|
Jön a meleg októberben!
Ugye, ráismerünk egy vevőcsalogató jelzőből is arra, melyik évtizedből származik a lakáshirdetés?
50-es évek: "főbérleti", "utcai, világos", később: "telefonos", "társasházban", "belbudai", "jó közlekedéssel", még később: "konvektoros", "zöldterületi", "nem panel", "csendes, udvari", "kábeltévés", "garázzsal", végül: "saját vízórával", "egyedi fűtéssel".
Nálunk sokan szabadulnának a drágának és szabályozhatatlannak tartott távfűtéstől, miközben bécsi barátnőm most számította ki, hogy jobban jár, ha csatlakozik a távhőrendszerre, mintha öreg kazánja helyett újat vesz, és tetejébe a kéményét is ki kell javíttatnia.
Meggyőződésünk, hogy a távfűtésnek a jövő században itthon is nagyobb szerepe lesz az épületek hőellátásában, miután az öröklött, illetve újabb műszaki-gazdasági, társadalmi, tulajdonosi problémákat sikerül enyhíteni. A korszerű távfűtés nemcsak kevésbé környezetszennyező, de jól szabályozható, és az ára is versenyképes. Mi még alig töredékével élünk a máshol már alkalmazott műszaki lehetőségeknek. Érdekes például, hogy egyes országokban az épületek hűtését is a távhőrendszeren keresztül oldják meg. (Középtávon gazdaságosabb a nagyszámú korszerűtlen épület komfortját távhűtéssel befolyásolni, mint bontani vagy óriási költséggel az egyre növekvő igények szerint alakítani a falak rétegfelépítésén.)
Maradjunk azonban a hazai realitásoknál, a nyárnak sajnos úgyis vége. Nem olyan reménytelen a helyzet nálunk sem, mint sokan gondolnák. Jelenleg is vannak olyan lakótelepeink, ahol az unokáinkat is szívesen látnánk felcseperedni, és ugyanúgy vannak távfűtő rendszereink, amelyek megállják a helyüket más fűtési megoldásokkal összehasonlítva. Igaz, ma még ezek vannak kisebbségben.
Sok egybehangzó és néhány egymásnak teljesen ellentmondó véleményt hallhattunk szakemberektől a legsürgősebb feladatokról, megoldási lehetőségekről. Nehéz jó recepteket kidolgozni, hiszen a távfűtés jövője (is) összefügg olyan akut országos problémákkal, mint például a foglalkoztatottság helyzete, a környezeti szempontok alábecsülése, a meglevő eszközrendszerek fenntartó felújításának szükségessége, amelyek messze meghaladják a szektor kompetenciáját. Egy azonban biztos, sokkal többet kellene nagyobb nyilvánosság előtt is vitatkozni a lehetséges megoldásokról.
Mint eddig minden környezettel is összefüggő kérdés kapcsán, ezúttal is sürgetjük az államháztartás reformját egy zöldülő gazdaság irányába, mert általa a távfűtés is versenyképesebbé válna.
A távhővel és az energiapolitikával kapcsolatban további anyagokat olvashat a kedves érdeklődő a Levegő Munkacsoport irodájában. Ezúton is köszönjük a szerzőknek tanulmányaik, cikkeik megküldését.
Beliczay Erzsébet
|