kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Módosított összetevők — egyelőre kis mennyiségben

Móra Verával, az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) és az Ökotárs munkatársával beszéltünk arról, mi a helyzet ma Magyarországon: vannak-e génmanipulált termékek a kereskedelmi forgalomban, és milyenek a kilátások.
— Magyarországon továbbra sincsenek kereskedelmi termesztésben génmanipulált termények, de várható, hogy ez 2003-ra megváltozik. Ami az élelmiszereket illeti, az import ellenőrzése továbbra sem megnyugtató. Az élelmiszer-alapanyagokkal, feldolgozott élelmiszerekkel elsősorban a genetikailag módosított szója kerül be az országba. Elsősorban az állati takarmányozásra használatos extrudált szójáról van szó, de az emberi élelmiszerekben is nagyon sokféle szóját használnak. Ugyan Magyarországon kötelező lenne a címkézés, de hivatalos magyar címkével eddig még senki sem találkozott. Ennek részben az az oka, hogy a folyamatos vizsgálatra és monitorozásra kijelölt Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet még mindig nem rendelkezik azzal a szükséges laboratóriumi háttérrel, ami ezt lehetővé tenné, tehát hogy ők akár szúrópróbaszerűen rendszeresen megvizsgálják az importált élelmiszereket és élelmiszer-alapanyagokat.

— Van-e valamiféle támpont arra, hogy az általunk vásárolt termékekben van-e génmanipulált összetevő?
— Tavaly nyáron megkerestük a nagyobb élelmiszergyártó és -forgalmazó cégeket, elsősorban azokat, amelyek Nyugat-Európa valamely országában már ígéretet tettek arra, hogy kiváltják a genetikailag módosított összetevőt az általuk gyártott élelmiszerekben. A legnagyobb meglepetésünkre gyakorlatilag valamennyi megkeresett cég válaszolt. Az élelmiszergyártók eléggé egyhangúan állították, hogy Magyarországon forgalmazott termékeikben nem használnak genetikailag módosított összetevőt, sőt, többen azt is leírták, hogy az elmúlt egy-két évben különféle erőfeszítéseket is tettek ennek érdekében: beszállítót váltottak, a beszállítóktól dokumentumokat, nyilatkozatokat kértek a termékek génmódosítás-mentességéről. Ezek nagyrészt hihetőnek tűnő állítások. Tehát azt lehet mondani, hogy a nagy élelmiszergyártók nem használnak módosított összetevőket a magyarországi termékekben.
Más volt a helyzet viszont a nagy élelmiszer-forgalmazókkal, vagyis a nagy áruházláncokkal, akik válasza már távolról sem volt ilyen egyértelmű, és lényegében véve az derült ki valamennyi válaszból, hogy igazából nem tudják, és nem is foglalkoznak azzal, hogy milyen termékek kerülnek az áruházaik polcaira.
A Magyarországon működő áruházláncok nem követelnek meg bizonyítványt vagy nyilatkozatot a beszállítóiktól arra vonatkozóan, hogy a termék nem tartalmaz génmanipulált összetevőt, ami a Tesco esetében például erősen megkérdőjelezhető gyakorlat, mivel Nagy-Britanniában már nem árusít semmiféle géntechnológiailag módosított összetevőt tartalmazó terméket, ugyanakkor közép-európai áruházaiban minden aggály nélkül továbbra is forgalmazza ezeket.
Mindebből az a kép rajzolódik ki, hogy Magyarországon kisebb cégek importált termékeiben fordulhatnak elő genetikailag módosított összetevők. Egyetlen cégről tudunk, amely egy amerikai vállalat termékeit hozza be, és önként jelöli, hogy Shopright márkanév alatt forgalmazzott termékei genetikailag módosított összetevőket tartalmaznak, de nekik sincsenek számadataik arról, hogy mennyit, milyet stb. Azért írják fel a termékeikre a figyelmeztető szöveget, mert Amerikából származnak, ahol nagyon nagy valószínűséggel kerül beléjük genetikailag módosított összetevő.
Mivel ez a felmérés még mindig nem adott teljes körű áttekintést, az idén év elején egy svájci akkreditált laboratóriumban bevizsgáltattunk néhány magyarországi forgalomban lévő terméket. A hatból háromban találtak genetikailag módosított összetevőt, ezek közül azonban kettőben csupán 0,1%-nál kisebb mennyiség volt, ami esetleg kényszerszennyezésként került bele. A harmadik egy paprikás szalámi volt, amelyben 0,2%-ban találtak genetikailag módosított szóját. Mivel 1% a törvényi előírt határ, ez még mindig nem lenne címkeköteles, ugyanakkor ez azt sejteti, hogy a húsipar, ami a szójafehérje elég nagy felhasználója, bizony szennyezett lehet genetikailag módosított szójával. Úgyhogy a következő lépés az volt, hogy a Magyar Húsiparosok Szövetségének írtunk egy levelet, amelyben egyrészt az álláspontjukat kértük, másrészt felvilágosítást arról, hogy az ő cégeik mennyire vannak tudatában ennek a problémának. Erre a levélre még nem kaptunk választ.
— Hogyan lehetnek biztosak benne a cégek, hogy az általuk gyártott és forgalmazott termékekbe valóban nem kerül génmanipulált alapanyag? Ki lehet-e mutatni a genetikailag módosított összetevőket?
— Tudományos mérési módszerekkel csak abban az esetben lehet bevizsgálni egy terméket, hogy tartalmaz-e genetikailag módosított anyagokat, ha nem túl magasan feldolgozott benne az összetevő, tehát az idegen DNS vagy fehérje még kimutatható. Például ha egy termékben szójafehérje van — mint például a legtöbb felvágottban —, akkor ki lehet mutatni, hogy genetikailag módosított szóját tartalmaz-e vagy sem. A magasabban feldolgozott termékeknél, illetve az olyan termékeknél, amelyekben a fehérje már nincs benne — szójaolaj, szójaleticin, kukoricakeményítő stb. — sajnos mérési módszerekkel nem lehet kimutatni a módosított összetevőket. Ebben az esetben csak a nyomon követhetőség biztosítása a garancia.
Az EU-s jogszabály és az ezt követő magyar élelmiszeripari törvény is arról rendelkezik, hogy akkor kell jelölni genetikailag módosítottként az adott élelmiszert, ha abban az összetevő DNS vagy fehérje formájában jelenik meg, és meghaladja az egy százalékot.

Ennek érthető a kimutatási okokra hivatkozó magyarázata, ennek ellenére etikai szempontból erősen megkérdőjelezhető gyakorlat, hiszen ilyenformán a genetikailag módosított növényből vagy annak felhasználásával készült termékek 70-80%-a kiesik a jelölt termékek köréből, amelyek például szójaolajat, kukoricakeményítőt, kukoricaolajat, szójaleticint stb. tartalmaznak.
— Ezek nem is veszélyesek az emberi fogyasztás szempontjából?
— Az elsődleges kockázat a fehérjéhez kötődik, hiszen az idegen fehérje az, ami olyan új elemet jelent a táplálkozásban, amivel korábban nem találkoztunk, és ami potenciálisan allergiakeltő vagy mérgező lehet. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mellékhatásként a genetikailag módosított élelmiszerekben megváltozhat a tápanyag összetétele, például az olajok pontos összetétele, a fehérjék százaléka, különféle növényi anyagok, például alkaloidák pontos összetétele, amit csak kevéssé vizsgálnak. De nemcsak erről van szó, van ennek etikai vetülete is. Egy hasonlattal élve, meglátok egy gyönyörű szőnyeget egy boltban, de kiderül, hogy a szőnyeget Pakisztánban, gyermekmunkával állították elő, és akkor már lehet, hogy nem akarom megvenni a szőnyeget, pedig a szőnyeg attól még ugyanolyan szép. A genetikailag módosított élelmiszerek esetében is, ha erkölcsi vagy vallási okból elutasítom a géntechnológiát, akkor nem akarok semmiféle olyan terméket megvenni, amit így állítottak elő, függetlenül attól, hogy ez jelenthet-e konkrét egészségügyi kockázatot vagy sem.
— Milyen intézkedések történtek az EU-ban a génmanipulált élelmiszereket illetően?
— Februárban fogadta el az Európai Parlament a genetikailag módosított élőlényekről szóló 90/220-as direktívának a módosítását, és ettől azt remélték, hogy megszüntetik az EU-ban 1999 májusa óta érvényben lévő, ún. defakto-moratóriumot, amely óta új engedélyt nem adtak ki a génmanipulált élőlények kereskedelmi forgalomba bocsátására. Ugyanakkor hat EU-ország — Franciaország vezetésével — közölte, hogy ennek ellenére nem fogja megszüntetni a moratóriumot, mivel az új direktíva sem tartalmazza a nyomonkövethetőségre vonatkozó szabályokat, és ezért az Európai Bizottság azt ígérte, hogy még az év vége előtt ki fog rukkolni egy nyomonkövethetőségről szóló új jogszabállyal. Ez az EU-s helyzet, amihez Magyarország is belátható időn belül alkalmazkodni fog.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.