|
OLVASÓINK ÍRJÁK
Tisztelt Szerkesztőség!
Több mint 40 évig külföldön éltem, nem túl régen vagyok Magyarországon. Ezért sok mindent lényegében "külföldi" szemmel nézek.
Nekem úgy tűnik, hogy Magyarország nagyon gazdag ország, és Kanada szegény, mert ott bizony külön gyűjtik a papírt, a műanyagot, az üveget, a fémet és a szerves hulladékot, s az utóbbit nagyon sok helyen komposztálják egyéni és önkormányzati szinten egyaránt. Az önkormányzatok "komposzthalmából" bárki bármikor szabadon és ingyen vihet "kész" komposztot saját használatra.
Ami számomra érthetetlen: úgy tudom, Magyarországon, mint más országokban is, komoly problémák vannak a szemétlerakó- és -tárolóhelyek kialakításával. Nem lehetne a szemét mennyiségét csökkenteni, például újrafelhasználással? Néhány jó próbálkozást láttam, de ezek ritkaságszámba mennek, bár ez nem mindig pénz kérdése. Egy másik "mellékes" szempont, hogy a "hulladék" üveg, papír, műanyag, fém és a komposzt is értéket képvisel, anyagi hasznuk is lehetne azoknak, akik ezeknek az anyagoknak az újrafelhasználásával foglalkoznának, nem beszélve arról, hogy nem kellene a természet fogyó kincseit minél gyorsabban kimeríteni.
Dr. Katona Emil
Budapest
Tisztelt Szerkesztőség!
"Miért volna farkastörvény a vállalkozás szabadsága? A vállalkozás korlátozása ordas dolog. Fenntartja a tehetségtelenek, alkalmatlanok uralmát. A piacgazdaság a leghumánusabb társadalmi berendezkedés, hiszen a kisemberek boldogulására épül." Egy Demján-idézet a humanista cápákról, akiket eddig beleértve sajnos szűklátókörű magamat is érdemtelenül teljesen félreismertünk. Mindezt néhány nappal azután olvastam, hogy a Lélegzetből megtudtam: a Westend City Center megépülése után elmaradt s kevésbé frekventált területek rehabilitációja, mert a "vállalkozás szabadsága" mást diktált az ígéret betartása helyett...
Baráti üdvözlettel:
Kemény Gábor
Budapest
Tisztelt Cím!
A Népszabadságban olvastam egy vezetőjükkel készített riportot arról, hogy miképpen próbálnak segíteni az olyan települések lakóin, akik közvetlen közelében nagy bevásárlóközpontokat létesítenek.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e mód segítségüket kérni abban az esetben, ha arra szeretnénk választ kapni, hogy a Szolnokon most építés alatt lévő Interspar áruház az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak megfelelően készül-e, ennek elkészülte után a közvetlen közelben lakók életkörülményei várhatóan romlanak-e, a szomszédos lakóknak milyen jogaik vannak, s ezt hogyan érvényesíthetik stb.
Kérem, szíveskedjenek válaszolni, vagy azt a szervezetet megadni, ahol segítségre, tanácsra számíthatunk.
Köszönettel:
Irsai Tamás
Szolnok
Tisztelt Olvasónk!
Sajnos, a bevásárlóközpontok esetében az érvényben lévő törvények szerint a környék lakói nem számítanak ügyfélnek, ha úttest választja el őket az áruháztól. Viszont érdemes utánajárni, hogy készült-e minden követelménynek megfelelő környezeti hatástanulmány, ellenkező esetben lehetőség van pert indítani, amennyiben még nem telt el a fellebbezési idő. Javasoljuk, hogy nézessék meg a hatástanulmányt olyan építésszel, jogásszal, környezetvédelmi szakértővel, akik ismerik a helyi körülményeket.
A hatástanulmánynak ki kell térnie a közlekedési kérdésekre, mint például a parkolás megoldására, az esetleges forgalomtorlódásra, a tömegközlekedés megoldására, a levegő- és zajszennyezésre, a zöldterületekre, és minden olyan kérdésre, amely a létesítménnyel kapcsolatban a környezeti állapotot befolyásolhatja. Ha kiderül, hogy a beruházást csak a környezetvédelmi előírások megsértésével lehet megvalósítani, akkor jó eséllyel lehet pert indítani. Ugyanez a helyzet, ha ki lehet mutatni, hogy a hatástanulmányt "kozmetikázták". Polgári per is indítható veszélyeztetés címén. Bár némileg"eső után köpenyeg", de a megépülés után is lehet kártérítési pert indítani, amennyiben a bevásárlóközpont bizonyíthatóan rontotta a lakók életkörülményeit.
Amennyiben a lakosság jelentős része gondolja úgy, hogy az életminőség romlása fog bekövetkezni, akkor mindenképp célszerű a "hagyományos", nem jogi eszközöket is alkalmazni: lakossági fórumok, szórólapok, sajtónyilvánosság, a képviselőtestület meggyőzése, esetleg népszavazási kezdeményezés. Érdemes megismerni a témával foglalkozó civil szervezetek eddigi tapasztalait is.
A Szerk.
|