Az ürömi önkormányzat ráadásul érintetlen, védett növényeket is tartalmazó ősgyepes területet adott el. A Péter-hegy felé eső magaslaton éppen most bontják szét a karros* sziklaalakzatokat. Az ilyen felszíni karsztformák Aggteleken szigorú védelem alatt állnak!

Az építkezés az alábbi környezetpusztítással jár:

— A nyílt karsztterületen létrejövő urbanizációs felszín sokféle szennyeződést fog eredményezni a budapesti karszt- és hévíztároló rendszerben. A szennyvízhálózat hibái esetén pl. akadálytalanul folyik be a fekália a karszt járatrendszerébe. A motorizáció kapcsán állandó olajszennyeződésnek van kitéve a felszín. És még hosszan sorolhatnánk a beépítéssel járó elszennyeződés tényezőit.

— A terület alatt — a Rózsadombhoz hasonlóan — valószínűleg összefüggő barlanghálózat húzódik. A környéken már most számtalan hévizes eredetű barlang ismert. Közülük a kiemelten védett Rókahegyi-barlang az építési területbe került. Így lehetetlenné válik a barlang fölé hordott ismeretlen összetételű szemét esetleges eltakarítása. Emellett a Rózsadomb problémái jelennek meg itt is, azzal a különbséggel, hogy itt nem védi a márga a karsztot. Így a barlangok állapota itt szorosan összefügg a felszínnel. A felszín burkoltsága (épületek, utak stb.) megakadályozzák a csapadék beszivárgását, így a barlangrendszerek kiszáradnak, képződményei elhalnak. A közművek hibái súlyos veszélyeket rejthetnek (szennyvízbetörések, földgáz beszivárgása a karszt üregeibe stb.). Az utak téli sózása szintén a még feltáratlan barlangrendszereket károsítja.

— A beépítés során egy egész város jön létre a hegytetőkön. Ezért mind nagyobb forgalom zúdul majd a hegyről Csillaghegy családias területeire. A medencében fekvő Üröm pedig kipufogógázzal teli katlanná válhat!

Többek között ez az ára annak, hogy a Budapest körüli zöld gyűrű egyik legszebb részét beépítik.

*A víz oldóhatásának a nyomai a felszíni szikla kibúvásain

Kocsis Ákos