kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport ülésein történt

A Levegő Munkacsoport 1999. november 19-i, december 3-i és december 17-i ülésein történteket az alábbiakban foglaljuk össze:
A biodízel üzemanyag gyártási lehetőségeivel, ezen belül pedig a felépült, de még nem működő üzem sorsával kapcsolatban szakértőink a rendelkezésre álló dokumentáció alapján nyilvánítottak előzetesen véleményt. Eddig inkább ellenjavallatok merültek fel. A gyártható mennyiség az országban keletkező környezetszennyezést csak jelentéktelen mértékben befolyásolná, viszont jelentős mezőgazdasági területet igényelne. Kérdés, hogy érdemes-e ilyen feltételek mellett termőföldet üzemanyag-termelési célokra feláldozni. A gyártási folyamat igen hosszú és rendkívül energiaigényes. Erősen környezetszennyező melléktermékek keletkezhetnek, többek között sósav és szénhidrogének, ezen vegyületek együttes jelenléte pedig a dioxinképződés veszélyét is magában rejti. A derítőföld elhelyezése nem tisztázott, valamint a terméknek a motorok alkatrészeire gyakorolt hatása sem. Számos nyugati környezetvédő szervezet is kétségbe vonta a biodízel előállításának célszerűségét. A Levegő Munkacsoport elvben támogat minden olyan eljárást, találmányt, amely csökkentheti a levegőszennyezést. Azonban állásfoglalás előtt ebben a konkrét ügyben is alapos vizsgálatokat tart szükségesnek.
A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatban J. Halász Judit elmondta, hogy ezzel a problémával az elmúlt időszakban is célratörően foglalkozott a Levegő Munkacsoport: egyebek mellett elérte, hogy az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is napirendre tűzte a kérdést. 23 társadalmi szervezet jelent meg, valamint a belügyi, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcák képviselői, akik beszámoltak az ügy állásáról. Itt is felmerültek olyan problémák, hogy a vidéki területek nagy része külföldi tulajdonban van, és emiatt az eljárás hosszadalmas. (Szerintünk ez jelentősen lerövidíthető lenne, erre vonatkozóan vannak javaslataink.) Gondot jelentenek a spekulációs céllal felvásárolt földek. A bizottság képviselői felvetették a felelősség kérdését, valamint a közhasznú munka alkalmazásának problémáit. Szerintük kormányrendelettel lehetne gyorsan lépni, nem várnának tárcaközi bizottságra. Igen kedvezően értékelhető az FVM képviselőjének a hozzászólása, aki szerint a tulajdonosokat azonosítani lehet, így megállapítható, hogy kit kell büntetni. Annak ellenére, hogy 303 ezer hektár erősen fertőzött szerte az országban parlagfűvel, anyagi eszközök csak 2 megye mentesítésére állnak rendelkezésre. A falujegyzők és falugazdászok hatáskörének erősítését tervezik. Jelentős a társadalmi szervezetek szerepe a felmérésben, de sajnos nem működik a kellő visszajelzés. Az ÁNTSZ jövő évi programjában is szerepel, hogy minden megyében egy-egy felelőst megbíznak a felmérések és mentesítések ellenőrzésével. A társadalmi szervezetek részéről erőteljes lobbizás folyt annak érdekében, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium tartalékalapjából elinduljon egy országos parlagfűmentesítési program. A Levegő Munkacsoport a többi civil szervezet támogatásával 1999 őszén kísérletet tett arra, hogy a 2000. évi költségvetés tartalmazzon a parlagfű elleni védekezésre pénzalapot. Sikerült meggyőznünk Mádi Lászlót, a Költségvetési Bizottság alelnökét és Illés Zoltánt, a Környezetvédelmi Bizottság elnökét, hogy támogassák ezt a javaslatot. Mádi László erre a célra először 300 milliót, majd 100 milliót látott reálisnak. A mi számításunk szerint kb. 3,5 milliárd forint kellene, ha az egész országra kiterjedő akciót szerveznének. Ettől függetlenül örültünk a 100 millió forintnak is, amit végül is a bizottságok egy költségvetést módosító indítványban az országgyűlés elé vittek. Sajnos, a módosítást nem támogatták kellő arányban az országgyűlési képviselők. Úgy határoztunk, hogy folytatjuk a parlagfű-mentesítés elősegítésére irányuló tevékenységünket, azonban ugyanakkor arra is fel kell hívnunk a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy az emberi szervezetbe jutó sok egyéb környezetszennyező anyag jelentősen súlyosbítja ezt a közegészségügyi problémát.
A közlekedési kérdések között kiemelkedő fontossága miatt tárgyaltuk a fővárosi tömegközlekedés súlyos helyzetét. Felháborítónak tartottuk a Fővárosi Önkormányzatnak azt a tervét, mely szerint 14%-kal csökkentenék a BKV teljesítményét, amennyiben nem kapnak pénzügyi támogatást a Kormánytól. Ugyanis a 4-es metró megépítésének céljaira tartalékolt keretből nem szándékoznak erre fordítani, sőt több, kifejezetten káros nagyberuházást is meg akarnak valósítani (Budai alsó rakpart kiszélesítése, Andor utca kiszélesítése, Hamzsabégi út megépítése, Ipartelepi feltáró út megépítése). Ezzel kapcsolatban nyilatkozatot fogadtunk el, melyet közzétettünk a sajtóban.
Újra napirendre került az M0-s autóút keleti szektora nyomvonalának kérdése, melyet most már a XVI. kerületi Önkormányzat után a XVII. kerületi képviselő testület is elutasított, visszavonva ezzel korábbi, elfogadó döntését. (A döntésben a Levegő Munkacsoport szakértőjének véleménye és a RÁMEGY lakossági érdekvédő mozgalom érvei mellett szerepet játszott az a tény is, hogy amennyiben a gödöllői átkötés valósul meg a Csömör és Árpádföld közötti szakasz helyett, akkor az egész keleti szektorban csak a XVII. kerület sugárirányú útjaival alkotna Budapest közeli csomópontot az M0-s nyomvonala.) A társadalmi szervezetek képviselői köszönetüket tolmácsolták dr. Radó Dezső professzornak a XVII. kerület képviselőtestületi ülésen tett hatékony felszólalásáért. A helyi szervezetek képviselői a KHVM politikai államtitkárával is szerveztek találkozót, ahol a RÁMEGY ígéretet kapott, hogy az általuk javasolt alternatív nyomvonalat megvizsgálják, bár az ellenzett nyomvonal tervezési munkáit már nem tudják leállítani. Ez a szervezet tájékoztatta a fejleményekről a Környezetvédelmi Főfelügyelőséget is, kérve, hogy a kritikus nyomvonal-szakaszra vonatkozó engedélykérelmet utasítsa el. A XVII. kerület Önkormányzata egyre komolyabban veszi az egyesületet, átadta számukra a kerületi közlekedésfejlesztési vitaanyagot, véleményezés céljából. Ezzel kapcsolatban megjegyeztük, hogy tekintettel kell lenni azokra is, akiknek házaitól jelenleg 2-3-méternyire vonul az M5-ös és M3-as közötti kamionforgalom, a lakóutcáikban. A Csömöri Polgárok Érdekvédelmi Egyesületének képviselője hangot adott annak az aggodalmának, mely szerint, ha az agglomeráció fejlesztési tervét - melyben a Csömör mellett elvezető M0-s nyomvonal is szerepel - az Országgyűlés elfogadja, az kötelező lesz a településekre nézve.
A XIX. kerületi Wekerle telepi Polgárok Körének képviselője olyan helyzetről számolt be, amely az M0-s keleti szektorának, vagyis az M5-ös és M3-as autópályák lakott területeket megfelelően elkerülő összekötésének hiányát támasztja alá. Ugyanis az M5-ös autópályán bezúduló átmenő nehéz tehergépjármű-forgalomnak az a része, amely nem a XVIII. kerületi Sallai utcát választja, az idillikus Wekerle-telepi és a XX. kerületi családi házas városrész között vezető Nagykörösi úton halad tovább a Hungária körút felé, illetve a Határ úton, vagy egyéb lakott utcákon az M3-as irányába. Mivel ezeken az utakon a személygépkocsi-forgalom is rendkívül nagy, a Nagykőrösi út zajvédelmének megoldását fontolgatta a Fővárosi Önkormányzat, de hatalmas költségekre és a házaknak az autóúthoz való közelsége miatti helyszűkére hivatkozva, elvetette azt. Javasoltuk részletesebb vizsgálatok elvégzését arra vonatkozóan, hogy miként lehetne enyhíteni a súlyos helyzeten.
Az M0-s északi szektorával kapcsolatban úgy döntöttünk, hogy újabb levelet intéztünk a közlekedési miniszterhez, melyben felkérjük annak kimutatására, hogy a régi 2-es út és az M3-as autópálya közötti M0-s szakasz átadásával mennyiben javult Budapest közlekedési terhelése és környezeti állapota. Végeztessen erre vonatkozóan felméréseket, és az eredményeket tegye közzé! Fokvári Katalin, a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület elnöke elmondta, hogy bár az utolsó 50 métert - a lakosság tiltakozásának helyt adva - jelképesen nem burkolták le azon az új útszakaszon, amely a lakótelepet összeköti az M0-s káposztásmegyeri csomópontjával, a gépjárművek a járdára felhajtva mégis használják azt. Az egyesület már beadta a Fővárosi Bírósághoz a kérelmet, hogy szerezzen érvényt annak a bírósági végzésnek, mely eltiltja az Állami Autópálya Kezelő Kht.-t az M0-s autóút káposztásmegyeri lakótelepet érintő szakaszának továbbépítésétől, vagyis rendelje el az ítélet végrehajtását.
Felháborodottan értesültünk arról, hogy 2000-ben a Kormány 1000 km vasúti mellékvonalat akar megszüntetni. Úgy határoztunk, hogy más szervezetekkel együtt kampányt szervezünk a mellékvonalak megmentésére.
A benzinkutakkal kapcsolatos fejlemények között értékeltük az Országbíró



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.