Tisztelt Demszky Úr!

A 71 tagszervezetet tömörítő Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség kiemelkedően fontosnak tartja, hogy javuljon a főváros környezeti állapota. Ezért szeretnénk megismerni elképzeléseit arról, hogy újraválasztása esetén Ön milyen intézkedések megvalósítását tervezi az elkövetkező négy évben az említett cél érdekében. Szívesen találkoznánk Önnel személyesen is, hogy feltehessük kérdéseinket. Amennyiben elfogadja meghívásunkat, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a találkozó helyének és időpontjának egyeztetésére.

Ha nem tud személyesen találkozni szövetségünk tagjaival, köszönettel vennénk írásbeli válaszait az alábbi kérdésekre:

1. Milyen elképzelései vannak a tömegközlekedés/egyéni közlekedés arány javítására?

2. Elősegítené-e az elmúlt években leállított villamosjáratok újraindítását, és a meglévő vonalak felújítását?

3. Támogatja-e, hogy a civil szervezetek bevonásával alaposan megvitassák a tervezett metróvonal építését és a lehetséges alternatívákat?

4. Elősegítené vagy korlátozná az újabb nagy bevásárlóközpontok építését a fővárosban és környékén?

5. Mi az Ön álláspontja a fővárosi zöldterületekkel kapcsolatban? Meg kívánja-e akadályozni a zöldfelületek arányának további csökkenését Budapesten és a fővárost övező gyűrűben? Mekkora új zöldfelületet kialakítását tervezi?

6. Hozzájárul-e a Széna tér további beépítéséhez?

7. Elősegítené-e a lakosság, a civil szervezetek fokozottabb részvételét a döntési folyamatokban?

8. Korlátozná-e a tehergépjármű-forgalmat (különösen a kamionok forgalmát) a lakott területeken?

9. Elősegítené-e a forgalomcsillapítást, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását a főváros egyre nagyobb területén?

10. Támogatja Ön az elővárosi vasúti hálózat fejlesztését?

11. Milyen elképzelései vannak a települési hulladékgazdálkodás javítására?

12. Milyen elképzelései vannak a vízgazdálkodás javítására (csatornázás, szennyvíztisztítás)? Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel:

Lukács András elnök

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettem szeptember 16-án kelt levelét. Sajnos elfoglaltságaim a jelen időszakban nem tesznek lehetővé személyes találkozást. Tekintettel azonban arra, hogy az Önök által feltett kérdések rendkívül lényeges, a főváros életét és működését, lakosainak életminőségét alapvetően befolyásoló területeket érintenek, fontosnak tartottam, hogy részletes választ adjak mindegyikre.

Minthogy a fontosabb érintett területek — a közlekedés minősége, a beépítettség és a zöldterületek aránya, a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás — mind csak hosszú távú programok keretében befolyásolhatók felelősen, válaszaimban kitérek mind az egyes szakterületeken a Fővárosi Közgyűlés által már korábban elfogadott, már megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás alatt álló programokra, mind pedig további tervekre. Az alábbiakban pontonként adom meg kérdéseikre a választ.

A tömegközlekedés — egyéni közlekedés aránya jelenleg mintegy 65:35, ami a hasonló nagyságrendű világvárosokhoz képest igen magas tömegközlekedési részarányt jelent. (A nyugati nagyvárosokban általában 20-30% a tömegközlekedés részesedése.) Ezért reális célkitűzés csak az lehet, hogy ez az arány lehetőség szerint lényegesen ne romoljon. Ennek érdekében fontosnak tartom a tömegközlekedés színvonalának emelését, minőségi paramétereinek javítását.

Ennek egyik példája lehet — bár az eltelt rövid idő tapasztalatai megalapozott következtetések levonására még nem elegendőek — a múlt hónapban beindított BKV Rt. Plusz márkavédjeggyel ellátott három új autóbuszjárat (City-busz, Keresztúr-busz, Tétény-busz). Ezek kényelmesebb utazást kínálnak, kulturált kiszolgálással mind a járműveken, mind a megállókban. Megbízhatóan garantálják a megállóhelyeken feltüntetett menetrend szerinti közlekedést, pontosságot. Naponta többször takarítják a járműveket, így tisztább környezetet ad az utasoknak, valamint koncentrált és közvetlen információkkal segítik az utasok tájékozódását.

A motorizáció terén előttünk járó országokban szerzett tapasztalatok alapján az egyik leghatékonyabb közlekedés-szervezési megoldás — többek között a tömegközlekedési részarány további csökkenésének megakadályozására is — a helyi és az elővárosi tömegközlekedés egységes, összehangolt működtetése, fejlesztése, vagyis a közlekedési szövetség megvalósítása. Ez igen hatásos eszköznek bizonyul az egyéni gépjárműforgalom által okozott környezeti károk mérséklésére és pozitív hatásai megmutatkoznak a térségfejlesztési célok megvalósításában is.

A Fővárosi Közgyűlés 1993-ban már tárgyalt a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) előkészítéséről, és akkor úgy foglalt állást, hogy a BKV, a MÁV és a Volánbusz tarifális és menetrendi együttműködésének előkészítését fel kell gyorsítani. Ennek érdekében megállapodás is született az öt legfontosabb együttműködő (az állam, a Fővárosi Önkormányzat és a három szolgáltató) között, melyhez a későbbiek során a Pest megyei Önkormányzat is csatlakozott. Még abban az évben megalakult a BKSZ előkészítését szakmai szempontból felügyelő Irányító Bizottság, és létrejött az operatív feladatokat ellátó BKSZ Előkészítő Iroda. Az előkészítő munkák keretében igen részletes tervezési munka folyt, amelynek alapján most már lehetőség van a szükséges politikai és gazdasági döntések meghozatalára önkormányzati és kormányzati szinten is. Erre várhatóan az önkormányzati választások után kerülhet sor, majd a döntések függvényében további mintegy 2-3 év szükséges a BKSZ megvalósításához.

A leállított villamosvonalak újraindítását elvben támogatjuk, de azt megelőzően minden esetben a konkrét vonalakra vonatkozó részletes forgalmi, műszaki, környezeti és gazdaságossági vizsgálatok elvégzése szükséges. Olyan vonalakon ugyanis, ahol nagyon kicsi az utazási igény — amit pl. egy viszonylag ritka autóbuszjárattal is ki lehet elégíteni — és az utasszám növekedése távlatban sem várható, ott valószínűleg nem célszerű a villamosjárat újraindítása.

A meglévő villamosvonalak felújítását eddig is folyamatosan végeztük, és a továbbiakban is folytatni kívánjuk ezt a programot a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek függvényében. Az utóbbi években elkészült legjelentősebb pályafelújítások: Nagykörút (a budai szakaszán most is folyik a munka), Fehérvári út, Népszínház u., Lehel u., 2-es villamos viadukt stb.

Nem csak támogatom, de az önkormányzatoknak jogszabályokban rögzített kötelessége is a lakosságot érintő beruházások tervezése során az érdekeltekkel (lakosság és szervezeteik) történő egyeztetés, így a DBR metróval kapcsolatos egyeztetések lefolytatása is meg kell hogy történjen.

A bevásárlóközpontok létesítésének szabályozására nagy előrelépést tett a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörében, amikor a rendelkezésre álló eszközzel élve a Fővárosi Szabályozási Kerettervben kijelölte azokat a területeket, amelyeken lehetőség lesz különösen nagy területű létesítmények elhelyezésére, valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban megfogalmazta azokat a szigorító rendelkezéseket, amelyek ezekre a létesítményekre vonatkoznak, illetve azokat a szabályzási előírásokat, amelyek a kisebb kereskedelmi létesítmények elhelyezését is korlátok közé szorítják. Így a főváros területén zónánként került meghatározásra az elhelyezhető létesítmények bruttó szintterülete, melyekhez különböző kötöttségek tartoznak a közlekedési, zöldterületi követelményeket illetően. E korlátozások 1999. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozó döntések esetén az eddigiekben is arra törekedtünk, hogy az érvénybe lépő szabályozásnak megfelelően korlátozzuk a beépítést.

A zöldfelületek megóvását és fejlesztését kiemelkedő jelentőségű feladatként határozza meg az egyeztetés alatt álló Budapest Városfejlesztési Koncepciója, amely a Fővárosi Szabályozási Keretterv és az agglomerációra készülő területrendezési terv célkitűzéseivel összhangban készült. A zöldfelületek városszerkezetet tagoló, környezet- és közérzetjavító szerepe vitathatatlan. A környezeti állapot általános megítélésében döntő szerepet kap a lakosság zöldterületekről alkotott véleménye, tapasztalata. A város tagoltsága, az egyes városrészek erősen eltérő adottságai természetesen nem biztosítanak azonos feltételeket a zöldterület fejlesztéséhez, ezért a lehetőségeket figyelembe véve különböző elemeket tartalmaz a koncepció zöldterület-fejlesztési programja. Ezek többek között: parkerdőfejlesztés, parkfejlesztés és rekonstrukció, utcafásítás és gyalogosfelületek humanizálása, a Duna-part és a ráckevei Duna-ág menti zöldterületek növelése, a dunai szigetek természeti értékeinek megóvása, a fővárost érintő patakok revitalizációja, a budai hegyvidék látképének védelme. A koncepció szerint a zöldfelületeket közgazdasági értelemben is értékként kell kezelni, felmérni és nyilvántartani, megfelelő értékelő eljárás kidolgozásával. A városfejlesztési koncepció javaslatot tesz Budapestet és az agglomeráció területét behálózó zöldfelületi rendszer kialakítására is.

A meglévő zöldfelületek radikális védelme mellett a város beépítésre szánt szabad területeinek kínálatát olyan fejlesztési stratégia kidolgozásával lehet megteremteni, amely a közérdek érvényesülését maximálisan szem előtt tartja.

A főváros területén közel 2000 ha zöldterület (kb. 550 ha közpark, ugyanennyi erdő, 800 ha véderdő) létesül, emellett temetőbővítésekre és új szabadidős területek kijelölésére is sor kerül.

Jelenleg az Általános Rendezési Terv, majd 1999. január 1-jétől a Fővárosi Szabályozási Keretterv határozza meg a főváros beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek — ezen belül a zöldterületek — elhelyezkedését. Ezen keretek kitöltése a kerületi önkormányzatok feladata és hatásköre. A Széna tér — a Moszkva térrel és a Margit körúti területekkel együtt — a városban elfoglalt helyénél fogva kiemelt jelentőséggel bíró, városközponti funkciók elhelyezésére tervezett terület. A városszövetben idegen iparterület helyét intézmények váltják fel, a terület átrendeződik, lehetőleg olyan módon, hogy a különböző igények ne csorbuljanak. A tervek szerint a Margit körút—Lövőház utca által határolt területre tervezett beruházás által igénybe vett zöldterület a tömbbelsőben visszapótlásra kerül.

Mint ahogyan a 3. pontban adott válaszomban is leírtam, az érintett lakosság részvétele az őket érintő kérdések eldöntésében jogszabályokban s előírt joga, amelynek betartása az önkormányzatok elemi érdeke. Azonban tudjuk, hogy ez a folyamat nem mindig optimális módon zajlik: a lakosság bevonása néha formális, néha nem kellően előkészített, sőt nem is mindig történik meg. Az elkövetkezendő időben a Fővárosi Önkormányzat az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy jobban előkészített formában, szervezettebben és kellő időben történjen meg az érdekeltek bevonása a döntési folyamatokba, melynek során — a nyugat-európai országokban megismert módszerek alapján — elsősorban a civil szervezeteknek a tervezési folyamatba való bevonása látszik célravezetőnek.

A tehergépjármű-forgalom korlátozására már eddig is történtek intézkedések, pl. a Nagykörúton belül 3,5 t, a Hungária körúton belüli területeken 12 t korlátozás van érvényben.

A további területeken történő forgalomcsillapítás bevezetését egyenként kell megvizsgálni, és amennyiben a szükséges közúthálózati elemek rendelkezésre állnak — a vizsgálat eredményének függvényében — mindenképpen támogatni kell a környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból egyaránt indokolt korlátozást.

A forgalomcsillapítási program keretében már megtettük az első lépéseket, melynek eredményeként létrejöttek az ún. 30-as övezetek (lakó-, pihenőövezet jelentős forgalom- és sebességkorlátozással). Ez a program tovább folytatódik, melyhez kapcsolódóan javítani kívánjuk a kerékpáros és gyalogosközlekedés feltételeit.

A kerékpáros-hálózat fejlesztésének keretében az elmúlt években összesen 100 km kerékpárút épült, továbbá mintegy 10000-rel bővült a kerékpártárolókban elhelyezhető kerékpárok száma. Ezen fejlesztési program további kerékpárutak és tárolók megvalósításának tervét tartalmazza.

Az elővárosi vasúti hálózat fejlesztését támogatom. Meg kell azonban különböztetni a Főváros felelősségi körébe tartozó HÉV-vonalakat és a MÁV Rt. elővárosi vonalait, amelyek fejlesztése állami feladat. A HÉV-vonalak fejlesztését Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve tartalmazza. A Csepeli HÉV-vonal korszerűsítése pl. most van folyamatban.

A MÁV elővárosi vasúti hálózatának fejlesztése szorosan összefügg a tervezett, és egy korábbi kérdés kapcsán már említett Budapesti Közlekedési Szövetség megvalósításával. A Fővárosi Önkormányzat a fejlesztés elősegítése érdekében többek között P+R parkolók létesítését, a pályaudvarok tömegközlekedéssel való kiszolgálását tervezi.

A főváros támogatja a hulladékgazdálkodási törvény mielőbbi parlament elé kerülését, amely jelentős segítséget adna a főváros e területen való kötelezettségének teljesítéséhez. A törvény koncepciójában rendkívül fontos, hogy az elsődleges szempont a hulladékkeletkezés minimalizálása, vagyis a hulladékszegény technológiák alkalmazása. További fontos pontja a koncepciónak, hogy a veszélyes hulladékok szabályozásához hasonlóan a települési szilárd hulladékok esetében is jelentős kontroll-lehetőséget határozzon meg az önkormányzatok számára.

A parlament az idei évben megalkotta a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos jogszabályt, amely megteremti a megfelelő és teljes körű kontrollt, valamint a hulladékok kezelésének környezeti biztonságát. Ezen koncepciók megvalósításához a főváros az elmúlt és a következő években is jelentős fejlesztési forrásokat biztosít. A Fővárosi Közgyűlés 1995-ben elfogadta a főváros hosszú távú hulladékgazdálkodási koncepcióját. Ennek keretében készült el a Dunakeszi II. — magas szintű műszaki védelemmel kialakított — szilárd hulladéklerakó. Jelentős előrelépést jelent a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának megépítése, amelynek finanszírozására a KTM és a Fővárosi Önkormányzat 1997. évben megállapodást kötött.

A Fővárosi Közgyűlés 1994-ben elfogadta a csatornázás és szennyvíztisztítás hosszú távú programját, majd ennek alapján 1995-ben a 2004-ig szóló középtávú programot. Ennek teljesítése 1996 óta folyik. Terveink szerint 2004-ig megépül 20 km fontos főgyűjtő csatorna (ebből jelenleg 14 km már kész és üzemel), két nagy szivattyútelep, amelyből az egyik, a Zsigmond téri, ez év őszén kezdi meg működését, a másikat, a Pók utcait 2002-től tervezzük megépíteni. A meglévő mindkét szennyvíztisztító telep bővítése és minőségi fejlesztése 2002-re befejeződik. Ennek eredményeképpen a fővárosban a biológiailag tisztított szennyvizek aránya 20%-ról mintegy 50%-ra növekszik. Az ezredforduló után megkezdődnek a két új szennyvíztisztító telep építésének előmunkálatai: a központi telep (Csepel), valamint a Dél-budai (Nagytétény). Ezen két telep 2010 körül várható üzembe helyezésével a főváros teljes szennyvízmennyiségét biológiailag tisztítjuk.

A főváros továbbra is 50%-kal támogatja a kerületi önkormányzatok helyi csatornaépítését; ezen rendszer keretében évente 40-50 km-rel bővül a hálózat. Programunk eredményeként 2010 körül a jelenleg még csatornázatlan lakások legnagyobb részét bekötjük a csatornahálózatba.

A szennyvíztisztítás fokozatos bővítésével a Duna teljesen tehermentesül Budapest jelenlegi szerves szennyeződésétől, és jelentős mértékben tehermentesül az eutrofizációt okozó tápanyag-szennyeződésektől. A budai Duna-part világvároshoz méltatlan parti szennyvízkiömlései (pl. Ördög-árok) megszűnnek.

Összefoglalva: a jelenleg végrehajtás alatt álló középtávú program, valamint annak folytatása révén a jövő évezred második évtizedére a főváros csatornázási és szennyvíztisztítási infrastruktúráját jelentősen fejleszti, és ezáltal megközelíti az Európai Unió tagállamai nagyvárosainak ellátási színvonalát.

Tisztelt Elnök Úr!

Megköszönve levelét, bízom abban, hogy válaszaim az Ön számára is tükrözik a Fővárosi Önkormányzat azon törekvését, hogy a fent felsorolt komplex feladatok megoldása során minden rendelkezésünkre álló eszközzel javítsuk a főváros környezeti állapotát és a lakosok életminőségét. Ebben a munkában rendkívül fontosnak tartom a Levegő Munkacsoport hatékony részvételét, és arra a továbbiakban is számítok.

Üdvözlettel

Dr. Demszky Gábor