kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport hírei
2001. június

Népszavazási kezdeményezés a zöldterületekért
A Budapest, V. kerületi népszavazási kezdeményezés ügyében mintegy 9 hónapja próbáltunk eredményt elérni. A jegyző azonban mindeddig nem volt hajlandó hitelesíteni az általunk összeállított aláírási ívet. Bírósághoz fordultunk, és ennek eredményeképpen az V. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzője végre ellátta hivatalos bélyegzőjével az V. kerületi zöldterületek védelme érdekében megrendezendő népszavazás kiírása céljára szolgáló aláírási ív eredeti példányát.
2733 aláírást kell gyűjteni a kerületben ahhoz, hogy a Képviselő Testület napirendre tűzze a témát, és döntsön a népszavazás kiírásáról. Amennyiben pedig közel 7000 aláírás összegyűlne, akkor mindenképpen kötelező lenne megtartani a népszavazást.
A zöldterületek védelmében kiírandó népszavazással az alábbi célokat szeretnénk elérni:
1.) A már építés alatt álló Szent István téri mélygarázs méreteiben jóval kisebb legyen a tervezettnél (kevesebb szintszámmal épüljön).
2.) A József nádor tér alá tervezett mélygarázs egyáltalán ne valósuljon meg, ne bolygassák a teret.
3.) A már megkezdett Szabadság téri mélygarázs-építést olyan módon oldják meg, hogy a környező nagy fák szükséges élettere a földben megmaradjon, vagyis: vegyék figyelembe Dr. Radó Dezső erre vonatkozó gyakorlati ajánlásait, melyeket még kellő időben, az építkezés megkezdése előtt levélben eljuttattunk a kerület polgármesteréhez.
4.) Óvják és bővítsék a kerület zöldfelületeit.
Dr. Radó Dezső június 29-én délelőtt kint járt ez utóbbi építkezés helyszínén, és azt tapasztalta, hogy az építési engedély előírásai ellenére nem 5 méteres távolságot hagytak a nagy fák törzsétől, hanem csak 1,5 métert. Ez sajnos nem lesz elegendő a megmaradásukhoz. 15 fa teljes biztonsággal ki fog száradni, közöttük főleg platánok és japán akácok. Egy hársfa már ki is száradt. Ez rendkívül megdöbbentő hír volt számunkra, mivel a Szabadság tér a BVKSZ 5. sz. melléklete szerint a városkép védelme és a növényzet értéke, valamint az idegenforgalmi jelentősége miatt" védett. A beruházás kivitelezőinek ez a bűnténynek számító cselekedete azért is történhetett meg, mert nem történt meg a fák egyedi állapot szerinti leltárba vétele és leltár szerinti átadása a fák szakszerű védelmének előírásával. Legalábbis írásos dokumentáció nem készült erről.
Az engedélyezési dokumentációban viszont a védelem alóli felmentésnek sincs nyoma. Pedig e tekintetben a 128/1999. számú Kormányrendelet sem szűkítette a fák védelmére vonatkozó szabályokat a közterek esetében!
Vendégünk volt a főkertész

A főváros zöldterületeinek helyzetével kapcsolatos megbeszélésünkön vendégünk volt Kocsis László, a Fővárosi Kertészeti Rt. vezérigazgatója.
A FőKERT az ország legnagyobb díszkertészeti társulása, és az egyetlen, amely még nem privatizált formában működik. Feladatköre tervezési, építési (zöldterület-megvalósítási) és gondozási munkákból áll. Ennek megfelelően működik tervezőstúdiója, üvegházi tenyészete és parkfenntartó részlege.
A fővárosban 2200—2300 hektár közcélú, korlátlan használatú zöldfelület van, ebből 540 hektár kiemelt (Margit-sziget, Városliget, belvárosi történelmi kertek stb.). Ezek a Fővárosi Önkormányzat kezelésében vannak, a többi a kerületekében. Igen bonyolulttá teszi a zöldterületek fenntartását az, hogy 1983 és 1986 között a FőKERT-et mint nagyvállalatot szétbontották kisvállalkozásokra. Ez sajnos nem a feladattípusok alapján történt, hanem magukat a zöldterületeket trancsírozták fel kerületek szerinti, illetve fővárosi kezelésű zöldterületekre. Pedig a feladatok nem határolhatók el helyileg ilyen mereven, mert például a kártevők nem ismernek közigazgatási határokat. (Az aknázómolynak, mely a gesztenyefák leveleit pusztítja, három nemzedéke van, és a már lekezelt fákat is visszafertőzheti, ha valamelyik szomszédos területen nem végezték el a szakszerű irtását.)
Ahány kerület van Budapesten, annyiféle elképzelés létezik a zöldterületek kezelésére. Hátrányosan hat, hogy a zöldterület-fenntartás vállalkozási terület lett, pedig ezt nonprofit jelleggel kellene folytatni. Profitorientált vállalkozások működnek szűkös keretekből, és egyik-másik olyan ügyeskedéseket hajt végre, ami nem szolgálja megfelelően a zöldterület-fenntartást. Miután az önkormányzatok is pályáztatás alapján adják megbízásba a zöldterületek kezelését a különböző vállalkozóknak, rendszerint a legolcsóbbat választják. A versenyeztetés miatt egyesek annyira alámennek az árajánlattal, hogy abból még a cserjéket sem lehet megvásárolni, melyek a szakszerű elültetését vállalták. (Előfordul, hogy a kezelésükbe adott valamelyik másik zöldterületről ássák ki és ültetik el másutt. Például ilyen sorsra jutott a Liszt Ferenc tér valaha nívódíjas zöldfelületeinek beállt cserjeállománya.) A FőKERT meglehetősen abszurd helyzetbe került azáltal, hogy bár a Főváros alapította, mégis versenyhelyzetbe kényszerül a magáncégekkel.
Nagy pusztítást okoz a zöldterületekben a légszennyezés (közlekedési eredetű), az aszályok, az utak, járdák sózása, a mértéktelenül gyakori, felelőtlen út- és talajbontás kábelfektetések miatt, ami a fák és bokrok gyökérzetében okoz helyrehozhatatlan károkat. Jellemző még a divatos agyonburkolás, még a közcélú tereken is, vagy autóparkolók céljából, ami csökkenti a talaj vízfelvevő felületét. Egyre gyakoribb a zöldterületre parkolás, különösen a terepjáró kocsik okoznak nagy károkat, gallytörő felszerelésükkel mindenhova bátran betörve, keményre tapodva a zöldterület talaját.
A közművállalatok rendelkezéseivel ellentétben a vezérigazgatónak az a véleménye, hogy a fák gyökere nem bántja a közműveket, de az időszakos közműfelújítások alkalmával körülményes lenne támasztógyökereket kerülgetni. (Az UPC-nek ezzel nem volt gondja, mert egyszerűen elvágta azokat) Célszerű megoldás lenne a közműalagút, amelyben minden közmű tervszerűen helyet kapna, és nem terjednének szét annyira a közterület alatt.
Beszéltünk a Főváros által a kerületek kérésére átminősített zöldterületekről is. Bár a Közgyűlés nem fogadott el minden ilyen irányú kerületi kérést, mégis jelentős mennyiségű terület került építési övezetbe.
Jelentős fa- és zöldterület-pusztítást okoz az is, hogy az építési hatóságok nem ellenőrzik az engedélyezett beépítési százalékokat, és azt sem, hogy valóban megőrizték-e a határozatokban megóvásra megjelölt fákat. Tragikus az a körülmény is, hogy egyre csökkennek azok a források, amelyeket a kerületek zöldterület-fenntartásra fordítanak. A lakótelepi zöldfelületek igen elhanyagoltak.
A Fővárosi Önkormányzat növelte ugyan 20%-kal a FőKERT megbízási keretét, de tulajdonképpen 2 milliárd forint forrás lenne szükséges a feladatok ellátásához, a jelenlegi 900 millió helyett.
Egyes kerületek és a főváros is azért néha felújít. De rendszerint csak faültetésre jut pénz. Ez ugyan politikailag mutatós gesztus, de a frissen elültetett fák évekig szükséges gondozására, locsolására már nem jut keret.
(Megemlítette a vezérigazgató azt is, hogy a Föld Napján megrendezett faültetési akciók nem jó időszakra esnek a mi égövünk alatti vegetációs időszak előrehaladottsága miatt. Hasznosabb lenne ezen a napon például kapálni a közterületeken)
Sajnos, gyakoriak a szándékos, rosszindulatú károkozások. Az éves kártétel értéke általában 40 millió forint. Gyakori az öntözőhálózatok vezérlésének ellopása, szórófejek lecsípése. Sajnos, a Városligetben, Margitszigeten engedélyezett rendezvények miatt a zöldterületre behajtó gépkocsik és tehergépkocsik hatalmas károkat okoznak, esetenként csőtöréseket is előidézve.
Az évi 8—900 millió Ft keretből egyre többet kell takarításra fordítani. Sok a hulladék a közparkokban, eldobált és módszeresen kihordott szemét, használt gépek, szerelvények formájában. Egyre gyakoribb a kultúrálatlan magatartás ezen a téren. Erre utal az is, hogy az 1 hektárra jutó szemét sokkal nagyobb mennyiségű, mint például 10 évvel ezelőtt
Kocsis László kifejtette azt a véleményét, hogy a zöldterületnek mint közterületnek nevelő szerepe is van. Nem mindegy, hogy a gyerekek hol találkoznak, olyan közterületen, amely a természetközeliségével hat a személyiségükre, vagy mallok játéktermeiben és multiplex mozijaiban, ahol az erőszakos cselekvésekből állítanak eléjük példát, és fogyasztóvá idomítja őket.

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.