A texasi Garland városában évente több mint 5 millió dollárt takarítanak meg a városban található árnyékot adó fáknak köszönhetően — olvasható az Urban Forests Center Of American Forests (az Amerikai Erdők Alapítvány Városi Erdők Központja) új tanulmányában.

A központ munkatárasai a közelmúltban egy olyan városi ökoszisztéma-vizsgálatot végeztek Garland városáról, melyben feltérképezték, megmérték és elemezték a fás területek hatását az esővízgazdálkodásra, a levegő minőségére és a energiafelhasználásra. Az elemzéshez földrajzi információs rendszert (GIS) és más tudományos eszközöket használtak, hogy kiderítsék, milyen hatással vannak a fák a városi környezetre. A munka során felhasználták még a CITYgreen® nevű amerikai számítógépes programot, mely a fás területek segítségével megtakarított pénzt határozza meg.

"A garlandi tanulmány egyértelműen kimutatja, milyen jótékony hatással vannak a fák a városra" — mondta Gary Moll, a központ alelnöke. A várostervezők és hivatalnokok a fákat gyakran csak az esztétikai értékük miatt tervezik és telepítik. Ez a tanulmány egyértelműen bebizonyítja a városi fáknak köszönhető pénzügyi megtakarításokat és az egészségre gyakorolt kedvező hatást. Kimutatták, hogy ezek a jótékony hatások milyen mértékben nőnek a fás területek növekedésével. Ez kiemelkedő jelentőségű, mivel a városok terjeszkedése ma az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma" — tette hozzá.

Az American Forests 10 garlandi helyszínen készített elemzést: lakóövezetben, üzleti és ipari telepeken, melyek mérete 2 és 10 hektár közötti. Azt találták, hogy a városban jelenleg található fák évente 5,3 millió dolláros megtakarítást jelentenek a településnek.

A garlandi lakó-, ipari és üzleti negyedben található fák egy nagyobb esőzés során az elfolyó víz mennyiségét 538 ezer köbméterrel csökkentik. A tanulmány szerint, ha építeni akarnának egy víztározót, akkor az több mint 38 millió dollárba kerülne.

1990-ben a város egy új rendszert vezett be az esővíz kezelésére: a háztulajdonosok annak függvényében fizetnek közüzemi díjakat, hogy mekkora területű vízvisszatartó felület található a telkükön. A fák csökkentik az esővíz elfolyását, mivel a gyökereik felszívják azt, ezen kívül az esőcseppek megállhatnak a leveleken és a faágakon, ahonnan elpárolognak, még mielőtt elérnék a talaj szintjét. Ezzel szemben az olyan felületek, melyek nem vízáteresztők, például a beton, melyek az esővíz gyors elfolyását idézik elő, további költségekkel terhelik az önkormányzatokat. Az esővíz miatt szükség van árvízvédelmi rendszerekre és fejlett csatornahálózatokra, melyek megépítése sok pénzbe kerül, esetenként több millió dollárba, amivel sok önkormányzat nem rendelkezik. A helyi hatóságok ugyanakkor kötelesek biztosítani a megfelelő vízminőséget az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal rendelete alapján.

1993-ban Garland városa innovatív famegőrző szabályokat vezetett be. Más önkormányzatokkal ellentétben, ahol a védettséget a fa fajtájától és méretétől teszik függővé, a zöldfelületek és a facsoportok meghatározott százalékát eleve védettnek nyilvánították.

Amelett, hogy a fák csökkentik az esővíz lefolyását, más jótékony hatással is vannak a városra. Többek között évente 250 tonna légszennyező anyagot szűrnek ki a levegőből, mely évi 1,2 millió dolláros értéket jelent. A városban található erdők jelenleg 209 ezer tonna szenet tárolnak és további 531 tonnát kötnek meg évente.

A fák hozzájárulnak ahhoz, hogy árnyékosabb és hűvösebb lesz a város. A tanulmány kimutatta, hogy az energiatermelésből származó városi szénkibocsátás 4400 tonnával kevesebb évente pusztán a fák hűsítő hatása miatt. A garlandi hosszú forró nyarakon háztartásonként évente megközelítőleg 408 dollár értékű áramot költenek légkondícionálásra. Kimutatták, hogy a lakókörnyezetben elhelyezett árnyékoló fák háztartásonként 28 dolláros évi megtakarítást eredményeztek. Ha az otthonok 95 százaléka légkondícionált, akkor ez éves szinten összesen majdnem 1,3 millió dolláros megtakarítást jelent.

Az American Forests munkatársai kimutatták, hogy a fával borított területek növekedésével több millió dolláros további megtakarítást lehet elérni. Például ha egy 3,5 hektáros lakóövezetben a terület 8 százaléka fásított, akkor az 3 százalékkal csökkenti az esővíz lefolyását, évente 103 dolláros energiamegtakarítást és 76 dollár értékű környezetszennyezés-csökkentést jelent. Amennyiben a fával borított területek aránya eléri a 35 százalékot, akkor az esővíz lefolyását 12,8 százalékkal lehet csökkenteni, az energiamegtakarítás megháromszorozódna, és ez 341 dollár értékű környezetszennyezés-csökkentést jelentene. Ha a fával borított terület aránya eléri a 45 százalékot (az American Forest azt javasolja, hogy a városokban legalább 40 százalék legyen a fával borított területek aránya), akkor az iménti számok a következőképpen változnának: 16,1 százalék esővízlefolyás-csökkenés, 431 dollár energiamegtakarítás és 438 dollár értékű környezetszennyezés-csökkenés.

Az 1875-ben alapított American Forests a legrégebbi amerikai non-profit környezetvédő szervezet. Az általuk üzemeltetett három központ — Global ReLeaf, Urban Forests és Forest Policy — az egész világ lakosságát próbálja meggyőzni arról, hogy a faültetés és gondozás nagyban hozzájárul a környezet jobbá tételéhez. Cikkeik az American Forests című folyóiratban olvashatók, valamint megtalálhatók az interneten is a www.americanforests.org honlapon.

(Journal of Environmental Health)