 | ||
kapcsolat lélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
|
||
| ||
 |
||
  |
|
|
|
Gondok a környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelettel
A kormány 20/2001. számú rendelete a környezeti hatásvizsgálatról február 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 16. számában, tehát április közepén életbe lépett. Ez a rendelet, ugyanúgy, mint hatályát veszített elődje (152/1995.), meghatározza azoknak a tevékenységeknek, létesítményeknek a körét, amelyek környezetvédelmi engedély kérelméhez előzetes környezeti hatástanulmányt, majd — amennyiben jelen rendelet vagy a környezetvédelmi felügyelőség úgy rendelkezik — részletes környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni. Ezeket a hatástanulmányokat és a részletes környezeti hatásvizsgálatot a terület szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség közzéteszi, és a rendeletben előírt véleményezési eljárás után dönt arról, hogy megvalósítható-e a tervezett létesítmény, tevékenység, vagy sem.
Szűkülő társadalmi részvétel
A rendelet tervezetének véleményezési eljárása során a Levegő Munkacsoport eljuttatta észrevételeit a Környezetvédelmi Minisztériumnak, amelyekből sajnos alig fogadtak el valamit. (Például a bevásárlóközpontokra vonatkozóan egyezer négyzetméter kereskedelmi szintterület nagyság felett javasoltuk a környezeti hatástanulmány készítésének kötelezettségét, a rendelet ezt a javaslatunkat csak annyiban méltányolta, hogy a korábbi, 20 ezer négyzetmétert most 10 ezerre csökkentette.)
Sajnos azonban meg kell állapítanunk, hogy a társadalmi részvétel lehetőségei ismét valamivel szűkebbé váltak a hatástanulmányok véleményezési eljárási rendjében történt, jelentéktelennek tűnő változtatás által. Ez az alábbi részletben nyilvánul meg:
A korábbi, 152/1995. sz. rendeletben az előzetes hatástanulmány közzétételéről szóló szakasz így hangzott a 7. §. (1) bekezdés szerint:
"Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (2) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti és a szomszédos települési önkormányzatok jegyzőinek azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő 3 napon belül 30 napig kifüggesztéssel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon tegyék közzé.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell
a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint
b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg,
. . .
3) A hirdetmény közzétételét követő 30 napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél."
Az új rendeletben ez az eljárási kötelezettség úgy változott, hogy a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti település jegyzőjének küldi meg az előzetes környezeti hatástanulmányt, és a telepítési hellyel szomszédos települési (a fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjét csupán értesíti a kérelemről, mellékelve egy "közérthető összefoglalót".
A telepítés helyével szomszédos település jegyzője ennek alapján belátása szerint elbírálja és jelzi a felügyelőség felé településének esetleges érintettségét, és csak e jelzés alapján küldi meg számára is a felügyelőség a létesítményre vonatkozó teljes előzetes környezeti hatástanulmányt. A közzétételi kötelezettség ebben az esetben azonos a korábbiakkal.
Ebben az eljárásban háromféle veszély rejlik:
1.) Hogyan értelmezi a felügyelőség a "telepítés helyével szomszédos" meghatározást? A vélelmezhető hatásterület vagy a telepítés helyével való szomszédság formájában?
2.) Többször tapasztaltuk, hogy az előzetes hatástanulmányok "közérthető összefoglalói", melyeket a hatástanulmányt készítő cég állít össze, olyan módon vázlatosak, hogy kidomborítják a tervezett létesítmény előnyeit, és elhallgatják a hatástanulmány egyes szakági fejezeteiben részletezett jelentős veszélyeket, ellenjavallatokat. Például a 4-es metró előzetes tanulmányának esetében a közérthető összefoglaló erősen reklámszintű volt.
3.) A jegyző belátásán múljon, hogy az előző pontban említett minőségű összefoglaló alapján döntsön arról, hogy érdemes-e közzétenni a településen az előzetes környezeti hatástanulmányt, és egyáltalán értesüljön-e a település lakossága, társadalmi szervezetei a szomszédban tervezett létesítményről. Vajon az önkormányzatok polgármesteri hivatalának szakmai szervei hogyan vizsgálják a szomszédban tervezett létesítmény várható hatásait abban az esetben, ha a jegyző úgy döntene, hogy a település nem érintett? Vagy ha véletlenül "lekési" a nyilatkozattételre megadott 10 napot?
Ritkuló hatástanulmányok
Az új rendelet alapján tehát nagyon sok függ a jegyzői hivatást betöltő jogászok környezetvédelmi felelősségérzetétől. Bízzunk bennük!
Az új rendelet 1. sz. melléklete A és B csoportra osztja a tervezhető tevékenységeket, létesítményeket aszerint, hogy minden esetben szükséges-e velük kapcsolatban részletes környezeti hatásvizsgálatot készíteni, vagy a felügyelőségek döntik ezt el az előzetes környezeti tanulmányok véleményezési eljárása során.
Természetesen, az A csoportba tartozó, mindenképpen részletes hatásvizsgálatra kötelezett tervek esetében is egy előzetes környezeti hatástanulmány mellékelésével kell benyújtani az engedélykérelmet a felügyelőséghez, amely a véleményezési eljárás lefolytatása után meghatározza a készítendő részletes hatásvizsgálat szempontjait, de az is lehet, hogy úgy dönt, hogy nem érdemes ilyet készíteni, mert már az előzetes tanulmányból megállapítja, hogy a tervezett létesítményt vagy tevékenységet nem szabad megvalósítani.
A hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek, létesítmények felsorolása kétségtelenül teljesebb és részletesebb az új rendeletben, mint a korábbiban. Azonban itt is találhatunk számos buktatót, mégpedig a méretek vonatkozásában!
Néhány esetben úgy érzem, hogy nem kis hazánkra szabták a tevékenységek mennyiségi meghatározását. Bár vannak szakemberek, akik szerint a hatástanulmány nélkül engedélykérelemre benyújtható létesítmények nagyságának növelése helyes, mert a kisebb vállalkozások létrehozásának könnyítésére szolgál. Erről érdemes lenne részletes vitát nyitni...
Az A sorozatban felsorolt tevékenységekre most nem térek ki, mert azokra vonatkozóan feltétlenül előírja a rendelet a részletes hatásvizsgálatot. A kritikus mennyiségeket, amelyek alatt nem kötelező előzetes környezeti hatástanulmány sem, a B sorozat tartalmazza.
Ezek közül néhány olyat emelek ki, amelyek a korábbi rendelet szerint nagyságrenddel kisebb mérték esetében, vagy mennyiségi meghatározás nélkül voltak hatástanulmányra kötelezettek.
Például az alábbi tevékenységek esetén a megjelölt mennyiségi határok alatt nem kell környezeti hatástanulmányt készíteni, a környezetvédelmi felügyelőségek enélkül bírálják el, hogy kiadható-e az engedély. (Ez esetben — értelemszerűen — a terv közzététele is elmarad...)
Feldolgozóipar
Húsfeldolgozás: 10 ezer tonna/év késztermék előállításától (a régi rendeletben 2 ezer t/év volt)
Önállóan létesített vágóhíd: 25 t/nap vágottsúly-kapacitástól (a régi rendeletben 2 ezer t/év volt)
Növényi, állati olaj gyártása: 40 ezer t/év késztermék előállításától (a régi rendelet mennyiségi határ nélkül kötelezővé tette a környezeti hatástanulmányt)
Nyersbőrcserzés: 12 t/nap késztermék bőr előállításától (a régi rendeletben 1000 t/év nyersbőr felhasználástól)
Papír-, kartongyártás: 20 t/nap késztermék gyártásától (a régi rendelet mennyiségi meghatározás nélkül kötelezővé tette a környezeti hatástanulmányt)
Lakk- és festékgyártás: 20 ezer t/év késztermék előállításától (a régi rendeletben 5 ezer t/év)
Mosó- és tisztítószergyártás: 20 ezer t/év késztermék előállításától (a régi rendeletben 5 ezer t/év)
Azbesztcement-termékek gyártása: 10 ezer t/év késztermék előállításától (a régi rendelet mennyiségi meghatározás nélkül kötelezővé tette a környezeti hatástanulmányt)
Közúti gépjármű gyártása: 10 ezer db/év késztermék előállításától (a régi rendelet mennyiségi meghatározás nélkül kötelezővé tette a környezeti hatástanulmányt)
Szállítás, raktározás
Kőolaj, kőolajtermék tárolása 100 ezer tonna tárolókapacitástól. (A korábbi rendelet már 20 ezer köbméter tárolókapacitástól előírta a hatástanulmány készítésének kötelezettségét.)
Ez utóbbi tétellel kapcsolatban szeretnék egy példát elmondani.
|
JELES NAPOK |
|
| Augusztus 01. A szoptatás világnapja |
| Augusztus 09. Állatkertek napja |
| Augusztus 09. A bennszülött népek világnapja |
| Augusztus 20. 1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét |
| Augusztus 06. Hirosima-Nagaszaki emléknap |
|
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.