A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az elmúlt években sikeres erőfeszítéseket fejtett ki, hogy elfogadtassa: a világméretű piaci liberalizáció, az önszabályozás és a kormányzati beavatkozás mellőzése fogja egyengetni az utat a fenntartható fejlődés felé. A ?vállalati környezetvédelem" ideológiájának alapjait a nyolcvanas években fektették le, és később az 1992-es Riói Csúcs előtti időszakban finomították tovább. 1991-ben, az ICC és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett Második Nemzetközi Ipari Környezetirányítási Konferencián az ICC megalkotta önkéntes alapú ?Üzleti Karta a Fenntartható Fejlődésért" című dokumentumot, amely a környezetileg felelős vállalatok piaci körülmények közötti önszabályozásában láttatja a bolygó megmentésének kulcsát.

Az ICC környezettel kapcsolatos tevékenységét 1990 óta a svájci iparmágnás, Stephan Schmidheiny kezdeményezésére létrejött Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (Business Council for Sustainable Development-BCSD) nevű testülettel karöltve fejti ki.

A Riói Csúcsra való felkészülés folyamatában az ICC és a BCSD sikeresen félresöpörte az ENSZ Multinacionális Vállalati Központját (UNCTC), amely a nemzetek feletti vállalatokra vonatkozó kódex kidolgozásán munkálkodott. A konferencia fő dokumentuma, a Feladatok a XXI. századra egyes fejezeteit eredetileg az UNCTC írta volna, de ezekben végül a ?vállalati környezetvédelem" elvei tükröződnek vissza, és az ipar szabályozásának szükségességéről szóló vita lekerült a napirendről.

Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az 1992-es Föld Csúcsot az ipari érdekcsoportok nagyjából-egészéből lenyelték, és a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekre és tárgyalásokra gyakorolt befolyásával az ipar sikeresen lelassította a környezet és a fejlődés terén való haladást a kilencvenes évek folyamán.

A Föld Csúcs után az ICC sikeresen megszilárdította kapcsolatait, elsősorban az 1992-es riói egyezmények végrehajtásáért felelős ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsággal (Commission on Sustainable Development — CSD).

Az ICC elérte, hogy a világ legelítélhetőbb vállalatai a fenntartható fejlődés letéteményeseiként szerepelnek, a gazdasági növekedéssel, önszabályozással és szabad piacokkal elérhető környezetvédelem hirdetésével. A legaggasztóbb, hogy az ICC a döntéshozókkal való kivételezett kapcsolatai révén kihúzhatta a fenntartható fejlődésről szóló vita méregfogát, és elkerülte a szokásos üzletmenetet esetleg veszélyeztető intézkedések meghozatalát.

A legutóbbi közös "show" az ICC budapesti közgyűlésén volt, amikor Klaus Töpfer, a UNEP igazgatója 15 jelölt vállalat közül az arra legérdemesebbnek átadta az ICCUNEP Vállalati Környezetvédelmi és -Irányítási Díjat.

(Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat — Hírlevél)