— Papa, igaz, hogy volt idő, hogy sokan tiltakoztak a genetikailag módosított táplálékok bevezetése ellen?

— Igen, fiacskám. Ugye, milyen ostobák voltak ezek az emberek?

Ez a párbeszéd lehetne egy génkezelt termékeket népszerűsítő plakát szövege is — vagy ellenkezőleg, egy azok ellen tiltakozóé, attól függően, hogy hogyan néznek ki a plakát szereplői: egészségesek, vagy netalántán háromlábú, kétfejű szörnyetegek.

Valójában nem tudjuk, milyen hatással vannak a génmódosított ételek a szervezetre. Nem is tudhatjuk, hiszen még nem volt idő arra, hogy ezekre fény derüljön. Nem véletlen, hogy a gyógyszereket sem lehet csak úgy hipp-hopp bevezetni, azt sok-sok éves kísérlet előzi meg — még a rákgyógyszerek esetében is, amelyek esetleg biztos halálra ítélt embereknek segítenének.

Természetesnek találnánk, ha ez még inkább így lenne a génkezelt terményeket tartalmazó élelmiszerek esetében is, hiszen ezek nem létfontosságúak, legfeljebb valamiféle gazdasági érdekeket szolgálnak.

És mégsincs így. Csodálkozva olvassuk a híreket, melyek szerint még Margaret Walstrom, az EU környezetvédelmi főbiztosa is azt sürgeti, hogy töröljék el a génkezelt termékek behozatalára vonatkozó moratóriumot.

A génkezelt termények mennyisége egyre nő. Aránya a világ növénytermesztésében 2000ben elérte a 11%-ot, ami az 1996-os érték 25-szöröse.

Nagy vihart kavart nemrég az a botrány, ami a Starlink kukorica körül alakult ki. Az Aventis amerikai leányvállalata úgy terjesztette el a terméket az Egyesült Államokban, hogy nem közölte a gazdálkodókkal, hogy emberi fogyasztásra nincs engedélyezve. A feltehetőleg allergiát okozó génpiszkált kukoricafajta így jónéhány feldolgozott élelmiszerbe belekerült: eddig több mint 300 féle amerikai ételben találtak a Starlink kukoricából.

A génkezelt adalékok — ha egyelőre kis mennyiségben is — megjelentek a Magyarországon forgalmazott élelmiszerekben is.

Nem tudhatjuk, hova vezet mindez. A génpiszkált élőlények elszaporodása veszélybe sodorhatja növény- és állatvilágunkat is. Mindenesetre jogunkban áll aggódni — és talán lesz még lehetőség tenni is valamit.