Nyugati szomszédunknál már vannak hagyományai a környezetvédelmi szempontú adóztatásnak. A legutóbbi jelentős lépést ezen a téren az 1996-ban bevezetett energiaadók jelentették: azóta a földgázra köbméterenként 10 groschen, a villamos áramra pedig kilowatt-óránkét 60 groschen többletadót kell fizetni. A gépjárművek vásárlásakor a gyárilag meghatározott üzemanyag-fogyasztás alapján kell egy egyszeri különadót fizetni. Ez utóbbi a takarékosabb gépkocsik megvételére ösztönöz. A rendszeresen fizetendő éves gépjárműadót pedig a motor teljesítménye (kW) alapján határozzák meg. Ami a tehergépjárműveket illeti, 12 tonna összsúly alatt évente tonnánként 70 schillinget, 12 és 18 tonna között 75 schillinget, ennél nagyobb tömeg esetén pedig 85 shilling adót kell fizetni. A hulladék fajtájától függően tonnánként 400 schillinget is elérhető adót kell fizetni a lerakásáért.

A környezetkímélő tevékenységeket adókedvezményekkel ösztönzik. Így például a vasút visszaigényelheti az üzemanyagadót. A állam az üzemanyagadóból származó teljes bevétel 4,888 százalékát visszajuttatja a tartományoknak, amelyek azt kötelesek a helyi tömegközlekedésre fordítani. A kapcsolt energiatermelés (a hő és villamos áram együttes termelése) is visszaigényelheti az energiaadót.

Három évvel ezelőtt az osztrák kormány adóreform-bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy egyebek mellett a környezetvédelmi szempontokat a jelenleginél is jobban figyelembe vevő adózási rendszerre dolgozzon ki javaslatokat. Dr. Anton Rainer, aki a bizottságban az Osztrák Pénzügyminisztériumot képviselte, elmondta, hogy a konkrét javaslataikat tartalmazó jelentésüket 1998 decemberében tették közzé. A javaslat legfontosabb eleme az volt, hogy a munkabért terhelő adók egy részét ki kellene váltani az energiára és a közlekedésre kivetett adók emelésével. Az akkori kormány a jelentést kedvezően fogadta, azonban annak csak az első felét kezdte megvalósítani, azaz a személyi jövedelemadó csökkentését, valamint a gyermekek után járó kedvezmények növelését. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a parlamenti választások előtt már nem vállalt semmiféle adóemelést. Így viszont növekedni fog az állami költségvetés hiánya, ezért — bármilyen kormány alakul is az ismert választási eredmények tükrében — nem nagyon lesz más lehetősége, mint hogy a javaslatok most elmaradt elemét is megvalósítsa. A többlet energiaadók elsősorban a háztartásokat érintik majd, mivel az ipar jelentős része visszaigényelheti ezeknek az adóknak a nagyobbik részét. Ezek az adóemelések nem fognak gyökeres átalakulást hozni, hiszen az így várható 10—20 milliárd schilling többletbevétel csupán mintegy 1—2%-át teszi ki majd az összes adóbevételnek. (Ez utóbbi ebben az évben 1200 milliárd schilling körül lesz, ami a bruttó hazai termék 44%-ának felel meg.) Azonban megmutatják a szükséges változtatások irányát, és fontos jelzéseket adnak majd mind az egyéni fogyasztóknak, mind a vállalatoknak.

Az üzemanyagadókat is emelni szeretnék. Némi problémát jelent, hogy a szomszédos (keleti) országokban az üzemanyagok ára alacsonyabb, így az emelés további ösztönzést adhat a ?benzinturizmusnak". Tervezik azt is, hogy a gázolaj adóját közelítik a benzinadó szintjéhez, azonban az érintett fuvarozók heves ellenállása miatt egyelőre nem világos, hogy ezt mennyire lehet majd megvalósítani.

Fontosnak tartják azt is, hogy az adókat valóban be is szedjék, és a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítsák a fekete gazdaságot. E téren komoly előrelépést jelentett a cigaretta behozatalának korlátozása: a korábbi évekkel szemben most már egy személy csak egy doboz (20 szál) cigarettát hozhat be adómentesen az országba. Ezzel az egy intézkedéssel az államnak évi 3 milliárd shillinggel sikerült növelnie a dohányadó-bevételeit (évi 12 milliárd schillingről 15 milliárdra).

A hirdetésekre is kivetnek adót, amit a helyi önkormányzatok határozhatnak meg 5 és 10 százalék közötti mértékben. Ennek egyik célja, hogy az önkormányzatok több adóbevételhez jussanak. Anton Rainer szerint azonban az erről szóló törvény elhibázott, mert így elvben akár 2000 önkormányzat külön-külön kivethetne adót egy-egy országos napilapra. Ezért a törvényt úgy tervezik módosítani, hogy ezt az adófajtát a jövőben központilag vetnék ki, 5%-os mértékben.

Fotó: Joó Ferenc