kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Túl olcsó a közlekedés
Egy brüsszeli konferencia eredményei

2001. szeptember 11—12-én az Európai Unió belga elnöksége szervezésében informális közlekedési-környezetvédelmi tanácsot rendeztek az EU közlekedési és környezetvédelmi miniszterei, akik legutoljára 1998-ban Londonban találkoztak. Az eseménnyel párhuzamosan a T&E (Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség, melynek a Magyar Közlekedési Klub is tagja) belga tagszervezete árnyékkonferenciát rendezett Louvain-la-Neuve városban. Az előadások fontosabb, érdekesebb mondanivalóját foglaljuk itt össze.
Ann Dom, a koppenhágai székhelyű EEA (Európai Környezetvédelmi Hivatal) munkatársa a TERM (közlekedési eredetű környezetszennyezési jelentési rendszer) 2001-es évéről szóló beszédében említette, hogy Dániában a szigorú terület- és városrendezési szabályok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az utazási távolságok nem növekednek. További érdekességek közé tartozik, hogy az EU-ban az összes közlekedési beruházás százalékában a vasúti beruházások meghaladják a vasút részarányát a szállításban — de még ez sem tudta megakadályozni, hogy tovább nőjön a közúti szállítás részesedése. Az EU-tagországok adózási rendszerében legtöbben a levegőszennyezést, a szén-dioxid-kibocsátást és a zajszennyezést adóztatják. Elhangzott az is, hogy a TERM-rendszert tovább kívánják fejleszteni, hogy olyan eszközt kaphassanak, ami segítségével az országok teljesítményeit is összemérhetik. Az eddigi eredmények alapján ugyanis világosan megállapítható, hogy a közlekedési teljesítmény növekszik, és — jelenlegi formájában — ez az ágazat nem fenntartható! Egy kérdésre válaszolva Ann Dom elmondta, hogy a személyszállításban a legnagyobb növekedés a turizmus céljára használt közlekedés területén van, így egyértelmű, hogy az emberek viselkedését kell befolyásolni.
A bredai egyetem közlekedési és közgazdasági kutatásokkal foglalkozó professzora, A. J. Maudemaker arra hívta fel a figyelmet, hogy általában véve a közlekedés túl olcsó. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a teljesítmények folyamatosan növekednek. A Hamburg—Le Havre viszonylatban a konténerforgalom például évente 6 százalékkal növekszik, 10 éven belül megkétszereződése várható. Szerinte a globalizáció egy közlekedési és raktározási rendszer kialakítására vonatkozó, vállalatokon belüli költségszámítás eredménye. A termékek élettartama csökken, eldobhatókká válnak. A "percrekész" (Just In Time) szállítási rendszer és egyéb tényezők nagyfokú szakosodást és termelés-koncentrálódást idéznek elő, ami az elosztás központosításához vezet. Az elektronikus kereskedelem is növeli a közlekedési teljesítményeket, mivel szerteágazó, sokfonalú közlekedési áramlatokat hoz létre. Az Interneten rendelt áruk 33—37 százalékát például — a silány minőség vagy a nem tetszés miatt — egyből visszaküldik a kereskedőknek. Javasolta, hogy ezt a torzult piacot adókkal befolyásolják. A termelőknek és kereskedőknek új árkalkulációkat kell majd készíteniük, ami alapján csökkenthető a közlekedés volumene. Szerinte jelenleg két stratégia létezik: az egyik a közlekedés létrejöttének megelőzése, a másik a közlekedési munkamegosztás befolyásolása (modal shift).
Maudemaker beszámolt egy holland jelentésről is, mely szerint a vasúti és belvízi szállítás nem elég jól szervezett és innovatív. Ezért olyan ösztönzők életbe léptetését javasolják, mint a károsanyag-kibocsátás adóztatása, hogy hatékonyabbá tegyék ezeket a területeket. Az előadó szerint pszichológiai szempontból a kérdés az, hogy miként lehetne az embereket arra rávenni, hogy a közlekedés csökkentése mellett tüntessenek.
Nicoleta Ion, a T&E közép- és keleteurópai térségekért felelős munkatársa eg ykorábbi T&E -megbeszélésen
A T&E kommunikációs felelőse, Stephanos Anastasiadis a közlekedés és a gazdasági növekedés szétválasztásának szükségességéről beszélt. Egy példát mondott arra, hogy hasonló gazdasági hatékonyságú országok közlekedési rendszerei teljesen mások, ez pedig Hollandia és Japán esete. Azt is kifejtette, hogy a közlekedési teljesítmények növelésével nem feltétlenül ott keletkezik a gazdasági növekmény, ahol azt a közgazdászok eltervezték (az út mindig két irányba vezet). Ezt követően Anastasiadis összefoglalta a július 12-én az EU belga elnöksége által a szétválasztásról rendezett szeminárium ajánlásait:
· a szétválasztás igenis lehetséges és szükséges,
· nincs olyan közgazdasági törvény, amely szerint biztos a gazdasági növekedés, ha a közlekedési teljesítmények növekszenek,
· inkább jó hozzáférésre van szükség, mint (felesleges) szállításra,
· a szétválasztás jó lehet mind a közlekedésnek, mind a gazdaságnak,
· a megoldások kidolgozásába be kell vonni az összes szakterület döntéshozóit és az összes érintettet,
· a közlekedést igazságtalanul fizettetik — így az túl olcsó,
· a közlekedési ágazatban szükség van a környezet- és egészségvédelmi célok meghatározására, ezek elérését célzó politikákra,
· a szociális juttatások minden közlekedési szektorban legyenek egyformák,
· a közlekedési igények befolyásolására van szükség,
· kötelezően be kell vezetni a költséghatékonysági elemzéseket és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatot,
· a közlekedés növekedése árthat a gazdaságnak és a környezetnek.
Végezetül az Európai Bizottság egy képviselője, Alain Baroun beszélt a nemrégiben elfogadott, közös közlekedéspolitikáról (CTP) szóló Fehér Könyvről. Mint elmondta, 1991-ben a közlekedéspolitika hangsúlyát a piacok megnyitására helyezték. Most, 10 évvel később — többek között — az alábbi célokat fogalmazták meg:
1. a közlekedési módok teljesítményeinek kiegyensúlyozása (jelenleg személyszállításban a közút és a vasút aránya 80%, illetve 6%, áruszállításban 41%, illetve 8%),
2. technológiai egységesítés,
3. a közlekedés káros hatásainak csökkentése (környezetre, egészségre, biztonságra).
Mint megtudtuk, az EU hivatalos adatai szerint a közúti torlódások költsége a bruttó hazai termék, a GDP fél százalékával egyenlő (évi 40 milliárd euró), ami 2010-re egy százalékra fog növekedni. Az előadó néhány súlypontot is említett:
· Más ágazatokban is kell lépéseket tenni a közlekedés megregulázásához, de még vannak nyitott kérdések.
· A vasúti szállításban is meg kell nyitni a piacot, meg kell valósítani az átjárhatóságot (interoperabilitás) és növelni kell a biztonságot.
· Biztonsági okokból szükség van új infrastruktúrára.
· 2006-ig 40 milliárd eurót adnak a Transz-Európai Hálózat (TEN) egyes fejlesztéseire és építkezéseire. Ennek 62%-át szánják vasúti fejlesztésekre és 15%-át intelligens közlekedési megoldások kiépítésére.
· Adózás szempontjából egyrészt az üzemanyagadók egységesítésére, másfelől a külső költségek megfizettetésére törekednek; az árak igazítását 2002—2005 között javasolják, azt követően pedig a rendszer felülvizsgálatát és szükség esetén módosítását.
· 2006-ig konkrét eredményeket elérő kutatásokat kezdeményeznek a tisztább és biztonságosabb közlekedési megoldások kialakítása érdekében.
A hivatalos miniszteri tanácskozást követően a belga elnökség kiadta közleményét, mely állítólag komoly hatással lesz a CTP alkalmazására, és amelyet a T&E nagy örömmel fogadott. Az elnökség szerint ugyanis a Fehér Könyvet egyértelműen javítani kell. A megbeszéléseket a Fehér Könyv legalapvetőbb célkitűzése, a közlekedési módváltás témakörében tartották. Az elnökség sajtónyilatkozata szerint nem elég a közlekedési munkamegosztásban eredményeket elérni, ez ugyanis még nem elegendő a közlekedés ártalmainak csökkentéséhez (hanem az összközlekedési teljesítmények csökkentése lenne a cél — a szerk.). A T&E nyilatkozata szerint a belga elnökségnek és az Európai Bizottságnak a jövőben az alábbi területekre kell összpontosítania:
· A következtetéseiket figyelembe véve kell elnökölniük a következő hivatalos Közlekedési Miniszteri Tanácson (október 15-én), ahol ismételten a Fehér Könyvről lesz szó.
· Az Elnökség a légi közlekedés területén tett következtetéseit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlése elé kell terjessze.
· Az Elnökség együtt kell működjön a Bizottsággal a tagországok különbözőségét figyelembe vevő, a közlekedési ágazatra vonatkozó környezetvédelmi célok meghatározására.
· A Bizottságnak reagálnia kell a Tanács szorgalmazására, hogy használja szakértői testületét a környezetvédelmi szempontok közlekedésben való integrálásának megfigyelésére.
· A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a Fehér Könyvben foglalt, igazságos és hatékony árképzésre vonatkozó javaslatok megvalósítása ne késlekedjen annyit, mint amennyit a Fehér Könyv elfogadására kellett várni.

Joó Ferenc


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.