A médiát elöntő autóreklámok a kényelmes élet ígéretével traktálják a lakosságot. Nem alaptalanul. A háztól-házig forgalom, amelyet az otthoni és munkahelyi lift egészít ki, testmozgás nélküli kényelmes életet kínál. Az ember hamar megszokja. Az idő múlásával azonban elhangzik az orvosi tanács: mozogni kell, mert a súlyfelesleg, mozgáshiány fenyegeti az egészséget. Ilyenkor az ember rászokik a reggeli futásra, és megveszi korunk másik sikertermékét: a szobabiciklit. Leteker vagy 5-6 kilométert anélkül, hogy elhagyná a hálószobát vagy nappalit.

Mindent megtesz, amit olcsóbban és egészségesebb életvitellel, valamint kevesebb gonddal megoldhatna. Csupán gyalogolni kellene egy-két buszmegállónyit, vagy biciklivel közlekedni munkahelyére. Nem kellene töprengenie, hogy ellopják-e a kocsit?, kiszúrják-e a gumit?, talál-e parkolóhelyet?, kifizette-e a súlyadót?, nem kellene-e már olajat cserélni?, kitartanak-e még a gumik?, mikor kell műszaki vizsgára menni?, mikor szabadul ki végre az autófolyamból? stb.

(Liget, 1998/9 — részlet)