Az Európai Unió nemrég "A szükségleteink és a felelősségünk összehangolása — a környezetvédelem beépítése a gazdaságpolitikába" címmel közleményt jelentetett meg, amelyben a közgazdasági eszközök fokozottabb alkalmazását ajánlja a környezetvédelmi célkitűzések elérése érdekében. (Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: "Bringing our needs and responsibilities together — Integrating environmental issues with economic policy" ) A dokumentum ugyanazokat az elveket tartalmazza és ugyanazokat a gyakorlati teendőket ajánlja, mint amelyeket a Levegő Munkacsoport hangoztat már évek óta. A közlemény egyebek mellett kimondja: "A piaci eszközök további lehetőséget nyújtanak a csatlakozni kívánó országoknak, hogy a gyakorlatban végrehajtsák az EU környezetvédelmi jogszabályait. Ezek az eszközök elősegítik, hogy költséghatékony módon érjék el az EU környezetvédelmi normáit." A dokumentum szorgalmazza egy ökológiai szemléletű adóreform bevezetését és a súlyosan környezetszennyező tevékenységek közpénzekből történő támogatásának megszüntetését mind az EU tagállamaiban, mind pedig a csatlakozni kívánó országokban.

Az OECD ebben a hónapban tette közzé legújabb országjelentését hazánkról. Ebben számos olyan észrevételt, illetve javaslatot tesz, amelyet korábban már a Levegő Munkacsoport is megfogalmazott. Bírálja az emberi munkát sújtó magas adó- és járulékterheket, és szorgalmazza ezek mielőbbi csökkentését. Ugyanakkor — részben az így kieső állami bevételek ellentételezésére — javasolja, hogy sokkal szélesebb körben kellene alkalmazni a 25%-os áfa-mértéket, így például elsősorban a jelenleg 12%-os áfa-körbe tartozó energiafajtákat, valamint a műtrágyákat és növényvédőszereket kellene a magasabb kulcsba sorolni. Kimutatja, hogy ezeknek a termékeknek az alacsony áfa-körben tartásával az állam elsősorban a gazdagokat támogatja. A tanulmány sürgeti, hogy a súlyosan környezetszennyező tevékenységek árai adók és díjak formájában tartalmazzák az általuk okozott károk költségeit is, vagyis valósuljon meg a "szennyező fizet" elv. Többek között kifogásolja, hogy a személygépkocsi-használatot sok esetben költségként lehet elszámolni. A szerzők rosszallásukat fejezik ki amiatt is, hogy az összes OECD tagország közül nálunk a legalacsonyabb a társasági adó, és ráadásul sok vállalat még ezt az adót sem fizeti meg a számukra biztosított adókedvezmények miatt.

A Levegő Munkacsoport ajánlásokat juttatott el az illetékes országgyűlési bizottságoknak a 2001. és 2002. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat módosítására. Annak érdekében, hogy az állami költségvetés egyre inkább megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek, beleértve az Európai Unió ezzel kapcsolatos elvárásait is, törekedni kell arra, hogy a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységek semmiféle pénzügyi támogatást ne kapjanak az állam részéről, ugyanakkor pedig fokozottabb hozzájárulásban részesüljenek mindazok a tevékenységek, amelyek a környezetvédelmi szempontból is fenntartható fejlődést segítik elő. A környezetszennyező tevékenységek támogatása ugyanis nemcsak hozzájárul a környezet állapotának súlyosbodásához, de eszközöket is von el a javítását szolgáló tevékenységektől, így a jelenlegi helyzet megváltoztatása kettős haszonnal járna. A Levegő Munkacsoport ezért egyebek mellett ajánlja a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap közpénzekből történő támogatásának megszüntetését és a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat összegének csökkentését, és hogy az így megtakarított évi több mint 10 milliárd forintot az energiahatékonysági programokra (például az épületek szigetelésére és fűtéskorszerűsítésre) fordítsák. Az autópálya-építésekre előirányzott évi 35 milliárd forintot pedig célszerű lenne inkább a vasút korszerűsítésére fordítani. A földművelésügyi tárca költségvetésben fontos lenne külön összeget elkülöníteni az agrár-környezetvédelmi programokra, a Honvédelmi Minisztériuméban pedig az előirányzottnál nagyságrenddel több pénzt kellene fordítani környezeti kármentesítésre és egyéb környezetvédelmi célokra. A Levegő Munkacsoport támogatja az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának azon javaslatát, amely a környezetvédelmi termékdíjak nagyobb mértékű emelését célozza. (Az ajánlások részletesebb leírása megtalálható a http://www.levego.hu honlap Hírek rovatában.)

Az Országgyűlés most tárgyalja a gazdasági reklámokról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. A Levegő Munkacsoport ajánlásokat készített ennek módosítására, amelyekben egyebek mellett megtiltaná a gazdasági reklámtevékenységet a közoktatási intézményekben. Ez ugyanis megzavarhatja a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet, és leronthatja a helyes magatartási formákra nevelés hatékonyságát, ami ellenkezhet az adott iskolát kiválasztó szülők szándékaival is. Javasolja azt is, hogy az erőszak öncélú alkalmazását bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló rádió vagy televízió műsorszám alatt, valamint előtte és utána harminc percen belül tilos legyen reklámot közzétenni. Ez csökkentené az érdekeltséget az emberek — különösen a gyermekek — magatartását károsan befolyásoló műsorok sugárzására. Az ajánlás szerint szigorúan korlátozni kellene a dohányreklámot, annál is inkább, mivel a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet nemrég megjelent közös tanulmánya szerint az ilyen hirdetések megtiltása elősegíti dohányzás visszaszorítását. A megmaradó dohányreklámok esetében pedig az a javaslatuk, hogy felületüknek legalább 50%-át a dohányzás ártalmaira figyelmeztető szöveg fedje le. Az ilyen mértékű figyelmeztető szöveg nem egyedülálló a világon, például Kanadában is hasonló szabályozás van érvényben. (Az ajánlások részletesebb leírása megtalálható a http://www.levego.hu honlap Hírek rovatában.)

Úgy tűnik, hogy sok éves vajúdás után végre elfogadásra kerül a levegő védelméről szóló új kormányrendelet. Bár az új jogszabály-tervezet számos kompromisszum eredménye, annak hatályba lépése a Levegő Munkacsoport álláspontja szerint jelentős eredménynek számítana a környezetvédelem terén, és elősegítené a levegő minőségének — s így a lakosság egészségi állapotának — javítását. A Levegő Munkacsoport elismerését fejezi ki a Környezetvédelmi Minisztérium szakembereinek a tervezet kidolgozásáért, és szorgalmazza, hogy a Kormány mielőbb fogadja el a rendeletet.

A Fővárosi Önkormányzat 2001. évi költségvetésében nominálisan ugyanakkora hozzájárulást kíván adni a BKV Rt.-nek, mint 2000-ben. Ez reálértéken számolva közel 10 százalékos csökkentést jelent. Így folytatódna az az 1990 óta tartó irányzat, amely szerint az önkormányzat a BKV kiadásainak egyre kisebb részét fedezi. 1990 és 1999 között ez az összeg csaknem a negyedére apadt! A csökkenést jól szemlélteti az is, hogy míg 1990-ben ez a tétel az önkormányzat költségvetésének 17,5%-át tette ki, addig 1999-ben már csupán 5,7%-át. Ennek következtében kényszerült a BKV Rt. arra, hogy a viteldíjakat az inflációt jóval meghaladó mértékben emelje, és ezzel párhuzamosan megszüntesse, illetve ritkítsa járatainak jelentős részét. Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy elmaradtak a szükséges felújítások és korszerűsítések, és így a tömegközlekedési járművek és pályák állapota összességében érezhetően romlik. A Levegő Munkacsoport teljes mértékben támogatja a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Bizottságának álláspontját, amely csak azt tartja elfogadhatónak, ha a BKV Rt. 2001. évi önkormányzati támogatása reálértéken legalább eléri a 2000. évi szintet.

Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter november 16ára találkozóra hívta meg a levegőszennyezéssel, a közlekedés okozta környezeti ártalmakkal, a biológiai allegénekkel kapcsolatos problémák megvitatása érdekében öt további tárca (Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) szakértőit, valamint 50 civil szervezet képviselőit.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a tanácskozás egyik központi témájának számító parlagfű-mentesítés országos programjának gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen a következő intézkedések meghozatala:

1. Az említett hat minisztérium dolgozzon ki egy közös intézkedési tervet.

2. Az intézkedési terv országos koordinációjára ki kell alakítani a megfelelő intézményi kereteket.

3. Fel kell kérni az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát, hogy 2001. és 2002. évi költségvetési törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtson be, hogy különítsenek el megfelelő összeget a parlagfű-mentesítés céljára.

A fenti javaslatot a tanácskozáson résztvevő civil szervezetek egyöntetűen támogatták.