1997-ben készített a Levegő Munkacsoport egy opponensi véleményt, majd egy összefoglaló tanulmányt a bevásárlóközpontok várható hatásairól. Álláspontunk alátámasztására az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) részletes adatokkal alátámasztott tanulmányát is lefordítottuk magyarra (W. Rauh: Bevásárlóközlekedés — A helyi ellátást javítsuk, vagy újabb bevásárlóközpontok épüljenek? Budapest, MKK, 1997). Nem akartuk megakadályozni a kereskedelem szükségszerű átalakulását, csak azt szerettük volna, ha nem egy spontán folyamat zajlik a tőkeerős multinacionális cégek és a gyenge felkészültségű önkormányzatok "együttműködése" alapján. Ehhez az kellett volna, hogy előbb mérjék föl a helyi adottságokat, jelöljék ki megfelelő mélységű hatásvizsgálatok alapján a fejlesztésre szánt területeket, és maximálják az adott területen a létesítmények nagyságát.

1997-ben úgy módosították a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendeletet, hogy előírták a kötelező hatásvizsgálatot a 20 ezer négyzetméternél nagyobb bevásárlóközpontok építéséhez. (A Levegő Munkacsoport már akkor is ennek a huszadát javasolta...) Mind tudjuk, az elmúlt néhány évben telítődött a budapesti agglomeráció kereskedelmi óriáslétesítményekkel, sőt a többi nagyvárosban is lassan lecseng az építési láz. Most a kisebb városok, illetve térségek kerültek a multik figyelmének középpontjába.

Azt hinné a polgár, hogy — ha jókora késéssel is — végre követi a szabályozás a befektetési lázat, átvesszük az Európai Unió tagországainak gyakorlatát, amely általában 1000 négyzetméter nagyság felett körültekintő kereskedelmi, közlekedési és környezeti vizsgálatokat ír elő az engedélyezés feltételeként, 3000 négyzetméternél nagyobbat pedig — néhány kivételtől eltekintve — nem is enged létesíteni. Logikus ez már csak azért is, mert a kisebb településeken, körzetekben egy viszonylag kisebb létesítmény is erős hatást gyakorol a helyi ellátás színvonalára, illetve a kisvállalkozások piaci esélyeire, a környezeti veszélyekről nem is beszélve.

A szabályozás azonban továbbra sem követi a mi földhözragadt logikánkat. Bár megjelent a korábbit felváltó, 20/2001. számú kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálatról, ez is csak 10 ezer négyzetméter felett követeli meg a vizsgálatot (Budapesten 1998-óta 6 ezer négyzetméter felett!). Pedig az 1000 négyzetméteres határt — a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére — az Országos Környezetvédelmi Tanács is javasolta...

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy van lehetősége az egyes önkormányzatuknak a szigorúbb szabályozásra, saját területükön.