A Levegő Munkacsoport az üzemanyagárak emelkedését csak rövid távon tekinti átmeneti jelenségnek. Most ugyanis csak egy kis ízelítőt kaptunk abból, hogy mi várható egy-két évtizeden belül. Ennek fő oka az, hogy a környezet állapotának egyre gyorsuló romlása — amit elsősorban a túlzott energiafogyasztás idéz elő — az egész társadalmat rohamosan növekvő költségekkel sújtja. Továbbá a világ nyersanyagkészleteinek előre jelezhető gyors csökkenése idővel szintén elkerülhetetlenül vezet majd a kőolaj és a földgáz árának robbanásszerű megugrásához. Ennek a helyzetnek a megelőzésére, valamint az inflációs hatások kivédésére teljesen alkalmatlan módszer lenne az üzemanyagok adójának csökkentése, hiszen ez az üzemanyagok nagyobb fogyasztására ösztönözne, és így hosszabb távon csak mélyítené a válságot. A valódi megoldást az energiahatékonyság javítása, illetve az energiaigények csökkentése jelenti. A közlekedés terén ez egyebek mellett azt követeli meg, hogy a közúti árufuvarozás egyre nagyobb részét tereljük át vasútra, a személygépkocsi-közlekedés ösztönzése helyett pedig a tömegközlekedést részesítsük előnyben. (A vasúti szállítás ugyanakkora teljesítményre vetítve tizedannyi energiát használ fel, mint a teherautó, illetve a személygépkocsi.) Ugyanakkor — nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban — olyan településpolitikát kell folytatni, ami a közlekedési igények csökkenését eredményezi.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a Széchenyi Terv megvalósítása súlyosbítaná a környezet terhelését, és gazdasági szempontból is számos ésszerűtlen elemet tartalmaz. Amennyiben autópályák építésére fordítanának hatalmas összegeket, az nemcsak a környezet állapotának súlyosbodását idézné elő, de ellentétben lenne a Széchenyi Terv alapgondolatával is, amely szerint "Magyarország fejlődését alapvetően a humán tőke újratermelődési lehetősége határozza meg" és "nem folytatható az előző kormányzatnak az a gyakorlata, ami (...) a humán területekre csak a maradékelv alapján biztosított szegényes forrásokat". Az autópályák egy letűnt korszak jelképei, amikor a nagy energia- és nyersanyagigényű ágazatok jelentették a gazdaság motorját. A XXI. században viszont a tudásipar a gazdaság húzóereje. A lakásépítési program jelenlegi változatában a városok terjeszkedését, és az azzal járó újabb óriási környezetpusztítást idézi elő, és az egész társadalom részére komoly — és felesleges — pénzügyi többletterheket eredményez. Az ország valódi fejlődését hosszú távon szolgáló terv az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a tudományos kutatásra és a környezetvédelemre kellene hogy fektesse a hangsúlyt. A közlekedés terén pedig a jelenleg leromlott állapotban lévő vasút, illetve tömegközlekedés fejlesztését kellene előtérbe helyezni. Mindez a magyar munkahelyek számának növekedéséhez is sokkal inkább hozzájárulna, mint például az autópálya-építés. A Levegő Munkacsoport részletes állásfoglalása a Széchenyi Tervről megtalálható a http://www.levego.hu honlapon a Hírek rovatban.

A Fővárosi Önkormányzat ismét emelni tervezi a BKV viteldíjait, miközben egyre kisebb összeggel járul hozzá a tömegközlekedés működéséhez. 1990 és 1998 között az önkormányzat hozzájárulása a BKV kiadásaihoz — reálértéken számolva — a harmadára csökkent, és ezzel összességében mintegy 90 milliárd forintot vont el a vállalattól. Elsősorban ennek tudható be, hogy a szolgáltatási színvonal jelentősen romlott, sorra ritkították vagy szüntették meg a járatokat, és hogy a BKV több mint 30 milliárd forint adósságot halmozott fel. Mindezek mellett a jegyek és bérletek árát a sokszorosára, az inflációt jóval meghaladó mértékben emelték. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy minden egyes áremelés után számottevően csökken a BKV utasainak száma, és egyre többen járnak személygépkocsival.

A BKV viteldíjainak emelése ilyen módon jelentősen hozzájárul a fővárosi közlekedési problémák súlyosbodásához és a környezet állapotának romlásához. Az így okozott károk pedig a többszörösét teszik ki annak a bevételnek, amit a viteldíjak emelése hoz.

A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor mit sem törődve a kialakult már-már tarthatatlan helyzettel, a szabadon rendelkezésére álló több tízmilliárd forintot nem használja fel, hanem egy megalomániás presztízsberuházásra "tartalékolja".

A Levegő Munkacsoport a BKV pénzügyi helyzetének javítására az áremelés helyett egyrészt a közlekedésszervezés javítását ajánlja. A tömegközlekedési járatoknak forgalmi előnyt kellene biztosítani minden vonalon. Így a járművek folyamatosan, akadálytalanul tudnának haladni, ami jelentős megtakarítást eredményezne a BKV részére. Másrészt javasoljuk a tervezett 4. metróra félretett hatalmas összeg felhasználását a BKV már meglévő hálózata működési, fenntartási és felújítási költségeinek fedezésére. Ezek az intézkedések érezhetően javíthatnák Budapest közlekedési viszonyait, környezeti állapotát és vonzerejét.

A káposztásmegyeri M0-s lehajtó építésével kapcsolatban a Levegő Munkacsoport újabb beadványt nyújtott be az ügyet tárgyaló Fővárosi Bírósághoz, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a bíróság döntése előtt szükséges megvizsgálni az útszakasz forgalmának várható hatásait. Az építők ugyanis hatásvizsgálat elvégzése nélkül folytatják a munkát annak ellenére, hogy egyértelműnek látszik: a lehajtó átadása esetén a káposztásmegyeri lakótelepen jelentősen megnövekedne a légszennyezés és a zaj, valamint a balesetveszély, súlyosan rontva az itt élők életminőségét. A Levegő Munkacsoport csatolta a beadványhoz egy újabb Auchan bevásárlóközpont tervét, amelyet a csomópont mellett kívánnak megépíteni. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy az M0-snak ez a szakasza — és ezen belül különösen a káposztásmegyeri csomópont — sem az ott lakók érdekeit, sem pedig a közlekedés javítását szolgálja, hanem egyes lelkiismeretlen külföldi befektetőkét. A Levegő Munkacsoport felháborítónak tartja, hogy az állam az adófizetők pénzéből 22 milliárd forintot költött nagyrészt azért, hogy egy szűk érdekcsoport ingatlanspekulációját segítse.

Amint ismeretes, 1998 novemberében több környezetvédő szervezet az Európai Unió ombudsmanához fordult az M0-s autóút északi szakaszának építésével kapcsolatban tapasztalt visszásságok miatt. Többszöri levélváltás után most az ombudsman ismét felszólította az építkezéshez hitelt nyújtó Európai Beruházási Bankot (EIB), hogy adja meg részére az üggyel kapcsolatos részletes tájékoztatást, amit a bank eddig elmulasztott. Ugyanakkor felhívja az EIB figyelmét arra, hogy a szükséges adatok átadásának megtagadása ellentétes az EU törvényeivel. Amennyiben a bank a kérésnek június 30-ig nem tesz eleget, az Ombudsman a törvény által biztosított felhatalmazásánál fogva az Európai Parlamenthez fog fordulni további intézkedések végett.

Pilisszántói lakosok azzal a kéréssel fordultak a Levegő Munkacsoporthoz, hogy segítsen megszüntetni az ott működő három mészkőőrlő súlyos szennyezését. Ezeknek az üzemeknek a tevékenysége következtében az egész területen kőpor lepi be az erdők fáit és a zártkertek növényzetét. Az ÁNTSZ adatai szerint a levegőszennyezés negyvenszeresen túllépi a megengedett határértéket annak ellenére, hogy — a lakosok elmondása szerint — az üzemek a mérések idején lényegesen csökkentették termelésüket. A Levegő Munkacsoport ügyfélként bejelentkezett a Pilisszántói Polgármesteri Hivatalnál, és kérte a környezetszennyezés mielőbbi megszüntetését.

Pesthidegkúton, Erzsébet-ligeten a lakosság tiltakozik a Budai Tájvédelmi Körzet szélén fekvő 9 hektáros mező építési területté történő átminősítése ellen. Az átsorolás mind a helyi közösség, mind a főváros nagyobb térsége szempontjából ésszerűtlen. A Hidegkúti út már a meglévő forgalmát sem képes kiszolgálni, és rendkívül rossz állapotban van. A közművek túlterheltek. A terület szélén nagyfeszültségű távvezeték halad, amelynek nyomvonala egybeesik azzal a szélcsatornával, amely a Margit körútig a város átszellőzését javítja. A Levegő Munkacsoport támogatja a lakosság követelését, és ennek az esetnek a kapcsán is sürgeti a Budapest körüli zöld gyűrű védelmével kapcsolatos intézkedéscsomag kibocsátását, amely megállítaná a terjeszkedést a féltermészetes területek irányába (az Országgyűlés által 1998-ban Nemzeti Környezetvédelmi Program is kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel). Ugyanakkor ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a főváros környezete szándékos rombolásának tekinthetők a budai oldalon jelenleg is nagy ütemben folytatódó építkezések. Ez ellentétes az Európai Unió nagyobb városainak politikájával is, amelyek komoly erőfeszítéseket tesznek a zöldterületek növelésére, a településeket körülvevő zöld gyűrűk kialakítására. A magyarországi településeken napjainkban tapasztalható nagyszámú zöldfelületpusztítás viszont azt is mutatja, hogy ezeket már szinte lehetetlen egyenként helyi szinten kezelni, és így a kormány feladata a hatékony védelmet eredményező jogszabályok meghozatala.

A Budapest II. kerületi Kapás utca 40. számú ház környékén hat telek összevonásával az OTP Bank szinte a teljes területet be kívánja építeni. Ez az utca — a Margit körúthoz való közelsége ellenére — jelenleg még egy viszonylag nyugodt része a kerületnek, azonban a lakók attól félnek, hogy nagyarányú beépítés következtében csökken a zöldterület és jelentősen megnövekszik a gépjármű-forgalom. A terv megvalósításának jelenleg gátat szab az, hogy ehhez egy olyan épületet is le kellene bontani, amely a század eleji építészeti stílust képviseli. A környék lakossága azt szeretné elérni, hogy ezt az épületet nyilvánítsák helyileg védetté. Ennek érdekében aláírásgyűjtő kampányt indítottak, amelyhez a Levegő Munkacsoport is csatlakozott.

Ugyancsak a II. kerületben, a Zivatar utcában egy hektárnyi park beépítését tervezik. A Polgármesteri Hivatal már megadta az engedélyt 26 idős, de kiváló állapotban lévő fa kivágására. (Pótlásukra mindössze ugyanannyi újonnan elültetendő fát írtak elő — ráadásul a kerület más részén, mert itt már nem maradna erre hely.) A helyi lakók fellebbeztek a határozat ellen. A Levegő Munkacsoport itt is csatlakozott a lakók aláírásgyűjtő kampányához, és tiltakozását fejezte ki az önkormányzat felé amiatt, hogy az egy parkosított közterületet (!) irodaház és mélygarázs céljára kíván eladni.

Az Árpád-híd pesti hídfőjénél tervezett toronyházak építésével kapcsolatban a Levegő Munkacsoport — a helyi lakosok kérésének eleget téve — beadványt intézett a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájához és az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságához. Ebben azt kérte, hogy segítsenek megakadályozni a Duna-parti városképet rontó, valamint a környező — egyébként is nagyforgalmú utak közelében elhelyezkedő — lakások értékét tovább csökkentő beruházást.

Amint már hírül adtuk, a helyi lakosok kérésére a Levegő Munkacsoport ügyfélként jelentkezett be a Dunaújvárosi Önkormányzatnál annak érdekében, hogy segítsen megmenteni egy 9 hektáros véderdőt. A TESCO ugyanis bevásárlóközpontot — két nagyobb dobozépületet — és egy hatalmas parkolót kíván építeni a lakóterületeket a Vasműtől elválasztó erdő helyére. Értesüléseink szerint az Állami Erdészeti Felügyelet első fokon elutasította a véderdő megsemmisítését, és a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség is olyan határozatot hozott, amely szerint ez az erdőterület nem kisebbíthető, és a fák nem vághatók ki.

A Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja részt vett a Berlinben rendezett Napenergia Konferencián és Kiállításon. Az ott is tapasztaltak szerint Németországban hatékony intézkedésekkel részesítik előnyben a megújuló energiaforrások felhasználását. Ezek közé tartozik a lakosság széles körű felvilágosítása, az állami támogatások és adókedvezmények alkalmazása, valamint az ilyen energiával termelt villamos energia kedvező áron történő felvásárlása. Érdekes példaként említhető, hogy a Reichstagban úgy alakítottak ki üvegkupolát, hogy a Bundestag ülései természetes világítás mellett folyhatnak. Az épületben két kiserőmű kapcsoltan termel hőt és villamos energiát, és olyan föld alatti tárolót létesítettek, ahol a nyári meleg levegőt, illetve a téli hideg levegőt tárolják, amit a hagyományos energiapazarló légkondícionálás helyett alkalmaznak.