Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC) szerint ma már egyértelmű, hogy a gazdasági tevékenységeink gyorsütemű éghajlatváltozást idéznek elő. Az előrejelzések szerint 2100-ra akár 6 Celsius fokkal is növekedhet a föld légkörének átlaghőmérséklete az üvegházhatású gázok kibocsátása következtében.

Tudósok véleménye szerint a már eddig is megtapasztalt jelenségek csak a kezdetét jelentik az éghajlatváltozást jelző szélsőséges időjárási változásoknak. Számítások szerint 1998-ban az időjárási katasztrófák 92 milliárd dollárnyi kárt okoztak szerte a világon. A hatvanas évekhez viszonyítva a kilencvenes években a katasztrófák száma megháromszorozódott, miközben a károk nagysága a kilencszeresére nőtt. A viharok, hőhullámok, áradások, tüzek és szárazság 41 ezer ember életét követelték, és több mint 300 millió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az éghajlati rendszer állapotának stabilizálásához, a visszafordíthatatlan változások elkerüléséhez az üvegház-gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése szükséges. A becslések szerint a világ szén-dioxid-kibocsátását mintegy 60%-kal kellene csökkenteni. A kibocsátás azonban folyamatosan nő, részben a fejlett országok gazdasági teljesítménye növekedésének, részben egyes fejlődő országok rohamos ütemű iparosodásának következtében. Ehhez társul az átmeneti gazdaságú országokban tapasztalható ipari fellendülés a korábbi évek visszaesése után.

Az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv jogilag kötelezné a fejlett országokat, hogy szén-dioxid és más üvegház-gázokkal kapcsolatos kibocsátását az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2%-kal csökkentsék 2008 és 2012 között. Egyelőre nincsenek szankciók lefektetve azokkal az országokkal szemben, melyek nem tartják be vállalásaikat.

A világ lakosságának 5%-át kitevő Amerikai Egyesült Államok a világ szén-dioxid-kibocsátásának 25%-áért felelős. Az USA annak idején ígéretet tett arra, hogy az 1990-es szint 7%-ával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2012-ig, ehhez képest 1990 és 2000 között az ország kibocsátása 10%-kal nőtt. Az Ön elnökválasztási kampányát jelentős pénzekkel támogatták a legnagyobb amerikai olajvállalatok, köztük az Exxon, amely erőteljes kampányt folytatott a Kiotói Jegyzőkönyv ellen.

Az elmúlt hetekben Ön, Elnök Úr, bejelentette, hogy az Egyesült Államok feladja az 1997-ben Kiotóban vállalt kötelezettségeit az üvegházgázok csökkentésével kapcsolatosan, nem ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet.

Követeljük Öntől, mint az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, hogy ne engedjen az olajvállalatok egyoldalú nyomásának! Szem előtt tartva az amerikai nép és Földünk lakosságának hosszú távú érdekeit, segítse elő, hogy az Egyesült Államok mielőbb ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet, és tegyen lépéseket a kötelezettségek megvalósítása érdekében.

Budapest, 2001. április 10.

A felhíváshoz 2001. április 10-ig Magyarországon 34 civil szervezet csatlakozott. A felhívás szövegét április 10-én egy tüntetés során adták át az Amerikai Nagykövetség képviselőjének.