Talán ötéves lehettem, amikor egy zugligeti kirándulás alkalmával felfigyeltem az úttal párhuzamosan futó, jobban mondva inkább csak rozsdásodó sínekre.

— Villamos járt ott, de megszüntették — magyarázta édesapám. Később megtudtam, hogy az 58-as járat volt az, amit előbb 1977-től szüneteltettek", majd simán elfelejtettek, busszal pótoltak, a helybelieket kell megkérdezni, hogy milyen sikerrel. A vágányok nagyrészt ma is megvannak, csak vastag földréteg, beton került rájuk. A megszüntetés oka a korszerűtlenség" volt.

Évekkel később kezdtem felfedezni további használatlan vágányokat szerte a városban, nem is képzeltem volna, hogy mekkora volt a hálózat, melyet a hatvanas évektől kezdtek leépíteni. Szüleim meséltek azokról az időkről, amikor a Móricz Zsigmond körtérről egyetlen villamossal el lehetett jutni Kispestre, amikor ugyaninnen HÉV indult Törökbálintra, amikor a Nagyvárad térről átszállás nélkül el lehetett jutni akár a János kórházig is. A régi képeken látszik, hogy a sárga színűre fényezett, nem ritkán ötven-hatvanéves villamosok hozzátartoztak a városképhez, forgalmasabb útvonalakon akár percenként is követték egymást. Aztán a hetvenes évektől kezdve kegyvesztetté váltak, a síneket felszedték, a járatokat buszokkal pótolták. A csonkítások a mai napig folynak, gondoljunk csak a Thököly úti 67-esre, mely ugyan hivatalosan nincs megszüntetve, villamospótló jár helyette, de igencsak kétséges, hogy valaha újra közlekedni fog-e.

Persze a busz valóban gyorsabb, olcsóbban üzemeltethető volt egy olyan időszakban, amikor nem volt indennapos és szinte elfogadott az úttesten két párhuzamos sorban való parkolás, a kereszteződésekbe való behajtás piros lámpánál, és rengeteg olyan dolog, ami miatt a belvárosi buszjáratok dugóban pöfögő, gyors haladásra képtelen lajhárok lettek. Vajon nem lenne időszerű felülbírálni, hogy egyes helyzetekben mennyit segíthetne a zárt pályás, gyors közlekedtetésű villamos járatása? Mennyivel kényelmesebb lenne az utasok számára a jelenleg napközben nemritkán egy órás menetidejű 86-os busz mellett egy budai észak-dél irányú villamos, mondjuk a 18-as hetvenes évek elejei verziója, mely a Moszkva tértől a János kórház helyett a Margit körúton áthaladva a mai 17-es járat vonalán haladna Óbudáig? Vagy nem lenne indokolt, hogy a 14-es villamos a Lehel tér helyett a Nyugati térig menne, ezt a végállomást egyébként a West End Center építésekor be is tervezték! Hány tízezer embernek segítene, ha a 4-es villamos a Moszkva tér helyett a Déli pályaudvarig menne, vagy ha a 61-es és az 56-os vonalát összevonnák? A BKV szerint azonban jelenleg is a busz az elsődlegesen propagálandó járműtípus, mely bár jelenleg már sokkal kevésbbé szennyezi a levegőt, mint húsz évvel ezelőtti társai, de a forgalmi dugókban ugyanúgy ácsorgásra van kárhoztatva.

Nézzük meg jól sárga barátainkat", lehet, hogy húsz év múlva már ritkaságszámba fognak menni...

Varga Ákos Endre

A helyzetértékeléssel egyetértünk, azonban a jövőt illetően derűlátóbbak vagyunk, mint kedves olvasónk. A villamosok világszerte reneszánszukat élik (erről már többször írtunk launkban), és úgy véljük, hogy ez előbb-utóbb Budapesten is be fog következni. — A szerk.

Szeretek kerékpározni. Többen mondták nekem, és magam is tapasztaltam, hogy gyorsabban juthatunk el vele a város legkülönbözőbb helyeire, mint bármi mással, hiszen az autó dugóba kerül, a tömegközlekedésre sokat kell várni. Ezért is furcsa számomra, hogy Magyarországon miért nem veszik komolyan a kerékpárt?

Nézzük meg például a kerékpárutakat! Budapesten már itt-ott vannak kerékpárutak. Viszont ezeket gyakran használják parkolónak vagy építési területnek, anélkül, hogy megfelelő terelőútvonalról és figyelmeztető táblákról gondoskodnának.

Már a kerékpárutak tervezésével is gondok vannak: sokszor ide-oda terelgetik őket az út egyik oldaláról a másikra. Sok a hirtelen irányváltoztatás, sokszor kell lassítani. Az útfelületek minősége szintén hagy kívánnivalót maga után.

Az úttesteken veszélyes kerékpározni. Az autók nem hagynak elegendő helyet a kerékpárosok számára. Sajnos, az utak széle, ahol a kerékpárok közlekednek, sokszor igen rossz minőségű, így a biciklisek kénytelenek időnként beljebb kanyarodni.

A kerékpár nagyon praktikus jármű. Kis helyen elfér, így nem növeli a parkolási gondokat, nem rontja a város levegőjét sem, ugyanakkor a munkába járás az ülőfoglalkozásúak részére rendszeres testmozgási lehetőséget is jelent. Ezenkívül olcsó, a lakosság nagy része számára hozzáférhető, így csökkenti azt a társadalmi diszkriminációt, amit az autózás kultusza egyre inkább elmélyít.

Hogyan lehetséges, hogy mindez nem elég ahhoz, hogy végre komolyan vegyék a kerékpárt, és megfelelő helyet biztosítsanak számára a városok útjain???!!!

Gyimesi Márta