Az Európai Bizottság új közösségi útmutatót fogadott el a környezetvédelmi beruházások állami támogatásáról. (Az útmutató — Guidelines — az irányelvvel ellentétben jogilag nem kötelező a tagországok számára, azonban a Bizottság elvárja", hogy azt döntéseiknél figyelembe vegyék.)

Az útmutató hatásos eszköze kíván lenni a környezet védelmének, miközben elősegíti a nem indokolt állami támogatások visszaszorítását. Az útmutató összhangban van az Európai Parlament és Tanács megújuló energia fejlesztésére vonatkozó irányelvével is.

A versenypolitika és a környezetpolitika nem áll szemben egymással. Mindazonáltal a környezeti szempontok figyelembevétele nem jelenti azt, hogy minden támogatási formát jóvá kell hagyni. Meg kell fontolni a támogatás hatását a fenntartható fejlődés és a szennyező fizet elv teljes alkalmazása tekintetében" — mondta Mario Monti, versenyügyi főbiztos. Azt is elmagyarázta, hogy miért volt szükség új útmutatóra: Az 1994-ben elfogadott útmutató hatásosnak bizonyult, de a tagállamok egyre gyakrabban avatkoznak be például az energiapolitikába olyan támogatások nyújtásával, amelyek mostanáig szokatlanok voltak, nevezetesen adókedvezmények és mentességek nyújtásával. Hasonlóképpen a működési támogatás új formái is elszaporodtak. Új útmutatóra volt tehát szükség azért, hogy a tagállamok és a vállalatok megismerjék azt a kritériumrendszert, amelyet a Bizottság alkalmazni fog annak eldöntésére, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piac elveivel."

A Bizottság környezetpolitikája a szennyező fizet elven alapul, amely azt mondja ki, hogy a szennyező vállalatnak állnia kell az általa okozott környezeti károk költségeit. A Bizottság szerint ez a leghatékonyabb módja annak, hogy mindenki ráébredjen a környezetvédelem fontosságára. A támogatások azonban lehetőséget nyújtanak egyes vállalatoknak arra, hogy elkerüljék az általuk okozott szennyezés költségeinek átvállalását. A Bizottság tisztában van azzal, hogy bizonyos esetekben a támogatás indokolt lehet, például ha ösztönzőként szolgál vagy átmeneti megoldást jelent. Ha például egy vállalat többet kíván tenni a környezetvédelem érdekében, mint amit a közösségi jogszabályok előírnak, vagy ha megújuló energiáról van szó, ahol a termelési költség magasabb, mint az energia piaci ára.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozóan többféle beruházási és működési támogatás közül választhatnak a tagországok. Az eddigi 30%-os legnagyobb beruházási támogatás 40%-ra nő, amelyet megújuló energiára, energiamegtakarításra és kapcsolt (villamos energia és hő) energiatermelésre lehet felhasználni. További 10%-ot kaphatnak a kis- és középvállalatok, az elmaradottabb területek vállalatai, és olyan megújuló energia beruházások, amelyek egy egész közösség (például egy sziget) energiaellátását szolgálják. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben a beruházási támogatás az 50%-ot is elérheti.

Szintén a megújuló energia előállításával kapcsolatban a tagországok négyféle működési támogatás között választhatnak:

· Kompenzálhatják a megújuló energia termelési költségei és a piaci ára közötti különbözetet, amíg ez a tevékenység veszteséges. A támogatás időtartamának meghatározása a tagállam megítélésén múlik. Ahol szükséges, a támogatás fedezhet valamennyi tőkemegtérülést azért, hogy ösztönözzék a tevékenységbe történő befektetést.

· A tagországok igénybe vehetnek olyan piaci eszközöket, mint a zöld" tanúsítványt (pl. ökocímkézés). Meg kell azonban bizonyosodniuk arról, hogy ezek az eszközök nem vezetnek túlzott támogatáshoz.

· A tagállamok odaítélhetnek támogatást az elkerült külső költségek alapján is. A megújuló energia előállítása ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy csökkenjenek a környezetszennyezés magas társadalmi költségei, amely — szerintük — már számszerűsíthető.

· A tagországok a működési támogatás általános szabályai alapján is nyújthatnak támogatást.

A Bizottság szeretné visszaszorítani az adókedvezményeket. Mivel azonban mindeddig nem sikerült az EU szintjén egységes ökoadókat bevezetni, a környezetvédelmi adók alkalmazásában élenjáró országok kénytelenek adókedvezményt nyújtani egyes vállalatoknak azért, hogy ne kerüljenek egyenlőtlen versenyhelyzetbe más országbeli versenytársaikkal szemben, ahol kevésbé használnak ilyen adókat.

Az új útmutató engedményeket tartalmaz a kis- és középvállalatok számára, ami beruházási támogatásra is alkalmas. Támogatásban részesülhet továbbá a szennyezett területek kármentesítése, és bizonyos üzemek áttelepítése is. Az utóbbi főként olyan, lakott területen elhelyezkedő vállalatokra vonatkozik, amelyek jelenléte növeli a lakosok környezeti problémáit.