kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Újabb 100 milliárdos olajügy

A Levegő Munkacsoport számításai szerint az üzemanyag-turizmus, illetve -csempészet miatt évente több mint 100 milliárd forint nemzetgazdasági kár keletkezik Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ismert, hogy mennyi gépjármű lép be a határainkon azokból a szomszédos országokból, ahol az üzemanyagok olcsóbbak, mint nálunk. Amennyiben feltételezzük, hogy egy személygépkocsi tankja átlagosan 70 (az ukrán és román szakaszon 80) liter, egy teherautóé vagy autóbuszé pedig átlagosan 600 liter üzemanyagot tartalmaz a határ átlépésekor, akkor megállapítható, hogy a magyar állampolgárok évente 264 millió liter, a külföldiek pedig 824 millió liter benzint és gázolajat hoznak be ezekből az országokból. Az árak különbségéből pedig azt is könnyen ki tudjuk számítani, hogy az érintett járművek üzemeltetői mennyivel kevesebbet fizetnek az üzemanyagért, ha azt nem nálunk, hanem külföldön veszik meg: egy év alatt a magyarok összesen 16 milliárd forintot, a külföldiek pedig 58 milliárd forintot. Az államháztartás bevételkiesése viszont ennek mintegy kétszerese, feltételezve, hogy ezt az üzemanyag-mennyiséget Magyarországon vásárolnák. (A határátlépéseknél az 1999. évi adatokat vettük alapul, a forint-értéket pedig a 2000. május 26-i — vagyis összehasonlítható — árak alapján határoztuk meg.)
Az üzemanyag-tartályok átlagos méretére vonatkozó becsléseink nem túlzóak. A vámszervektől kapott értesüléseink szerint a keleti határszakaszon igen nagy számban fordulnak elő 100 literes gyárilag beépített tankkal rendelkező Mercedes gépkocsik, sőt az utóbbi időben egyre gyakrabban láthatóak terepjáró "személyautók" még ennél is nagyobb beépített tankkal. A kamionok és buszok pedig sok esetben a 600 liternél is nagyobb gyárilag beépített üzemanyag-tartállyal rendelkeznek, előfordul köztük 1000 literes űrtartalmú is.
Számításainkban nem csak a kifejezetten üzemanyag-turizmus céljából bejövő gépjárműveket vettük számításba, hanem az összes belépő járművet. Bár arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy az előbbiek milyen arányt képviselnek az összes belépő járművön belül, de a vámszervektől kapott tájékoztatás alapján kijelenthetjük, hogy számuk igen jelentős: becslések szerint a gépjárművek tankjában behozott üzemanyagok mennyiségének legalább a felét nem saját használatra veszik, hanem továbbértékesítésre. Ilyen hatalmas mennyiségű üzemanyag eladása pedig már komoly szervezettséget feltételez ...
Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyéb céllal belépő járművek ugyanúgy még a határon túl feltöltik üzemanyaggal a tankjukat, ami szintén jelentős bevételkiesést eredményez az állami költségvetés részére.
Az államháztartás fent említett veszteségeinél is nagyobbra tehetők az e tevékenységből eredő környezeti károk. Ez részben a többletforgalomból, valamint az üzemanyagok átfejtéséből eredő talaj- és vízszennyezésből adódik. Az is növeli a környezeti és egészségi károkat, hogy egyes szomszédos országokban az üzemanyagok minősége rosszabb, mint a Magyarországon forgalmazottaké (vagyis nem felelnek meg a hazai szabványoknak.)
Olyan esetről is hallottunk, hogy egy autóbuszba a gyárin kívül külön "titkos" 1000 literes tartályt is beépítettek, és az így lépte át a határt. A jövedéki és a vámtörvény megsértésén túlmenően az ilyen tevékenységek az utasok, illetve közlekedők biztonságát is súlyosan veszélyeztetik, ezért az eddiginél sokkal szigorúbb ellenőrzést és büntetések kiszabását (ami magában foglalhatná a jármű azonnali elkobzását is) tartunk szükségesnek.
Az üzemanyag-turizmus, illetve —csempészet visszaszorítása érdekében a Levegő Munkacsoport azt javasolta, hogy — első lépésként — az üzemanyag-tank űrtartalmának megfelelő mennyiségű benzin, illetve gázolaj után minden olyan esetben fizessék meg a jövedéki adót és az áfát, amikor a gépjármű naponta többször lépi át a határt. Örömmel fogadtuk, hogy 1999-ben a vámtörvény végrehajtási utasítását úgy módosították, hogy ugyanaz a személy naponta csak egy alkalommal hozhat be üzemanyagot vámmentesen. Ennek az előírásnak a vámhatóság igyekezett is érvényt szerezni, azonban egyre gyakrabban fordult elő, hogy ugyanaz a gépjármű más-más vezetővel naponta lépte át a határt...
Sajnos azonban ezt az előírást egy ügyvéd a bíróságon megtámadta, és ennek nyomán az a döntés született, hogy a korlátozást törvényben kell szabályozni. Tehát most már továbbra is annyiszor hozhat be naponta üzemanyagot ugyanaz a személy, ahányszor csak akar. A VPOP ezek után szorgalmazta, hogy a vámtörvény idei módosítása tartalmazza az említett szigorítást, azonban a Pénzügyminisztérium illetékes hivatalnokainak ellenállása miatt ez nem sikerült.
Az elmúlt időszakban további kedvezőtlen fejlemények is történtek. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 105. §-a szerint eddig a gyárilag beépített üzemanyag-tartályban is legfeljebb 200 liter üzemanyagot lehetett behozni vámmentesen, azonban ezt sem lehetett elidegeníteni. Sajnos, ezt az előírást korábban sem sikerült kellő mértékben betartatni. Egyrészt nem volt megfelelő az ellenőrzés, másrészt a különféle kétoldalú közúti egyezmények alapján egyre több ország fuvarozó kaptak felmentést a 200 literes korlátozás alól, és így ebben az évben már elsősorban a magyar fuvarozókat érintette ez a rendelkezés. A 2000. évi XXXII. törvény azonban még ezt a korábban meglévő enyhe korlátozást is eltörölte. Ezáltal számításaink szerint változatlan forgalom esetén legalább évi 9 milliárd forint bevételtől esik el a magyar állam. Azonban joggal feltételezhető, hogy ezek után a magyar közúti fuvarozók is jobban beszállnak az "üzletbe", és így a költségvetés vesztesége ennél is nagyobb lesz. Az ösztönzöttség ugyanis rendkívül erős: például egy 800 literes tartállyal az ukrán határon egy fordulóval 120 ezer Ft-ot lehet keresni.
Az üzemanyag-csempészetet korlátozó előírások fokozatos fellazítása, majd teljes eltörlése arra utal, hogy a szervezett bűnözésnek sikerült partnereket találnia az államigazgatásban. Értesüléseink szerint a vámtörvény legutóbbi módosítása során az illetékes középszintű — közúti és pénzügyi — hivatalnokok nem tájékoztatták a döntéshozókat sem a várható hatásokról, különös tekintettel a számszerű mennyiségekre. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt időszakban a Miniszterelnöki Hivatal, sőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda is próbált jogszabályi változtatásokat kezdeményezni az üzemanyag-turizmus, illetve -csempészet visszaszorítására, azonban a közlekedési és pénzügyi tárca illetékes hivatalnokai egyre csak az időt húzzák, és különböző mondvacsinált indokokkal szabotálják a szükséges intézkedések meghozatalát. Mindez még inkább alátámasztja annak szükségességét, hogy haladéktalanul távolítsák el az államigazgatásból mindazokat a személyeket, akik közreműködtek ebben a szégyenletes folyamatban. Egyúttal célszerűnek tartanánk nevük nyilvánosságra hozatalát.
Az üzemanyagok nemzetközi csempészetét fel kell számolni. Ezért meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy minden olyan ország esetében, ahol az üzemanyagok fogyasztói ára a magyar szintnél több mint 10%-kal alacsonyabb, minden belépő gépjármű után meg kelljen fizetni a tank űrtartalmának megfelelő üzemanyag-adók egy részét (például a magyar és az ukrán ár közötti különbözetet). Ez már nem tenné kifizetődővé az üzemanyag-turizmust. (A szabványon kívüli üzemanyagokra ezen túlmenően jelentős többletadót kellene kivetni.)
Egy ilyen intézkedés várhatóan az Európai Unió elismerését is elnyerné, mivel a Keletről Nyugatra menő üzemanyag-csempészet óriási terhet — környezeti károkat és bűnözést — jelentenek a közvetlenül érintett országok (elsősorban Ausztria és Németország) részére.
A fentieken túlmenően az EU országok érdekeit figyelembe vevő üzemanyagárak bevezetését javasoljuk ösztönözni a szomszédos és más közép- és kelet-európai országokban. Szorgalmazni kell, hogy ez legyen az egyik kritérium az EU társulási és egyéb kedvezményeinek megítélésénél. Ne kapjon kedvezményeket az az ország, melynek kormánya — az alacsony üzemanyag-árakkal — ösztönzi a környezetszennyezést és a csempészetet! A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére és közreműködésével ennek érdekében az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség tanulmányt készített a témáról (Road Fuel and Vehicles Taxation in Light of EU Enlargement), amelyet megküldött az Európai Bizottság illetékeseinek is.
A javasolt intézkedések becsléseink szerint — figyelembe véve az üzemanyag-turizmus erőteljes visszaesését is — évente mintegy 50 milliárd forint többletbevételt eredményezhetnek az államháztartás részére. Az igazi nyertes viszont a környezet lenne.

Lukács András, Pavics Lázár


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.