Kerékpáros hírek
Kerékpártároló szekrények — budapesti tapasztalatok
Beváltak és hasznosak azok a kerékpártároló szekrények, amelyek első példányait közel két éve helyeztette ki a Főpolgármesteri Hivatal három HÉV megállóhelyen, Mátyásföldön, Sashalmon és Szentendrén. Ez utóbbi helyen, a végállomáson lévő nyolc szekrény mellett még kétszer ennyire lenne igény.
A siker fő okaként a használók a szekrények "bombabiztos" kialakítását és az alacsonyan megszabott letéti díjat (5000 Ft/év) említették meg. Az "üzemeltetési" feladatokat újszerű módon a területet felajánló BKV-HÉV helyett a KEROSZ vállalta. A "kísérleti időszakra" vonatkozó jelentésében nem kellett különös eseményről beszámolniuk. A kellemetlenséget jelentő felületi grafitizés, a információs táblák lekoptatása majdhogynem normálisnak tekinthető (sajnos!). Az ülőbútornak is szánt Gödöllő-vonali 5 tárolórekesz pad-funkciója viszont nem vált be, mint ahogy többen kifogásolták mind a két szekrényfajta esztétikai megjelenését. Más kérdés, hogy az állomások és környékének "kinézetét" (és tisztaságát) is sok helyen lehetne kifogásolni. Másik tapasztalat, hogy azokon a helyeken, ahol kisebb az utasforgalom (Sashalom), a kerékpárosok odaszoktatása, illetve a "boxok" jobb kihasználtsága érdekében széles körben kell népszerűsítő-tájékoztató kampányt folytatni (önkormányzat, helyi/kerületi média).
A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya a kísérleti tapasztalatok alapján a telepítési program folytatását tervezi. A Közlekedés Kft. munkatársai döntés-előkészítő tanulmányukban 19 olyan helyszínen végeztek vizsgálatot, amelyet kerékpáros szervezetek is ajánlottak. Ezek többsége a HÉV-vonalak állomásain történtek (Szentendre, Pomáz, Békásmegyer, Budakalász, Csillaghegy, Gödöllő, Cinkota, Csepel végállomás és Csepel Szt. Imre tér), de ezeken kívül a metrómegállók közelében (Örs vezér tér, Hungária körút, Moszkva tér, Határ út, Újpest-Városközpont és Újpest-Városkapu, Kőbánya-Kispest), továbbá a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál, a hűvösvölgyi új busz- és villamos-végállomásnál és a XVII. kerület Ferihegyi út-Pesti út kereszteződésében lévő nagy buszvégállomásánál vizsgálódtak a szakemberek.
A következő lépés lehet majd felkutatni annak lehetőségeit, hogy kihelyezhetők-e ilyen tárolók a budapesti vasútállomásokon is, vagy legalábbis olyan kerékpártámaszok, amelyekhez biztosan oda lehetne lakatolni az elnyűtt, de jól használható bringát is. Mert lassan gondolni kell arra, hogy a vasút és a tömegközlekedés kombinálását lehetővé tevő jegyek, bérletek fel fogják majd értékelni a kerékpárosok szemében a vasúti megállóhelyeket.
(BringaInfo, Balogh Gábor)
A világ legmodernebb kölcsönkerékpár-rendszere Münchenben
Közel egy éve működik már nagy sikerrel a világ egyik legkorszerűbbjének kikiáltott automata kerékpárkölcsönzője a bajor fővárosban. 1500 egyedi formájú, önkiszolgáló módon igénybe vehető korszerű városi bicikli várja azokat, akik szívesebben pattannak nyeregbe, mert hogy nem akarják mindig az autójukat, a drága tömegközlekedést vagy a taxit használni.
A csinos bicikliket, amelyeket elektromos zárakkal láttak el, nem kell sokat keresni. Több mint 900 olyan telefonfülke van a városban, amely mellett rájuk lelhetünk. Ha a chipkártyánkat "felhatalmazzuk", hogy fizessen, akkor egy személyre szabott kódszámot kapunk az ingyenesen felhívható központtól, amivel azután oldhatjuk a biciklizárat. Ha pedig végeztünk, nincs más dolgunk, mint hogy újra az irányító központba telefonáljunk, és bemondjuk, hol, melyik telefonfülkénél raktuk le a bringát. Bár a kölcsönzés nem ingyenes, mint koppenhágai vagy a helsinki "kistestvére", ennek ellenére igénybevevőből nincs hiány. A másfélezer biciklire naponta átlagosan 15002000-en tartanak igényt, de volt már olyan nap is, amikor 8000 hívást rögzített a központ.
Azok a fiatal vállalkozók, élükön Christian Hogellel, akik kitalálták a rendszert, semmit sem bíztak a véletlenre: maguk gyártották le az összes kétkerekűt, és ahol gyártották, ott van most a diszpécserközpont és a javítóbázis is.
A rendszer jól működik. A lopás nagyon ritka, a jó minőségű gépeken ritka a hiba és kevés a rongálás. Nem sok idő kell hozzá, és ezzel a kölcsönkerékpár-rendszerrel Frankfurtban, Berlinben, sőt Zürichben is találkozhatunk majd. Hogy Budapesten mikor használhatunk majd ilyet? Ki tudja? Nézzünk bizakodva a jövőbe!
(BringaInfo, az RTL-KLUB TV Fókusz c. összeállítása alapján; telefon: 382-8384)
A közlekedési módok illesztése városi utakon Írországban
Dublinban "minőségi autóbusz és kerékpáros közlekedési folyosókat" építettek ki tíz sugárirányú és egy körirányú útvonalon. E fejlesztési programot a Dublini Közlekedési Hivatalon keresztül az Európai Unió ún. Operation Programja finanszírozta. Alvállakozóként a holland Grontmij Consulting Engineers céget, mint a kerékpáros létesítmények egyik legismertebb szakértőjét vonták be a munkába.
A közlekedéstervezők számára nagy kihívás volt, hogy a kerékpárosok számára biztonságos és kényelmes létesítményeket, illetve az autóbuszok számára sok helyen elsőbbséget biztosítsanak. A Dublini Közlekedési Kezdeményezés (DTI) nevet viselő, már 1997-ben elindított program ún. "zászlóshajója" az ír főváros egyik legismertebb főútja, a Malahide Road volt. Itt több tervezési újdonságot és kísérleti megoldást is kipróbáltak.
Az programba vont utak skálája a nagy forgalmú, osztott pályás utaktól a városrész-központokon is áthaladó keskeny utakig terjedt. Az üzemeltetési tapasztalatokról külön tanulmány készült.
(ÁKMI Útügyi Szakirodalmi Tájékoztató, 198UT/2000-01,
szerzo: Auger M. O'Sullivan)
Pályázati felhívás egy kerékpározási tanulmány elkészítésére
A kétévente megrendezésre kerülő Velo-City konferenciákon rendszeresen eldől, milyen témakörökből lehet kiemelt díjazású pályázati tanulmányokat készíteni. A Kerékpározók Európai Szövetsége (European Cyclists' Federation, ECF), e tanulmányi díjsorozat kezdeményezője ez év júniusában, az amszterdami Velo Mondial rendezvényen nyilvánosságra hozta a 2001. évi konferencia pályázati témáját.
A cél ezekkel a pályázatokkal az, hogy a kerékpározás szerepével összefüggő eszmecserék és szakmai viták folyamatosak legyenek és lehetőleg a konferenciák aktuális témaköréhez kapcsolódjanak. Így volt ez az előző Velo-City konferencián is, 1999-ben Grazban és Mariborban, ahol a konferencia vezérgondolatához (The Bicycle Crossing the Frontiers "Kerékpárral, határtalanul") kapcsolódóan a hosszú távú kerékpározás, a kerékpáros turizmus és a mindennapi biciklihasználat egymásra hatásáról lehetett tanulmányt készíteni.
A jövő évi, Skóciában megrendezésre kerülő Velo-City konferencia kiemelt témája az egészségesebb (városi) életmód és a kerékpározás kapcsolata lesz.
A megoldandó probléma: a gyermekek mozgásszegény életmódja sokkal inkább jellemző korunkra, mint bármikor korábban, így egy egészségében károsodott nemzedék nő fel a szemünk előtt. A pályázati felhívás tárgya: le kell írni a probléma megoldásával kapcsolatos fejlesztési stratégia fő szempontjait, tárgyköreit, továbbá azt, hogyan kellene segíteni, biztosítani, hogy a bicikli használata a felnövekvő korosztály, a fiatalok és gyermekek mindennapi életének és egészségvédelmének részévé váljon.
A tanulmányt, amit 25003000 szóval kell megfogalmazni, lehetőleg angol nyelven, 2001. február 23-ig kell eljuttatni a Velo-City Titkárságának londoni címére.
A győztes 1700 eurót kap kézhez, egyúttal egy meghívást a jövő évi Velo-City konferenciára (Glasgow/Edinburgh, Skócia, 2001. szeptember 17-21.), ahol személyesen kell bemutatni, ismertetni a tanulmányt.
Ezt a programot a holland Falco, egy utcabútorokat és kerékpártárolókat gyártó nemzetközi cég támogatja és közösen készíti elő az ECF Velo-City Titkárságával.
A pályázatok elbírálására egy nyolctagú nemzetközi zsűrit kértek fel, akik a közlekedést érintő különféle szakterületek jó ismerői. Közöttük van Werner Brög (igazgató, Socialdata, Németország), Prof. Marcello Mamoli (Városépítészeti Egyetem, Olaszország), Jim Oberstar (kongresszusi képviselő, USA), Jan Ploeger (minisztériumi szakértő, Hollandia), Marcellin Dally (programspecialista, Ifjúsági és Sport Főosztály, Unesco, Franciaország), Agnes Loonis (a belga kerékpárosok és az ECF képviselője, Belgium) és Nick Lester (a Londoni Közlekedési Tanács ügyvezetője, Anglia).
Akiket további információk érdekelnek, megkereshetik közvetlenül a foszervezot (Mr. Oliver Hatch, Velo-City Conference Director, 31 Arodene Road, London, SW2 2BQ, Anglia, telefon: +44 20 8671-7561, fax: +44 20 8671-3386, drótposta: oh@velo-city.org), vagy hazánkban a KEROSZ-t (telefon: 06-30 9229-052, fax: 206-6223, drótposta: bringa@kerosz.hu).
Hiányoznak a kerékpárutak Budapesten...
...ahol a kerékpáros közlekedés a napi forgalom alig több mint egy-két százalékát teszi ki. Ennek okai nagyrészt a kerékpárutak hiányában keresendőek, de hozzájárul a levegő igen magas szennyezettsége, valamint a biciklitárolás és -szállítás megoldatlansága is. A tervek szerint 1996 és 2000 között 184 kilométer kerékpárút épült volna, ezek a fejlesztések azonban nagyrészt anyagi okok miatt elmaradtak. Helyi kezdeményezésre itt-ott épültek ugyan kerékpárutak, de ennek teljes hossza nem éri el a 200 kilométert sem. Sok helyen nem is valódi kerékpárút épült, hanem a járdára vagy az úttestre festettek fel kerékpársávot. Az előbbi miatt a kerékpáros-gyalogos konfliktusok száma szaporodott meg, hiszen a gyalogosok megszokták, hogy a járda csak az övék nyilatkozott a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK). Balesetmegelőzési szempontból ezért a BRFK nem támogatja a további közös gyalogos-kerékpáros útfelületek számának további szaporítását. A gyalogos-kerékpáros koccanásoknál azonban általában nem szükséges a rendőri intézkedés, az ilyen baleseteket ezért csak közlekedési aktivisták segítségével lehet feltérképezni. Az úttestre festett sáv pedig hamis biztonságérzetet nyújt a biciklisek számára, az autósok ugyanis gyakran parkolásra vagy közlekedésre használják, veszélyes manőverekre kényszerítve ezzel a biciklizőket.
Balogh Gábor
|