon, a hosszú távú érdekeknek megfelelően kell kialakítani.
E célok megvalósítását szintén törvényi szabályozás és átfogó tervek igyekeznek biztosítani.
Az erdők természetvédelmét tehát tekinthetjük úgy is, mint az erdőkhöz kapcsolódó természeti értékek fenntartható használatának kialakítását.
Az igazi kihívás azonban ezeknek az elveknek a gyakorlatban történő megvalósítása helyi szinten és nagyobb térségekben egyaránt.
A gyakorlati megvalósításban a ténylegesen erdőgazdálkodási tevékenységet folytatókon túl a hatóságoknak és a társadalom különböző erőinek is megvan a maguk sajátos szerepe. E szerepek megfelelő betöltésével és a felek megfelelő együttműködésével érhető csak el hosszú távon is maradandó eredmény.
Ennek érdekében a WWF (World Wide Fund for Nature — Világ Természetvédelmi Alap) Magyarországi Képviselete 1997-ben Erdőfigyelő programot indított.
A program elindítását különösen időszerűvé tették az 1997-ben életbe lépett új erdő- és természetvédelmi törvények (1996. évi LIII. tv. A természet védelméről és az 1996. évi LIV. tv.).
A program kiemelt feladata a magyarországi erdők — különösen a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők — állapotának és kezelésének figyelemmel kísérése természetvédelmi társadalmi szervezetek együttműködésével.
Az Erdőfigyelő program célja, hogy:
- a társadalom figyelmét ráirányítsa az erdőkre,
- a társadalmi szervezeteket bevonja az erdők természetvédelmébe,
- a társadalmi szervezetek és erdőgazdálkodók közötti kapcsolatokat kiépítse,
- a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek elterjedését elősegítse,
- hozzájáruljon az erdők természetvédelmi értékeinek megőrzéséhez.
Az első év tevékenységeinek sorában szerepelt a helyi problémakezelés támogatásán túl többek között egy országos szúrópróbás felmérés elkészítése a védett erdőterületekre. A programmal kapcsolatos témákról előadásokat is szerveztünk egyes helyi szervezeteknél.
Az első éves tapasztalatokról az Erdőfigyelő jelentés 1997 című kiadványban számoltunk be, amelyben a magyar erdőkre vonatkozó fontos adatok is megtalálhatók.
A téma fontossága és sikere miatt az Erdőfigyelő programot 1998-ban is folytatni kívánjuk az alábbi tevékenységi körökben:
- Szúrópróbás mintavételes felmérést végzünk a védett erdőterületek állapotával és kezelésével kapcsolatban;
- Példatárat állítunk össze a természetközelibb erdőkezelési módszerekről;
- Előadásokat, továbbképzéseket szervezünk a téma iránt érdeklődők számára;
- Segítséget nyújtunk a helyi együttműködések kialakításához, problémák kezeléséhez;
- Tájékoztató, figyelemfelhívó tevékenységet végzünk az erdők természetvédelmével kapcsolatban.
A program nyitott szervezettel működik, így tevékenységébe mindenki, illetve minden olyan természetvédelmi célú társadalmi szervezet bekapcsolódhat, akit vagy akiket érdekel az erdők természetvédelme.
A részvétel és együttműködés formáit az érdeklődés és a lehetőségek szerint rugalmasan alakítjuk ki.
A program során kiemelten számítunk helyi, közvetlen környezetükkel foglalkozó és ott tevékenykedő természetvédelmi szervezetek csatlakozására.
A programmal kapcsolatos információk és az Erdőfigyelő jelentés 1997 megtalálhatók a WWF Magyarországi Képviseletének honlapján is.
Besze Péter
erdészeti programvezető
WWF Magyarországi
Képviselete



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.