Az intézet 1998. október 14-én ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját, melynek keretében először a sajtóval találkozott, majd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban tartott jubileumi konferenciát. Ezt követően, 15-én, az intézmény az érdeklődőket nyílt nap keretében látta vendégül.

A jeles esemény alkalmából az intézet az elmúlt évek történetét "60 éves a Közlekedéstudományi Intézet" című könyvében foglalta össze.

A sajtótájékoztatón Ecsedy Gábor vezérigazgató úrtól megtudhattuk, miért ez a kerek szám, hogy jött ki a 60 év:

1938. augusztus 1-jei hatállyal megalakult az országos Automobilkísérleti Állomás, a mai Közlekedéstudományi Intézet Rt. jogelődje.

1953 és 1970 között az intézmény az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézetként (ATUKI) és az Útügyi Kutató Intézetként (UKI) a két szervezet együttműködésével folytatta tevékenységét.

1970-ben a két intézmény Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet elnevezéssel egyesült.

1981. december 31-én a KÖTUKI Közlekedéstudományi Intézetté (KTI) alakult.

1983-ban a KTI megalapította a TRANSINNOV Közlekedési Műszaki Fejlesztő Leányvállalatot, melynek fő tevékenysége a műszaki szolgáltatás volt.

1991-ben a kialakult válsághelyzet felszámolására az intézmény élére miniszteri biztost neveztek ki, s ekkor jött létre az intézet mai struktúrája is.

Az intézet 1993-ban alakult részvénytársasággá.

A KTI költségeit maga termeli ki, árbevételét szerződései teljesítése révén szerzi. A nonprofit alapon működő szervezet minden bevétele a kutatásokból származik. Intézményi finanszírozásból nem részesül, így a megfelelő fejlesztésre nem jut pénz, pedig fontos lenne lépést tartani a korral. Az intézet sok esetben kormánydöntéseket készít elő, és 100 %-ig állami tulajdonban van.

Magyarországon jelenleg nagyon kevés pénz jut kutatásra és fejlesztésre, ami a KTI fő profilja. Az intézet eddig sikeresen élte túl az átszervezéseket és a forráshiányt, de helyzete most is bizonytalan. Kevés a megbízása, árbevételének kb. 30%-a származik minisztériumoktól, több mint 20%-a útügyi igazgatóságoktól, és kevesebb mint fele vállalati megrendelésekből vagy külföldi cégek számára végzett kutatásokból.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás során Magyarország egyik legfontosabb értéke oktatásának magas színvonala és a magyar szürkeállomány. Jó lenne, ha ezek az emberek és ez a tudás nem hevernének parlagon, és a bennük rejlő lehetőségeinket egyre inkább kiaknáznánk. A KTI felkészülten várja a hazai és külföldi cégek megrendeléseit.

A KTI finanszírozási helyzete csak olyan kutatások végzését teszi lehetővé, melyekre az intézetnek megrendelése van, a kutatókat foglalkoztató egyéb témák kidolgozása jelenleg nem áll módjukban.

A jubileumi konferencián először Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár úr köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi fekvéséből adódó tranzitszerepe az Európai Unió számára is hasznos lehet, ami a keleti piacok megközelítését illeti. Sajnálattal említette, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzek leapadtak, és ez a közlekedésre fokozottan igaz. Az áruszállítási igények a rendszerváltással csökkentek, de a közlekedés volumene nőtt.

Dr. Michelberger Pál, az MTA elnökhelyettese kiemelte az informatikai hálózatok szerepét a közlekedésben, és azt, hogy az integrált közlekedési rendszerekben egyre fontosabb a morál és az etika. Ma már a mérnökökre hárul annak eldöntése is, hogy két környezetre ártalmas megoldás közül melyik a kevésbé szennyező.

Ezt követően az intézet munkatársainak tolmácsolásában még 12 előadást hallhattunk a legkülönbözőbb közlekedési témákról.

Itt kell megjegyezni, hogy az előadások rendkívül színvonalas és élvezetes számítógépes videografikákkal voltak illusztrálva, melyek elkészítéséért a szakembereket külön dicséret illeti.

Az előadások keretében szó volt arról, hogy a KTI miként kapcsolódik a nemzetközi kutatási programokhoz, a páneurópai korridorokról, a magyar logisztikai központokról, a tömegközlekedés fejlesztéséről, a közúti közlekedés biztonságáról, a közlekedés légszennyező hatásáról, zajvédelemről, belvízi hajózásról, járműüzemeltetésről, a közúthálózat fenntartásáról, az útügyi kutatásokról, valamint a KTI nyilvános adatbázisairól, szolgáltatásairól és könyvtáráról.

A nyílt nap keretében ellátogattam az intézet több tagozatára is, ahol minden esetben barátságosan viszonyultak hozzám és készségesen válaszolták meg kérdéseimet.

A Közlekedésgazdasági Tagozaton az uniós csatlakozásról volt szó, ahol elmondták, hogy a fuvarozók piacán túlkínálat van, és hogy a kabotázs fuvarok megszerzésére csak a legfejlettebb szállító cégek képesek. Ez olyan fuvart jelent, melynek során külföldi fuvarosok belföldi szállítást végeznek, és ehhez valóban magas fokú szervezettségre és információs hálózatra van szükségük.

A TRANSORG Közlekedésszervezés Fejlesztési Tagozaton a tömegközlekedés helyzetéről beszélgettünk. Mint megtudtam, Nyíregyházán a helyi közlekedési vállalat a járművek kihasználtságának növelése érdekében kizárólag délelőtti jegyeket is árusít.

Szeretném megköszönni az intézet vendéglátását és azt, hogy betekinthettem az ott folyó munkába. Még sok boldog születésnapot és további sikeres működést kívánok.

a Magyar Közlekedési Klub

programvezetője