Egy téli vasárnap éjjel, amikor országszerte hóvihar dúlt, részt vettem a Danubius Rádió stúdió-beszélgetésén, amelynek témája a zöldterületek és a közlekedés volt. Most nem az ott elhangzottakat akarom összefoglalni, hiszen olyan témákat érintettünk futólag, amelyeket Radó professzor úr sajtóban megjelent írásai ugyanolyan találóan és szellemesen részleteznek, mint ahogyan a műsor szűk keretei között reagált az ezekkel kapcsolatos kérdésekre. Inkább a beszélgetés felejthetetlen hangulatát szeretném újra felidézni.

Soha még ilyen élénk stúdióbeszélgetést nem tapasztaltam. A műsorvezető gyakorlottan irányította a betelefonálók szinte már kezelhetetlen sokaságát. Számomra mégsem ez jelentette a rendkívüli élményt, hanem az, hogy ezek az emberek majdnem mind a hóbanrekedt autójukból beszéltek, tudósítva saját, és az információ-technika fejlettségének köszönhetően többezer sorstársuk helyzetéről. Praktikus tanácsokat is közvetítettek egymásnak a rádión keresztül arról, hogy mely utak járhatók, vagy járhatatlanok frissen szerzett tapasztalataik alapján. Az autós szolidaritás szép példáit volt alkalmunk hallani. (Bár hivatalosan nem volt rendkívüli az állapot, nem vált szükségessé a "gazdaságélénkítő mobilitás" mérséklése, a meteorológiai előrejelzések ellenére sem. Elvégre az ember azért van, hogy úrrá legyen a természet felett...)

Azonban, mivel meglehetősen élénk képzelőerővel rendelkezem, engem sokkolt ez az egész, és nem éreztem jól magam a légkondicionált stúdió biztonságában.

Néhány érdekességet azért megemlítenék a hallgatók részéről elhangzottakból.

Egyik betelefonáló felvetette azt a javaslatot, hogy ilyenkor, amikor járhatatlan a településeken keresztül vezető utak egy része, az azokat elkerülő autópályákat fel kellene oldani a díjfizetési kötelezettség alól. (Vagyis, amikor járhatóak a települések útjai, a tranzit forgalom azokon keresztül halad az autópályák helyett. És a település nem védekezhet ...)

Radó úr beszélt arról, hogy a kipufogó gázok koncentráltsága miatt az utak mentén az alacsonyabb légrétegeket belélegző gyerekek — és maguk az autósok a legveszélyeztetebbek. (Már ami az embereket illeti...)

Egy gondterhelt telefoni reagálás hangzott el erre:

Nem lehetne valamilyen szűrőberendezést kitalálni az autóba beáramló mérgező levegő ártalmatlanítására?

A válasz természetesen differenciáltabb volt, mivel a katalizátorok hatásfoka iránti elvárások nem felelnek meg a gyakorlati eredményeknek, már a berendezés új korában sem, használat közben pedig teljesítményük tovább romlik. Tehát a gépjárművek üzemmódjának mérgező hatásai a legmodernebb technika mellett sem küszöbölhetők ki. A legjobb márkájú új gépkocsi is szennyezi a levegőt, legfeljebb nem olyan mértékben, mint egy régi, katalizátor nélküli.

Néhány olyan hallgató is volt, akit a bekonferált téma egyáltalán nem érdekelt és KRESZ-rejtvény kitalálásával, illetve megoldásával ütötte agyon az idejét és a mi időnket.

Érdekes, kissé idegen világba csöppentünk bele ennek a beszélgetésnek a során, akik elvből sem tartunk személygépkocsit. Mindenesetre, tanulságos volt.

Soproni Mária

Budapest

A háztartási hulladék mintegy 30%a szerves anyag, amely pazarló módon a hulladéklerakókban vagy az égetőműben köt ki, ahelyett, hogy visszakerülne a természetes körforgásba. A konyhai zöldhulladék és a kerti nyesedék komposztálása nemcsak házikertekben oldható meg. Társasházak udvarán, lakótelepeken is helyet lehet találni a kis komposztálónak, amit lakók közreműködésével üzemeltetünk. Így a háztartási szemét mennyisége csökken, a keletkezett komposzt a talaj tápanyag-utánpótlására használható, és egyben elkerülhető a kerti hulladékok levegőszennyezéssel együttjáró égetése, ami ma még, sajnos, általános gyakorlat.

Az 1996 óta folyó továbbképzés a legkorszerűbb svájci gyakorlat magyarországi adaptációját mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a komposztálás környezeti, ökológiai jelentőségével, biológiai folyamatával, a komposztáló telepek műszaki megoldásaival, a komposztálók telepítésének és fenntartásának munka- és eszközigényével, az ehhez szükséges lakossági és önkormányzati együttműködés módjával, a csoportmunka szervezésének módszereivel. A továbbképzés keretében a gyakorlatban is bemutatják a komposztálás munkamenetét és a komposzt érésének fázisait.

Jelentkezési határidő: 1999. április 20.

További felvilágítás és jelentkezés: Öko-Fórum Alapítvány, 1386 Budapest, Pf. 986. Telefon: 350-0555/265.