Az elmúlt évezred utolsó hónapjának nagy sikere, hogy az Országgyűlés megszavazta a dohányreklámok tilalmát. Ez komoly lépés a legsúlyosabb belsőtéri légszennyező forrás és az egyik legveszélyesebb egészségkárosító tényező visszaszorítására.

A dohányzás következtében Magyarországon évente 25"30 ezer ember hal meg. Különösen megdöbbentő, hogy a 35"63 éves férfi korosztályban az összes halálozás 13 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható. Tehát a dohányosok szenvedésein és az érintett családtagok megpróbáltatásain túlmenően a nemzetgazdaságot is sújtja ez a csapás, hiszen az életerejük teljében lévő dolgozók távoznak el örökre körünkből. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint például 1994-ben a férfiaknál 117"128 ezer, a nőknél 12 ezer munkaév veszett el a dohányzás miatti idő előtti halálozásból fakadóan.

A 60 évesnél idősebbek első cigarettájukat még 17 éves koruk körül szívták el, míg a 30 év körüli korosztály ezt 14 évesen tette meg. A mai gyerekek még ennél is jóval korábban, sokszor 10 éves koruk előtt gyújtanak rá. Aki pedig fiatalon rászokik erre a káros szenvedélyre, az már nagyon nehezen hagyja abba. Aki viszont fiatal korában nem dohányzik, az általában már nem is válik a cigaretta rabjává. A dohánygyáraknak ezért létérdekük, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a cigarettázásnak, elsősorban az általuk meggyilkolt felnőtt fogyasztók pótlására. Ezt segítik a hirdetések: a reklámpszichológiai tapasztalatok azt igazolják, hogy az ifjúság érzékeny a dohányzást népszerűsítő reklámokra.

Amikor a hazai dohánygyárakat magánosították, akkor azokat úgy vették meg a befektetők, hogy dohányreklám-tilalom volt érvényben. A dohánygyárak azonban egyre gyakrabban szegték meg ezt a tilalmat, majd 1997-ben, a gazdasági reklámról szóló új törvény elfogadásakor sikerült elérniük, hogy dohányreklámok szabad utat kapjanak. Ezáltal a dohánygyárak értéke több 10 milliárd forinttal emelkedett, amit azonban az érintett cégek elfelejtettek" megfizetni az államnak.

A dohánytörvény módosítása csak egy lépést jelent a dohányzás nevű népbetegség felszámolásában. Az állam további feladata, hogy jelentősen emelje a dohánytermékek adóját, számolja fel a cigarettacsempészetet, valamint segítse a hatékony megelőző és leszoktató programok megvalósítását.