Az 1991-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD tagországainak kormányai megállapodtak abban, hogy biztosítják a tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható környezeti statisztikák és nemzetközi szintű információk kialakítását, valamint az információkhoz való megfelelő hozzájutást. Ennek megfelelően kétévente kiadásra kerül a Környezeti Adattár, amelynek célja, hogy a társadalom környezeti információk iránti igényét kielégítse, segítséget nyújtson a környezetpolitikák értékelésében, fejlesztésében és összehangolásában, a környezeti szempontoknak a döntéshozatalba történő beépítésében, valamint a fenntartható fejlődés előmozdításában nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

A kiadvány első része az OECD országok és Oroszország környezeti állapotát mutatja be, beleértve a környezet közvetlen terheléseit (pl. szennyezőanyag-kibocsátás, vízkészlet-használat, természeti csapások, hulladékkeletkezés) és a velük összefüggő környezeti viszonyokat is. A második szakasz a környezetterheléseket okozó főbb gazdasági tevékenységekre — az energiaszektorra, a közlekedésre, az iparra és a mezőgazdaságra — vonatkozóan tartalmaz adatokat. A harmadik rész pedig a környezetvédelmi irányítás gazdasági és jogi eszközeire terjed ki, magában foglalja a környezetvédelmi ráfordításokra és adókra vonatkozó információkat, felsorolja a nemzetközi egyezményeket, és általános gazdasági és társadalmi adatokat is szolgáltat a vizsgált országokra vonatkozóan. Az értékelést megkönnyíti, hogy az időbeni változások is nyomon követhetők.

Számos érdekesség olvasható Magyarországról, a következőkben néhány példát említenénk:

· A bruttó hazai termék, a GDP egységére jutó kén-dioxid-kibocsátás hazánkban a második legmagasabb Lengyelország után, de más viszonyítású adatokból kiderül, hogy ez a magas érték az alacsony GDP-nek is köszönhető.

· 1996-ban a szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozott lakosság aránya nálunk volt a legkisebb.

· A vízhasználat háromnegyedét a villamosenergia-termelés hűtővíz-felhasználása teszi ki.

· Hazánk területének 58 százaléka szántó és állandó művelésű terület, ami a legmagasabb arány a többi országhoz viszonyítva, az EU és az OECD-európai átlag kétszerese.

· Nálunk a legmagasabb a fenyegetett emlősök aránya, és minden ismert hüllő és kétéltű faj fenyegetett.

· A közlekedésre felhasznált energia aránya az összes energiafogyasztáson belül Magyarországon fele az EU és az OECD-országokra vonatkozó átlagnak.

A Környezeti Adattár a Környezetvédelmi Minisztériumban hozzáférhető.