kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Milyen legyen a gyermekünk?

Az új évezred kezdetén, a természetes környezetünk majdnem teljes lepusztítása után az emberiségnek (s így nekünk is) — a fenntartható fejlődés érdekében — fel kell tenni Önmaga felé a kérdést; "Milyen is legyen az általunk nevelt kisgyermek?"
A Lélegzet közel egy éve, az 1999. júliusi számában hírt adott egy budapesti óvodáról, ahol a szenzitív környezetpedagógia módszereinek gyakorlati alkalmazásával már több éve aktív környezeti nevelés folyik, s ennek eredményeit szakmai bemutatók keretében folyamatosan az óvodai nevelők és szakértők felé nyilvánosságra hozzák.

A Hűvösvölgyi út 159. sz. alatti (erzsébetvárosi fenntartású, kihelyezett) óvoda "Nevelési Program"-jában a címbeli kérdésre az alábbi választ adja az óvoda nevelői testülete: legyen igazi gyermek, aki egészséges és vidám, érezze magát biztonságban, a családjában és környezetében elfogadva és megbecsülve, értse, élje és átérezze a szépet, a természeti környezet és a humánus társadalom szépségeit, találja meg a szeretetet, az emberséget és a helyét a világban, a megóvandó földünk természeti környezetében.
Úgy véljük, hogy a rohanó tempójú és egyre anyagiasabb világunkban, az egyre szaporodó autópályák szövevényes hálójában, a közösségi életterünkbe agresszív módon behatoló bevásárlóközpontok árnyékai között különös gondossággal kell odafigyelnünk a még épen maradt "zöld oázisokban" munkálkodó pedagógusokra, akik a gyermekeink egészséges életmódra történő nevelésén fáradoznak.
Ismeretes mindenki előtt, hogy a budapesti belső kerületek levegőjének minősége az egészségkárosító kipufogógázok és a nagyvárosi por miatt — különösen a nappali csúcsforgalom idején — elfogadhatatlan, a nitrogén-oxidok mértéke rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértéket. Mindezek következménye az, hogy egyre több kisgyermek szenved légúti, asztmatikus vagy allergiás megbetegedésben.

Az óvoda ezért előnyben részesíti a felvételek során azon gyermekeket, akik a légúti megbetegedéseik miatt különösen veszélyeztetettek, s ezért is vette fel a nevelési programjába — többek között — a légzőszervi beteg gyerekek preventív és kuratív kezelését, valamint a környezetbarát szemléletre történő nevelési alapelveket, illetve a környezeti nevelésre épülő személyiségformálást.
Az óvoda környezete ideális a program megvalósítására, az ősfás park, a bokrokkal övezett játszóudvarok, a vízzel történő barátkozásra alkalmas pancsoló medence, a növénytermesztéshez kialakított óvodai kiskertek és fóliaház, a madár- és mókusetetők mind elősegítik a gyermekek számára a természetes környezet megismerését, a természettel történő helyes együttélés kialakulásának folyamatát.
Az épület és a csoportszobák rendezettek, ragyognak a tisztaságtól, s nyoma sincs a belvárosban megszokott (elkerülhetetlen) pornak. Bár ez az óvoda sem kap több támogatást a belső kerületi óvodáknál, mégis, a szakszerűen választott természetes alapanyagú játékok, a mesekönyvek mellett elhelyezett (s láthatóan sokat forgatott) növény- és állathatározók, az egyéb természeti környezettel foglalkozó szakkönyvek, a mikroszkóp és más segédeszközök, mind azt sugallják, hogy a nevelőtestület minden tagja magáénak tudja az óvodát és a nevelési program minden elvárását.

A környezetbarát szemlélet szakmaisága érdekében szoros kapcsolatokat tartanak fenn a szakmai szervezetekkel és szolgáltatókkal, a környezet- és természetvédő civil szervezetekkel (FPI, Kék Cinke Természetvédő Központ, Ökológiai Központ, Állatkert, Budakeszi Vadaspark, Madártani Egyesület, Természetbúvár Egyesület).
A gyerekek (a szülők kíséretében) az óvodai tapasztalatgyűjtő foglalkozások (kirándulások) keretében kiegészítő ismereteket is szereznek az épített és a természetes környezetről. Az óvoda testvéróvodai kapcsolatot tart egy mátrai óvodával, ahol a budapesti nagycsoportosok a tanév végén egy hétig természetes környezetben ismerkednek meg a vidéki táj jellegzetességeivel, népművészetével, hagyományaival és szerezhetnek közvetlen gyakorlati tapasztalatot a népi kismesterségek kipróbálásában (agyagozás, fonás, nemezelés, kovácsmesterség stb.).
Az óvoda rendszeresen megtartja a "Fák, madarak napja", a "Föld Napja", a "Víz Napja" rendezvényeket, amelyekbe a szülőket is bevonják, ahogyan a jelentősebb kerti munkálatokba, kirándulásokba és a közös kerti ünnepségekbe is.
Az óvodai sajátosságaiból következően az óvodai fóliaházban és a szabadföldi kertrészekben a gyerekek dísz- és konyhanövényeket termesztenek, s így a "magtól a termésig" termesztési folyamatot aktív részesként élik át. A begyűjtött termés egy részét nyersen fogyasztják (vitaminsaláták), másik részét aszalják, fagyasztják, befőzik, s a téli időszakban csemegeként fogyasztják.
A nevelői testület — a környezeti nevelés mellett — különös gonddal figyel a helyes és kulturált táplálkozási szokások biztosítására, s ebben megfelelő partner a hűvösvölgyi Junior Gyermekélelmezés Konyhája is.
Az egészségnevelés eszközeiként láb- és tartásjavító torna és gyógytorna foglalkozásokra, sportfoglalkozásokra, nap- és vízfürdőzésekre, télen korcsolyázásra és szánkózásra is sor kerül, amelyek jelentősen elősegítik a nagycsoportosok iskolaérettségét. Az óvodában a logopédus, a háziorvos és a védőnő az egészségnevelés és az óvoda "dohányzás megelőző" programjának aktív résztvevői.
Az óvoda eddigi eredményei alapján elmondható, hogy a szakmai környezeti nevelési program jelentősen elősegíti a gyermekek szocializációját, s a fejlesztés egyéb eszközeivel magas színvonalon biztosítja az életkornak megfelelő tanulási folyamatokat, valamint a matematikai tartalmú tapasztalatok megszerzését, a gyermek ítélőképességének és a kommunikációs készségének kialakulását.
Az óvoda nevelői testületének vezetőjétől, Ignéczi Tibornétól kapott értesülésem szerint a testület minden tagja rendszeresen részt vett (és vesz) a szakirányú továbbképzéseken, s szerzett újabb szakvégzettségeket, ahogyan a nevelőmunkát segítő technikai dolgozók is szakképzettek, azonban ez nem jelenti számukra azt, hogy az önképzés folyamata megállhat, hiszen a változó korunk és a gyermekeink nevelési érdekei megkövetelik a testület rendszeres továbbképzését.
"Milyen is legyen az általunk nevelt kisgyermek?" — tettem fel magamnak is a kérdést a cikkünk bevezetőjében, de a kérdést átgondolva rájöttem, hogy erre nehéz lenne kifejezőbb szavakat találni a hűvösvölgyi nevelőtestület (s valószínűleg még többezer pedagógus) programjának szavainál, akik a nehéz társadalmi körülmények között is napról napra gyermekeink testi és szellemi nevelésén fáradoznak.
Nekünk (a társadalomnak) pedig arról illene már gondoskodni, hogy a gyermekeink személyiségét és jövőjét (s a korábban még minket nevelő) alakító pedagógusokat kellően megbecsüljük.
Dr. Botta Ádám tüdőgyógyász
szakorvos

(Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az Erzsébetváros Önkormányzat Gazdasági Bizottságának elnöke, Gál György a helyi kábeltelevízóban 2000. március 9-én bejelentette: javasolni fogja a képviselőtestületnek a Hűvösvölgyi út 159. sz. alatti óvoda eladását.
Számunkra úgy tűnik, hogy az erzsébetvárosiak egy önkormányzati képviselőt érdemtelenül választottak.)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.