Dr. Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport szakértői Testületének elnöke felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a Villányi úti Kertészeti Egyetem híres, ökológiai rendszer szerint telepített gyönyörű arborétumát fenyegeti. A budapesti Kertészeti Egyetemet a Gödöllői Szent István Egyetem részévé. Ennek rektora nemrég levelet kapott az Oktatási Minisztérium egyik hivatalnokától, amelyben felszólítják: vizsgálja meg, miként lehetne a volt Kertészeti Egyetem budai épületeit és telkeit értékesíteni a bevételek növelése érdekében (a kertészeti részt pedig Gödöllőre helyeznék át). A Levegő Munkacsoport felháborítónak tartja, hogy ezt a rendkívüli értékű, több mint 100 éves, 7 hektáros arborétumot telekként akarják eladni, mivel mint ilyen, nem biztosítható az értékes növények megvédése és további szakszerű gondozása, és nem utolsósorban a látogatók számára történő, tanulmányi célú bemutatása. De tanulmányi indíttatásokon kívül is sokan jártak a híres gyűjtemény csodájára, amelyben 1680 fa- és cserjefaj, valamint 1200 fajta évelő és lágyszárú növény található. A Levegő Munkacsoport a sajtó útján nyilvánosságot biztosít az ügynek, és egyéb eszközökkel is hatást gyakorol annak érdekében, hogy a hatalmas értékű, pótolhatatlan zöldterület ne szenvedjen kárt.

A Dorogon felépült szárazelem-összeszerelő üzem súlyos szabálytalanságok elkövetésével komoly környezetkárosítást okozott. A tulajdonos japán cégnek nincs engedélye a vízügyi Igazgatóságtól és az ÁNTSZ-től, illegálisan fektette le a gyárhoz vezető víz- és csatornahálózatot, a tiltakozó szomszédok telkén keresztül. A tartalék lakóterületre építették rá az ipari létesítményt. Több millió köbméter földet termeltek ki és adtak el a beruházók a talajvédelmi állomás és a földhivatal engedélye nélkül. Az összesen 30 milliárd Ft értékűnek feltüntetett beruházás alapján 6 milliárd áfát visszaigényeltek, így az áfacsalás alapos gyanúja is fennáll. A gyárban dolgozókat rabszolgamódszerekkel dolgoztatják, több haláleset is előfordult. Ez állítólag Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyára. Szabálytalan létesítésének történetéről a Dorogi Zöld Sorok című lap részletesen beszámol. A Levegő Munkacsoport a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal közösen (a gyár részben az Európai Beruházási Bank hiteléből épült) segíti a helyi lakosság fellépését a cég tevékenysége ellen.

Zsarnóczay István, a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület titkára, aki már a második ciklusban tevékenykedik a civil szervezetek által jelölt önkormányzati képviselőként, az M1-es és a 100-as út közötti részen elterülő, 5 fenékforrás által táplált, több mint 6,5 hektár nagyságú Sasfészek tó sorsának alakulásáról tartott szemléltető előadást a Levegő Munkacsoport ülésén. A környék lakói által kedvelt, gyönyörű természetes víz környékét ipari területté akarják ugyan minősíteni, de maga a tó és közvetlen környezete talán még így is védhető lesz. A Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség nemrég vett vízmintát, és ennek alapján 1-es, 2-es tisztaságúnak minősítette. Merényletet követett el azonban a Terminál Rt., amikor dömperekkel kezdte hordani a földet a tóba, hogy betemesse. Szerencsére a társadalmi szervezet tagjai időben észrevették, és sikerült elnyerniük a Duna Ipoly Nemzeti Park támogatását a tó védelme ügyében. A DINP védettségre érdemesnek nyilvánította a tavat, és segítséget ajánlott fel a hosszútávú kezeléséhez. A Terminál Rt. hivatalosan elismerte, hogy megkárosította a tó élővilágát, a helyreállítás, vagyis a behordott föld és egyéb anyagok kiemelését azonban igen vonakodva végzi. Több alkalommal tervrajzokon fele nagyságúnak tünteti fel a tavat, ami árulkodik céljaikról. Komolytalan ígéreteket tesznek, például olyat, hogy ha betemethetik a Sasfészek tavat, akkor másikat hoznak létre helyette...

A Levegő Munkacsoport vendége volt Enczmann László, Solymár polgármestere. A településen 4 nagyüzem működik. A Téglagyár kapcsán az elmúlt 5 évben igen sok környezeti probléma merült fel, de mióta a Levegő Munkacsoport a helyi lakosokkal közösen eredményesen lépett fel, új tulajdonos vette át a gyárat és jelentősen javult a helyzet. Továbbra is fennáll azonban a szállítások okozta zaj- és porszennyezés. A Polgármesteri Hivatal a Pest Megyei Állami Közútkezelő KHT-val egyeztetve egy rövidített, lakott területeket elkerülő útszakaszt tervez, ami ugyan több 10 millió forintba fog kerülni, de megoldja a problémát.

Komoly viták folynak a Johnson Controls Automotive cég tevékenységének környezetkárosító hatásairól is. . (Az ügyről a Lélegzet hasábjain már többször beszámoltunk.)