Néhány nappal 86. születésnapja előtt hagyott itt minket. A legutóbbi néhány hónapot súlyos betegségben töltötte el, pedig addig, túl a nyolcvanon, fiataloknak is becsületére váló aktivitással dolgozott a nagy közösségért.

Egykor az Országos Sportkórház alapítója volt, majd tudományos igazgatója. A Testnevelési Főiskola tanáraként létrehozta és vezette a Mozgásbiológiai Laboratóriumot. Az elsők között ismerte fel az elválaszthatatlan összefüggést az egészséges életmód, a mozgás, a természetszeretet és a környezet megóvása között. A hazai civil szerveződések történelmében korán, már 1986-ban megalapította a Magyar Egészségvédők Országos Szövetségét, a MEGVÉDSZ-t, majd 1990-ben — 76 évesen — a Szentgyörgyi Albertről elnevezett életőrző akadémiát. Hetenként természetjárást, havonta országos természet- és környezetvédő túrákat szervezett vagy részt vett azokon, egészen betegsége kialakulásáig. Szorgalmazta és szervezte az erdők megtisztítását, a környezet megóvása fontosságának tudatosítását. Szorosan és alkotó módon együttműködött a Levegő Munkacsoporttal és a Társadalmi Unióval, amelynek egyik alapító tagja volt. Kevesen, sajnálatosan kevesen küzdöttek olyan tudatosan a jóért, a szépért, mindennek megőrzéséért, mint ő.

Távozása pótolhatatlan vesztesége a civil társadalomnak.