Az OECD 30 tagország elkötelezettsége a demokratikus kormányzás és a piacgazdaság mellett. Tevékenysége kiterjed a gazdasági és a társadalmi folyamatokra a makroökonomia összefüggéseitől kezdve a kereskedelem, az oktatás, a fejlesztés, a tudomány részkérdéseiig. Megállapításait tanulmányok, statisztikai jelentések formájában juttatja el az érdeklődőkhöz. Ezek segítik a kormányokat a kulcsfontosságú gazdasági területeken a megfelelő lépések megtételére. Ugyancsak ismertek a szervezet tagországokról készített vizsgálatai.

Az OECD nemzetközi egyezmények, ajánlások, határozatok játékszabályait dolgozza ki annak érdekében, hogy a tagok sikeresebben alkalmazkodhassanak a globális gazdasághoz. A szervezet egyik legfontosabb célja, hogy minden tagország részesedhessen a növekedés hasznaiból.

A Területfejlesztési Szolgálat célja a fenntartható gazdasági jóllétet(!), a társadalom kohézióját és a hatékony kormányzást elősegítő stratégiák feltárása, elemzése.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődés kapcsolja össze a gazdasági, a társadalmi és a környezeti célokat. A fő kérdés az, hogy milyen változások kellenek az egyes városokban ahhoz, hogy fenntarthatóan fejlődhessenek? Világosan meg kell fogalmazni egy várospolitikát, hogy a társadalom megérthesse, miként válhat a város olyanná, ahol élni, dolgozni egyaránt érdemes.

1997-ben az OECD két szervezettel, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalával és a Nemzetközi Városi és Megyei Vezetési Szervezet (ICMA) együttműködve vizsgálta a tagországok rozsdaterületekkel kapcsolatos tevékenységeit. A kármentesítés és újjáélesztés érdekében a kormányok a következőket tették:

· Felállították a szabályozási kereteket, hogy az érintettek — tulajdonosok, használók és más felelős szereplők — együttesen részt vállaljanak a korábbi szennyezések megszüntetésében és a jövőben előforduló szennyezések megakadályozásában.

· Olyan rehabilitációs programokat fejlesztettek ki, amelyek hatására jelentős számban éledtek újjá rozsdaterületek.

· Közpénzeket (alapokat) rendeltek a kármentesítési és újjáélesztési stratégiákhoz.

· Felismerték a szektorok és az igazgatás különböző szintjei közötti együttműködés szükségességét.

· Igyekeztek a különféle technológiákat, a legjobban bevált megoldásokat nemzetközi szinten is hozzáférhetővé tenni.

· Évente több ezer terület rehabilitálnak az OECD tagországokban.

· Megtörténik a városok és térségek fizikai, társadalmi és gazdasági újjáélesztése.

· Jelentős magánbefektetésekre kerül sor.

· Megerősödnek a városon belüli kapcsolatok.

· Ellentmondásos a gyakorlat a zöldmezős fejlesztések engedélyezése és a rozsdaterületek súlyos környezeti, gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására tett erőfeszítések között.

· Merev a rozsdaövezetek szabályozási háttere és eljárási gyakorlata.

· Hiányosak az ismeretek a rozsdaterületekről, üresen álló épületekről és telkekről, valamint az újjáélesztés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól.

· körültekintően kialakított város- és régiós politika;

· megújulási képesség, rugalmasság;

· megfelelő alapok folyamatos biztosítása;

· együttműködés a szereplők között;

· a közvélemény rendszeres tájékoztatása a rozsdaterületek megújításával kapcsolatos előnyökről;

· pro-aktív, kezdeményező hozzáállás, vezető szerep a közigazgatás minden szintjén.

A rozsdaterületekhez kapcsolódó jelenlegi OECD munkák az ún. Térségi Vizsgálatok keretében folynak. Ezen belül a Városok Megújulása Sorozat (Urban Renaissance Series) a városokban végbemenő átalakulásokat vizsgálja. A kritikus folyamatok kezelésére kiváló eszközök látszanak kialakulni: a városközpontok menedzselése, központi üzleti területek, új közterületek, ellátóláncok létrehozása, a magántőke bevonása a városi infrastruktúra fejlesztésébe, a társadalmi kirekesztettség, szegregáció kezelése, és főképpen a rozsdaterületek hatékony újrahasznosítása. Mivel azonban a problémamegoldás legfőbb eszköze — az innováció — meglehetősen eltérő szintű az egyes tagországokban, soha nem volt ekkora jelentősége a nemzetközi tapasztalatcserének.

Az Európai Unió térségfejlesztési támogatására jó példa Skócia, amely az Egyesült Királyság elmaradottabb térsége. Területének mintegy 5%-a barnamező, Glasgow-ban ez az arány 8-9%. A kilencvenes években az EU strukturális alapjaiból 1 milliárd angol fontnak megfelelő összeget nyertek a barnazónák újjáélesztésére. Ehhez kapcsolódott a hasonló nagyságú hazai költségvetési támogatás és a magántőke. Az eredmény: a II. Világháború óta először stabilizálódott a gazdaság a térségben, és ez az állapot már 6 éve tart.

Ami Magyarországot és Budapestet illeti, érdemes figyelni a kialakuló EU-s politikákra, valamint a sokféle nemzetközi együttműködésre. A kormányzat minden szintjén foglalkozni kell a rozsdaövezetekkel, mint a fenntartható területfejlesztés egyik alapproblémájával.

Debra Mountford

Sorozatunkban az EU-csatlakozás különféle környezetvédelemhez kapcsolódó vonatkozásait vizsgáljuk. Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával jelenik meg.

A környezetvédelmi adóraformmal kapcsolatos további anyagok angol, illetve német nyelven a Német Ökoadó Szövetség honlapján (www.foes.ev.de), valamint az alábbi honlapokon találhatók:

www.elsevier.nl/cas/tree/store/ecolec/sub/2000/34/1/1099.pdf

www.economicinstruments.com/

www.wupperinst.org/Publikationen/EPP/index.html

www.acfonline.org.au/publications/tela/tax.pdf