Téli bringázás — fontos a felkészülés!
A Pesti (T)Est ez évi téli ingyenes különkiadása már a téli kerékpározás gyönyöreire készíti fel olvasóit. Főleg az elszánt, edzett, jógépű és jópénzű montisoknak szánt olvasmány sok okos tanáccsal szolgál a nap mint nap bringával közlekedőknek is.
Nyakunkon a hó, no meg a zima. Egy igazi túrabringást mindezek nem zavarják, és okosan is teszi, amikor felkészülését már a gondolatai átfésülésével kezdi, és felteszi az első kérdést magának: mi mindenre lesz szükségem egy havas erdei" bringatúra alkalmával? Válasz: az útitervvel arányos legyen a fizikai erőnlét. Ha ez nincs, akkor pedig a fokozatosság elvét kell betartani: mindig csak éppen annyit, mint amennyi jólesik!
Fontos kérdés a következő is: mit tegyek a hideg ellen? Az elgémberedett lábak, vörösre fagyott és már fékezni is képtelen ujjak a legjobbnak induló túrát, a legszebb téli tájat is keserves emlékké, életveszélyes kalanddá tudják tenni. A legjobb recept a hideg ellen a réteges öltözködés..." Ebben az évszakban sem nélkülözhető a folyadék utánpótlása, és a tartalék kaja (csoki vagy müzliszelet, kinek-kinek ízlése szerint).
Téli vezetéstechnika: Ha alkalmazkodsz a téli útviszonyokhoz (mi mást tehetsz!), egész jól elboldogulhatsz a havas csúszós körülmények között. Sőt a puha hó kitűnő alkalom, hogy tökéletesítsd a kanyar- és féktechnikádat." Nem árt elolvasni, hogyan kell a havas, csúszós emelkedőkön, lejtőkön kanyarokban kormányozni, tekerni.
Készítsd fel a kerékpárodat a téli körülményekre! Mire is kell figyelni: téli gumiabroncs, sárvédők felszerelése, a fékpofák beállítása, védőruha" felszerelése a kényes alkatrészekre (csapágyak, teleszkópok), amely távol tartja az agyonsózott hólét, azután a bowden-huzalok zsírozása, nehogy a legmeredekebb lejtőn szakadjanak szét. A tisztogatást ajánlatos elkezdeni rögtön, a túráról való hazaérkezést követően.
És még egy-két gyakorlati tanács: Ne indulj el egyedül! Kemény mínuszokban a legkisebb baleset is végzetes lehet!" Azután: Ne ilyenkor próbálj új utakat felfedezni! A téli szürkületben a térképet silabizálni, vagy a farakás oldalán mohát keresni nem túl szórakoztató dolog."
Amit nem olvastunk a Pesti (T)Est cikkben (mert annyira természetes és ráadásul kötelező tartozék), az a biciklicsengő és a működőképes világítás felszerelése a kerékpárra. Télen hamar ránksötétedik, haza is szeretnénk jutni, de úgy, hogy közben nem gázolunk le öt-hat csoszogó gyalogost és nem csúsznak belénk hátulról autók, mert későn vettek észre.
Ha pedig idáig eljutottunk, a következő kérdés: hogy jutok ki a városból és hová menjek? Legszívesebben azt mondanánk, próbáljuk ki például Finnországot, ahol a 2x1 sávos főutak mellett (a nagyobb városokban és környezetükben) a legalább három méter széles megosztott járda szolgál a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak. (Télen még a sífutóknak is.) Északi rokonainknál nem sózzák a havat, sőt, meghagynak belőle 45 centit (az autóutakon is), mert rájöttek, hogy téli gumival így jobban járhatók az utak.
De átugorhatunk a szomszédba a sógorokhoz is. Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviseletnél (H-1387 Budapest 62, Pf. 1022. Telefon: 391-4311, E-mail: info@oebud.hu) beszerezhető például egy közel 100 oldalas német és angol nyelvű útifüzetecske, amely tájékoztatást ad Tirol MTB pályáiról, részletes útleírásokkal, magassági diagramokkal, térképekkel, szállásajánlatokkal körítve.
(BringaInfo)
Balogh Gábor
|