Magyarország elmúlt évtizedes fejlesztéseire is elsősorban a zöldmezős beruházások jellemzőek. A befektetők inkább a "szűzterületeket" választják, mint az infrastruktúrával legalább részben ellátott, településen belüli területeket. Rengeteg oka van ennek: átláthatóbb tulajdonosi szerkezet, biztonságosabb pénzügyi és műszaki tervezhetőség, egyszerűbb engedélyeztetés, alacsonyabb telekár, jó környezet. A beruházások közvetlen és közvetett támogatásai nem kötődnek környezetvédelmi (fenntartható területfejlesztési) feltételekhez, azokat a zöldmezős létesítmények ugyanúgy, sőt esetenként könnyebben megkapják, mint a lerobbant, fejlesztésekre váró, rosszul hasznosított városi területek.

Alulhasznosított, szennyezett területek Nyugaton is találhatók a gazdaság folyamatos átalakulása, egyes iparágak erkölcsi avulása, a globalizáció következtében. Van azonban több lényeges különbség, amelyekre mindenképpen oda kell figyelnünk: Nyugaton a még megmaradt zöldterületek ára igen magas, és beépítésük jelentős lakossági ellenállásba ütközik, egyre jobban kényszerítve a befektetőket a barnazónák revitalizációjára. A mi térségünkben viszont a tulajdonosi szerkezet átalakulása még nem fejeződött be, alacsony a föld piaci ára, tökéletlenek a piacszabályozó eszközök, a lakosság érdekérvényesítő képessége pedig gyenge. Nem tudatosult bennünk eléggé, hogy még mindig viszonylag gazdag növény- és állatvilággal, több természetközeli területtel rendelkezünk, mint a fejlettebb ipari államok többsége. Ezek megőrzése és zöldterületként hasznosítása lehetne az egyik tényező, amely komparatív előnyt jelentene számunkra az Európai Unióban, és segíthetné a gyorsabb felzárkózásunkat.

Versenyképes helyzetbe kell hozni az ingatlanpiacon az alulhasznosított rozsdaterületeket. Megfelelő pénzügyi alapokra, fenntartható területfejlesztést ösztönző adópolitikára, szigorú, de rugalmas szabályozásra és a különböző szintű kormányzatok, fejlesztők és a helyi társadalom együttműködésére van szükség.

Jó példákat, megoldási javaslatokat, tanulságokat vonhatunk le az OECD és az EU-tagországok tapasztalataiból. Jelenleg tanácsadásra, külföldi szakértőkre, a csatlakozás után pedig — megfelelően előkészített programok és az önrész biztosítása esetén — EU-s fejlesztési alapokra is számíthatunk a veszteséges területek újjáélesztéséhez. (Bizonyos összegek már ma is pályázhatók.) Ahhoz, hogy majdan fogadni tudjunk jelentősebb EU-s pénzeket, már most ki kell dolgozni egy programot a rozsdaterület újjáélesztéséért, forrásokat kell biztosítani a kármentesítéshez, a versenyszféra számára nem eléggé attraktív városi területek újjáélesztésének elindításához a különböző tárcák együttműködésével. Egyidejűleg meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a zöldterületek beépítésének negatív externáliáit a társadalommal fizettetjük meg.

A Rozsdaterület Újjáélesztési Program előkészítése kapcsán honlapunkra folyamatosan teszünk föl háttéranyagokat a témáról: http://www.levego.hu/bzona/vtubev.htm.