kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A fenntarthatóság csírái a vancouveri közlekedésben

Idén nyáron egy hónapot töltöttem a vancouveri B.E.S.T. (Better Environmentally Sound Transportation), jobbára közlekedési ügyekkel foglalkozó társadalmi szervezetnél. Utam célját a nyugat-kanadai város közlekedésének, azon belül kiemelten kerékpáros közlekedésének tanulmányozása, a magyar viszonyokba átültethető megoldások, ötletek megismerése képezte. Az ott szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani a Lélegzet olvasóival.

A Csendes-Óceán partján fekvő, 1600—1700 méter magas, júliusban is hótól fehérlő hegycsúcsok és a Fraser folyó által övezett Great Vancouver lakossága — hasonlóan Budapesthez — 2 millió. Azonban a magyar fővároshoz képest sokkal nagyobb területen fekszik, köszönhetően az amerikai stílusú területhasznosításnak, így a rengeteg kertes háznak.
A városfejlesztés során elkövetett hibák miatt Vancouver közösségi közlekedésének hálózata ritka; jobbára buszközlekedést, valamint két helyi vasútvonalat foglal magában. (A hajdani nagy kiterjedésű villamoshálózatból csak egy rövidebb szakasz maradt meg, melyet kizárólag turisztikai látványosságként kezelnek.) A helyi vasutak egyike, mely a Belvárost a dél-keleti elővárosokkal köti össze, a Skytrain nevet viseli, és mint a neve is utal rá, nem a föld felszínén, hanem 10—15 méteres magasságban, betonszerkezeten, lebegővasútként halad. A rendszer teljesen automatizált, vagyis mind a vezetést, mind a jegykezelést automaták végzik. A Skytrain kiépítése nagyon drága, ezért számos társadalmi szervezet, mindenekelőtt több környezetvédelmi egyesület vitatja meghosszabbításának szükségességét. Nekik ugyanaz a bajuk, mint a hazai környezetvédőknek a 4-es metróval. Véleményük szerint a Skytrain építése nem eléggé hatékony beruházás, vagyis ugyanannyi pénzből a felszíni közösségi közlekedést fejlesztve sokkal jelentősebb eredményeket lehet elérni.
Szerencsére olcsóbb megoldásokat is keresnek a közlekedési problémák megoldására. Ezek sorába illeszkedik a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (erről később részletesen írok), valamint az autók jobb kihasználtsága érdekében tett lépések. Utóbbi célja, hogy az adott autót minél többen vegyék igénybe, csökkentve ezzel az autók számát az utakon. Társadalmi kezdeményezésként jött létre, jelenleg non-profit szervezetként működik az a kooperációs autóhálózat (Cooperative Auto Network), amely hazánkban telekocsi szolgáltatásként ismert. Lényege, hogy ha valakinek nincs kocsija, avagy nem akarja a sajátját használni, akkor felhív egy központi telefonszámot, ahol megadják annak a legközelebbi személynek az elérhetőségét, akinek úticélja hasonló, és kocsijában van szabad hely. A vendégutasok természetesen beszállnak a költségekbe, így mindenki jól jár. (Közgazdászok kiszámították, hogy az egyéni autózás évi 7800 kanadai dolláros költségével szemben a telekocsit igénybe vevők pénztárcája csak 1000 dollárral lesz vékonyabb. Természetesen legolcsóbb gyalogolni és kerékpározni, hiszen ez csak 150, illetve 280 dollárba kerül.)
A telekocsihoz hasonló rendszer működik a csomagszállítás területén is.
Szintén az autók jobb kihasználtságát célozza meg az a rendelkezés, miszerint egyes közutakon a legbelső sávon kizárólag azok a gépkocsik közlekedhetnek (a taxikon és közösségi közlekedési eszközökön kívül), amelyekben legalább két utas van.
Tanulmányutam során elsősorban a kerékpáros közlekedést vizsgáltam. Általában elmondható, hogy az összes munkába járó között a kerékpárosok aránya alacsony, kb. 1,9%, az összes közlekedő között (ez alig több a budapesti becsült 1,5 %-nál), azonban számuk és arányuk lassú növekedést mutat.

A kedvező folyamat elsősorban annak köszönhető, hogy a kerékpározás feltételei jelentősen javultak az elmúlt években. Így például ma már több mint 100 km kerékpáros útvonal áll a bringások rendelkezésére. Hangsúlyozom, az útvonalak többnyire nem kerékpárutak, hanem kerékpáros utcák, ahol a gépkocsik forgalmát csillapítják különböző eszközökkel; a kereszteződésekben kerékpáros jelzőgomb biztosítja a kerekezők gyors átjutását, és alapos, közérthető kerékpáros információs rendszer segíti a kerekezőket.
Ez a megoldás számos előnnyel jár, hiszen a kerékpáros utcák kialakítása olcsóbb a kerékpárutak építésénél; valamint meglévő közutakon csillapítják a forgalmat, vagyis csökkentik a károsanyag- és zajkibocsátást, a balesetek gyakoriságát, összességében emelik az út mellett lakók életminőségét. Mindezeken túl az autósokat hozzászoktatják a kerékpárosok jelenlétéhez. Amennyiben a gépkocsivezetők egyre több és több kerékpárossal találkoznak, akkor kénytelenek nagyobb figyelmet szentelni nekik a közlekedésük során. (Természetesen nem minden esetben jelölhető ki kerékpáros utca, ekkor jöhet a drágább kerékpárút.)
Vancouverben a kerékpáros útvonalak némelyikét, az ún. Greenway-t, elsősorban a kerékpáros turisták számára alakították ki. A kerékpáros útvonal mellett padokkal, ivókutakkal, kerékpártárolókkal tarkított pihenőhelyeket hoztak létre, valamint előmozdítják a kerékpáros vállalkozások (szervíz, kölcsönző stb.) megtelepedését.
Szintén a kétkerekű közlekedést segíti, hogy a buszok egy részén — a buszvezető előtt, kívül felhelyezett tartó segítségével — ingyen szállítható a kerékpár. A tartó könnyen kezelhető. 10 másodperc alatt feltehető a kerékpár, vagyis a busz közlekedését nem lassítja a szolgáltatás.
A kerékpár szállítása iránt nagy az igény, ugyanis a városban hatalmas távolságokat kell áthidalni, amelyeket bringával nap mint nap nehéz megtenni. A kerékpár és a tömegközlekedés összekötése megoldja a fenti problémát, de ehhez egyrészt biztonságos kerékpártárolók szükségesek a vasúti, busz- stb. megállóknál, másrészt biztosítani kell a kerékpár szállítását a közösségi közlekedési eszközökön. Utóbbira számos külföldi példa van (pl. Barcelonában, igaz bizonyos megkötésekkel, de a kerékpár szállítható a metrón), azonban jómagam kerékpár buszon való szállításáról nem hallottam ez idáig.

Magyar viszonyokra átszámolva kb. 25-30 ezer Ft-ba kerül a kerékpártartó felszerelése, amely nem elviselhetetlen összeg egy kétmilliós város közlekedését szervező nagyvállalat számára. Megfontolandó budapesti bevezetése, hiszen a magyar fővárosban is szunnyadó igények lapulnak a kerékpározás és a közösségi közlekedés összekapcsolása vonatkozásában.
Összességében megállapítható, hogy Vancouverben kedvező folyamatok indultak el a közlekedésfejlesztés területén. Figyelmet érdemel, hogy számos esetben kis anyagi ráfordítással, praktikus megoldásokkal, úgy mint telekocsi-rendszer működtetésével, kerékpáros útvonalak kiépítésével stb. érnek el eredményeket a közlekedés környezetkímélőbbé tétele érdekében.
A vancouveri közlekedésről további információk az alábbi címeken érhetők el:
http://www.cooperativeauto.net (telekocsi-rendszer) http://www.city.vancouver.bc.ca ("transportation" linkkel a vancouveri közlekedés szerteágazó témakörei válnak hozzáférhetővé)
http://www.bctransit.com (ezen a címen megtalálható a Skytrain honlapja).

Kelemen Zoltán


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.