Bécs városa a környezetvédelmet és a gazdaságos városüzemeltetést egyaránt célul kitűző energiakoncepcióját az 50 éve alapított Wiener Stadtwerke Holding-hoz tartozó gazdasági társaságok tevékenységein keresztül valósítja meg. Az összességében mintegy 30 milliárd schilling éves forgalmat lebonyolító vállalatcsoport teljes egészében a városi önkormányzat tulajdonában áll, a társaságok gyakorlatilag nonprofit módon gazdálkodnak. Az energiaszektorhoz tartozó áram-, gáz- és távhő-termelő és -szolgáltató vállalatok a nevezett célkitűzést kiszolgálóan működnek együtt a város mindennapos feladatai és a jövőbeni fejlesztések előkészítése, megvalósítása érdekében egy 10 évenként újraforgalmazásra kerülő koncepció alapján.

A városi önkormányzat 30 éve hozta létre a Bécsi Távfűtő Vállalatot, amely az eltelt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a városüzemeltetési, gazdasági és ökológiai megfontolásokat egyidejűleg megtestesítő szemlélet főszereplőjévé vált. A korábban különállóan működtetett kisebb rendszereket fokozatosan összekapcsolták egy nagyszabású — kezdetben államilag finanszírozott — hálózatfejlesztéssel. Az új vezetékek mentén előnyös tarifa alkalmazásával jelentős számú új fogyasztót csatlakoztattak a távhőre. Ma 837 km hosszúságú hálózat — ebből 75 km a föld felszíne alatt 15-20 m mélységben fektetett, járható alagútban található — szolgálja ki a távhővel ellátott 200 ezer lakást és a közel 5 ezer egyedi nagyfogyasztót. A hőforgalomból a lakosság 30%-ban, a magán nagyfogyasztók 35, az állami intézmények 15, a városi önkormányzat létesítményei pedig 20%-ban részesülnek. A növekedés töretlen, Bécs hőellátásában való részesedésüket a jelenlegi 27%-ról 2010-re 40%-ra kívánják növelni. Évek óta átlagban évi 15 ezer, 1998-ban több mint 20 ezer lakást léptettek be a távhőszolgáltatásba. A Bécsi Távfűtő Vállalat mérlegfőösszege 11,5 milliárd, éves forgalma 3,8 milliárd, éves beruházása 1,3 milliárd schilling volt 1998-ban.

A távhőrendszert kilenc együttműködő hőbázis táplálja energiával. Mintegy 450 ezer tonna szelektíven gyűjtött házi hulladék elégetéséből származik a felhasznált hő több mint ötödrésze. A pénzügyi konstrukció érdekessége, hogy a város az elégetésért külön fizet a távhővállalatnak, majd a salakot is elszállítja. A neves építész, Hundertwasser munkáját dicséri a belvároshoz közel fekvő területen felépített, igen dekoratívan feldíszített szemétégetőmű, amit a legtöbben inkább turisztikai látványosságnak vélnek. A további hőigényeket kapcsolt energiatermeléssel működő fűtőerőművek, valamint a fogyasztási csúcs idején kazánok biztosítják. Imponáló az így kialakult hőtermelés energetikai hatékonysága: a város a távhő alkalmazásával az egyedi fűtésekhez viszonyítva 61,9% primer energiahordozó megtakarítást ér el a szemétégetés és a kapcsolt energiatermelés révén. Az éves megtakarítást egy 11 ezer db vasúti tartálykocsiból álló, 176 km hosszú tehervonat olajmennyiségével lehetne szemléltetni. Ugyancsak el nem hanyagolható előnyként lehet számításba venni azt, hogy a hőtermelők kooperációs üzeme eredményeként nyári karbantartási leállásra nincs szükség, a szolgáltatás egész évben folyamatos.

A szemétégetőműben és az erőművekben alkalmazott többlépcsős, katalizátoros füstgáztisztítás a környezetvédelem legmagasabb minőségi igényeinek is megfelel. A mindenkori szennyezőanyag-kibocsátási adatokat folyamatosan továbbítják a városi önkormányzathoz. A bécsi levegő minőségét egyébként is egy átfogó mérőhálózat ellenőrzi. A mérések a por, nitrogénoxid-, szénmonoxid-, kéndioxid- és ózontartalomra vonatkoznak. A távhőszolgáltatás köréből származó emisszió az egyedi fűtésekének törtrésze.

A távhőrendszer dinamikus fejlesztésére a bécsi polgárok környezetvédő tudatosságára építve állami és önkormányzati beruházásokban került sor, melynek során az értékes történelmi épületek, valamint az új nagy létesítmények is bekapcsolásra kerültek. A hőellátás fejlesztésénél az említett energiakoncepcióra alapozva az energiatársaságok képviselőiből álló munkabizottság tesz javaslatot a döntéshozók felé távhő vagy gáz alkalmazására. A zöldmezős beruházásoknál rendszerint távhőt javasolnak, a más energiahordozókról való átállást pedig ajánlatokkal, engedményekkel, kedvezményes hitelekkel segítik. A távhőre csatlakozás teljesen önkéntes, semmiféle előírással nem kényszerítik, a kedvező ár és a környezet megóvásának szemlélete biztosítja a fejlődést.

A bécsi épületeknél egyrészt az egyre jobb építési minőség, másrészt a beszabályozott rendszerek, harmadrészt pedig az eltérő fogyasztói szokások miatt alacsony fűtési hőfogyasztás jellemző. Egy napjainkban épülő bécsi lakás fajlagos hőfogyasztása fele a 30 év előttinek, az új átlagos 80 m 2 -es lakás évente 28,8 GJ hőt fogyaszt.

A hőfogyasztás elszámolása mérés szerint történik. A vonatkozó törvény az önkormányzati tulajdonú (bér-) lakásoknál radiátoronként szabályozásra termosztatikus radiátorszelepet, a házon belüli fogyasztás elosztására pedig párologtatós költségmegosztót ír elő. Elszámolásra a lakosság körében évenként kerül sor, év közben a fogyasztó az előző évi fogyasztásából számított átalányt fizeti kéthavonként, majd év végén kerül sor a tényleges fogyasztás elszámolására.

A bécsi távfűtés jellegzetessége és sikere azon alapszik, hogy az önkormányzat tudatos energiapolitikájának eredményeként kialakult hatékony és a környezetet megóvó rendszerből a lakossági és a nagy egyedi fogyasztók más fűtési módoknál érzékelhetően olcsóbban jutnak egy tiszta, biztonságos és kényelmes fűtési és melegvíz-szolgáltatáshoz.

Bognár Sándor

osztályvezető, FőTÁV Rt.