2000. november 21-én a Képviselő Testület megszavazta azt a részletes rendezési tervet, amely három mélygarázs építését tervezi. Mélygarázs épülhet a Nagymező utca Andrássy út és Király utca közé eső részére, valamint a Liszt Ferenc tér északi és déli oldalára.

Terézváros lakói naponta érezhetik, hogy Terézvárosban több ezer új parkolóhelyre lenne szükség. Ha tehát a Nagymező utcában akár egy tízszintes parkoló épülne, akkor sem következne be a kerületben érezhető javulás. A dugók nem szűnnének meg, csak ezentúl a mélygarázs bejáratánál állnának az autósorok. A probléma kezelése sokkal átfogóbb intézkedést kíván. (Ezt a rendelet értékelésében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet is elismeri: teljes körű megoldásra (...) nincs reális lehetőség a területen belül.") A mélygarázs építése az ott élők és dolgozók számára egy-másfél évre folyamatos zajt és mérhetetlen koszt jelent. Elég, ha arra gondolunk, hogy hány teherautónyi földet kell a helyszínről elszállítani, és hány teherautónyi betont kell beépíteni.

Egy parkolóház beruházási költsége milliárdos nagyságrendben mozog, amely csak akkor térül meg, ha a parkolóhelyekért a üzemeltető óránként 400-500 forintot kér. A mélygarázs nem a helyi lakosok parkolási gondjait hivatott megoldani, hanem az újabb kívülről érkező munkahelyi és szórakozó forgalom számára készül. Ez természetesen újabb zaj- és légszennyezést jelent az itt lakók számára.

Hajdan nagyjából a mai Nagykörút helyén folyt a Duna egyik mellékága. Ennek ma már a felszínen nincs nyoma, de a föld alatt számtalan vízfolyás van ma is. A mélygarázs megépülése után a vízfolyások máshol fognak utat keresni maguknak. Hogy ez hol lesz, azt előre igen nehéz megjósolni. A környező házaknál megemelkedhet a talajvíz, a házak alapozása megsüllyedhet. Ez a lakóházak, üzletek, színházak kiszámíthatatlan összeomlásához vezethet. Súlyosbítja a veszélyeket az, hogy a Nagymező utca környékén homokos a talaj, tehát eleve folyós, kiszámíthatatlan.

A rendelet szerint a Nagymező utca gyalogos utca jellegét (...) a meglévő platánsor feltétlen védelmével kell kihangsúlyozni". Az itt élő idős platánfák gyökerei szakértők szerint 8"10 méter mélyre is lenyúlnak. Az önkormányzat rendelete azonban csupán 5 méter mély föld meghagyását írja elő a mélygarázs építésekor. Ez megfelel ugyan a vonatkozó szabályozásnak, de a fáknak nem. Ha a platán 5 méteren túlnyúló gyökereit levágják, akkor a fa elhal. Veszélyezteti a faóriásokat az is, hogy az építkezéskor elvágják a fák oldalsó támasztógyökereit, így a fák egyszerűen bedőlhetnek az úttestre. A rendelet alkotói teljesen tisztában vannak azzal, hogy egy mélygarázs mit jelent a platánfák számára. Ezért is írja a rendelet a Liszt Ferenc térről, hogy a tér középső részén — elsősorban a platánfák fafajvédelme érdekében — mélygarázs nem építhető". Vajon miért áldozza fel mégis az önkormányzat a Nagymező utcai platánokat? Vajon a képviselők nem tudják, hogy egy-egy ilyen hatalmas fa évente 400 kg szennyeződést köt meg, és több mint 50 kg oxigént ad az itt lakóknak?

Terézvárosban az egy főre jutó parkterület az ajánlott 21 m 2 /fő helyett 1 m 2 /fő alatt van. Minden itt lakó tudja, hogy milyen koszos a levegő, hogy mekkora a zaj, hogy nyáron még késő éjjel sem hűl le a levegő ott, ahol nincsenek fák. Most a kevés meglévő zöld is veszélybe került.

Az önkormányzat a mai napig nem alkotta meg az 1995. évi LIII. törvény által kötelezően előírt Környezetvédelmi Programot, így minden olyan intézkedés, amely a környezetvédelemmel összefügg, megalapozatlannak, rövidtávú érdekeket szolgálónak tűnik.

E sorok írója bízik a Tisztelt Képviselők bölcsességében, abban, hogy a Testület felül fogja vizsgálni döntését; meg fogja vizsgálni a mélygarázsok kiváltásának lehetőségeit.

Marton Miklós