Az Együtt Szentendréért Egyesület röplapot adott közre, mely a Pap-sziget természeti értékeinek és közösségi használatának megőrzéséért kiírandó népszavazást készíti elő. A helyi önkormányzat 50 évre "bérbe" akarja adni a Pap-szigetet olyan feltételekkel, hogy a bérleti időszak lejártakor az önkormányzat köteles lenne a bérlő minden beruházását megtéríteni. Ez tulajdonképpen eladást jelent, és Szentendre lakosságának kiszorítását a kedvelt zöldterületeiről, nem is szólva arról, hogy a beruházások veszélyeztethetik a zöldterületi értékeket. Az egyesület megkíséreli a képviselőket megnyerni a természeti értékek és a lakosság érdekei védelmének, és csak abban az esetben ragaszkodik a népszavazáshoz, ha ez nem sikerül. A Levegő Munkacsoport szakmai tanácsokkal, a korábbi tapasztalatok átadásával segíti a kezdeményezést.

A solymári környezetvédők hírt adtak arról, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága aggályosnak tartja többek között a "téglagyárral szemben", a Várhegy oldalában fekvő terület ipari-gazdasági területként való fejlesztését, és nem támogatja a terület beépítését. A Levegő Munkacsoport már korábban levelet intézett a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, azzal a céllal, hogy kötelezze előzetes környezeti hatástanulmány készíttetésére az önkormányzatot az ipari terület kijelölésével kapcsolatban.

A Soroksári Botanikuskert súlyos veszélyhelyzetben van, mert nincsenek anyagi forrásai a fenntartásra. Félő, hogy emiatt a Szent István Egyetem el akarja adni. A Budai Arborétumot sikerült megmentenünk ettől a sorstól, és fellépünk a soroksári kert megmentése érdekében is.

A Pagony Környezetvédő Egyesületnek sikerült megakadályoznia azt, hogy a kerületi képviselő-testület november 22-i ülésén napirendre tűzzék a Mártonlak utca és Thomán I. utca összekötésére, gyűjtőút kiépítésére irányuló tervet, mely tönkretenné az itt lévő kiserdőt. A környék lakossága már 1996 óta küzd ez ellen a természetpusztító terv ellen.

Az ezt tartalmazó, most készülő Mártonlak utca és környéke Szabályozási Terv véleményezési eljárásába a Levegő Munkacsoport is bejelentkezett ügyfélként a XII. kerületi Önkormányzatnál.

A XIII. kerületi Duna-partot több helyen lezárták — panaszolta helyi tagszervezetünk, a Kormorán Egyesület vezetője. A FOKA öbölnél a MAHART megbízásából feltöltik a partokat. Fákat is kivágtak, bár a MAHART-nak ehhez nem volt joga. Betonkeverőkből kifolyó híg betont és egyéb szemetet öntenek a vízbe. A Duna Plaza mögötti részen és a Népszigeten szabadidő parkot létesítenek, de nem akartak betekintést engedni az egyesület vezetőinek a területre. A Plaza cég a Népszigeten is terjeszkedik.

A Népsziget IV. kerületi részét természetvédelmi területté nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat. Sok az illegális szemétlerakás, jelentéktelenek a bírságok és magasak a legális törmeléklerakó helyek díjai.

Nagy építkezések és bontások előtt áll az ország, ezt a kérdést megnyugtatóan kellene rendezni, különben a természeti területek látják kárát.

A Levegő Munkacsoport megvitatta a XI. kerületi Bartók Béla út felújítási terveit. A felújítás már régóta esedékes, így örömmel tölt el bennünket, hogy 2002-ben sor kerül ennek a fontos feladatnak az elvégzésére. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mivel a beruházásért felelős DBR Metró Projekt Igazgatóság teljes mértékben elzárkózik attól, hogy itt buszsáv létesüljön — annak ellenére, hogy a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya is ezt a megoldást támogatta. A villamospályát úgy fogják kialakítani, hogy az — a megállókkal együtt — autóbuszok számára is használható lesz. Ugyanis az a távlati elképzelés, hogy 4-es metró megépítése után a buszok a villamossíneken közlekedjenek. Tehát hosszú éveken keresztül akadályoztatva lennének a buszok.

Ezen az útvonalon közlekedik a főváros — és talán egész Európa — legsűrűbb követésű buszcsaládja. Súlyos gond itt az autóbuszok rendszeres akadályoztatása, ami jelentős időveszteséget, többletköltséget és súlyos környezetszennyezést okoz.

A közlekedési szakértők általánosan elfogadott álláspontja szerint buszsáv kialakítása mindenképp ajánlatos ott, ahol a buszok követési ideje nem haladja meg a 2 percet. A Bartók Béla úton a követési idő menetrend szerint délelőtt 1,1 perc, délután 1,7 perc. Egyébként számos nyugat-európai városban ennél jóval nagyobb követési időköz esetén is létesítenek külön buszsávot (és azt szigorúan be is tartatják).

A zárt buszsáv kialakításának nincs sem gazdasági, sem forgalomtechnikai akadálya. A buszsávval kapcsolatos egyik fő ellenérvként azt szokták felhozni, hogy helyet kell biztosítani az itt parkoló gépkocsiknak. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét. A legkritikusabb szakaszon — a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért tér között — az úttesten mindkét oldalon összesen 200 gépkocsi parkol (jórészt szabálytalanul). Ezzel szemben naponta két irányban 82 ezer ember utazik itt autóbuszon (villamossal 89 ezer, személygépkocsival 35 ezer). Az út felújítása miatt hónapokon keresztül semmiféle parkolási lehetőség sem lesz itt, tehát utána már sokkal könnyebb lesz fenntartani ezt az állapotot.

Az az érv sem elfogadható, hogy több helyet kell biztosítani az itt közlekedő autóknak. Először is, ezen a szakaszon minden nap ötször annyi ember utazik autóbusszal és villamossal is, mint személyautóval. Továbbá köztudott, hogy az autóbusz használata környezet- és egészségvédel-mi, valamint gazdasági szempontból fajlagosan (egységnyi teljesítményre vetítve) sokkal előnyösebb, mint a személygépkocsival történő közlekedés. Így például egy busz károsanyag-kibocsátása utaskilométerenként egy huszada a személyautóénak.

Természetesen a villamossíneket is meg kell védeni az egyéb forgalomtól, és ez szerencsére meg is fog történni a felújítás során.

A buszsáv viszonylag egyszerű és kis költséggel járó kialakítása révén számottevően csökkennének az eljutási idők és minőségileg javulna a tömegközlekedés színvonala. A folyamatos haladás következtében érezhetően csökkenne a környezet szennyezése. Az itt utazók 83 százalékának javulnának az utazási feltételei. A várható haszon azonban ennél jóval több embert érint a javuló környezeti állapot és a BKV Rt. pénzügyi megtakarításainak következtében.

A Fővárosi Önkormányzat tavaly novemberben elfogadta a 2002. évre szóló költségvetését.

Súlyosan elhibázottnak tartjuk, hogy milliárdokat kívánnak költeni olyan közlekedési nagyberuházásokra, amelyek hozzájárulnak a gépjárműforgalom növekedéséhez és a környezet állapotának további romlásához: a budai alsó rakpart 2´2 sávosra bővítésére, a 6-os út és az M5-ös autópálya bevezető szakaszainak kiszélesítésére. Örömmel fogadtuk viszont, hogy több éves szünet után ismét jut pénz a kerékpárutak és tárolók építésére, sőt a kerékpározás népszerűsítésére is. Gond azonban, hogy a következő három évre mindössze 200 millió forintot irányoztak elő, és ha a továbbiakban is így folytatódik, akkor 100 évre lesz szükség egy elfogadható szintű budapesti kerékpáros infrastruktúra kiépítésére.

A XVI. és XVII. kerületi önkormányzatok elfogadták az M0-s keleti szektorának azt a nyomvonalát, ami ellen a társadalmi szervezetek már évek óta tiltakoznak. Ez a Nemzeti Autópálya Rt. erőszakosságának következménye volt.

A miniszterelnök mindeddig még nem válaszolt a társadalmi szervezetek ezzel kapcsolatos levelére, melyhez a Levegő Munkacsoport is csatolt támogató levelet.

A Levegő Munkacsoport ismét egyeztető tárgyalásra hívja össze a témában érintett társadalmi szervezeteket, hogy a kialakult helyzetben megvitassák a teendőket.

A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére Hegyi Gyula országgyűlési képviselő beadványt juttatott el az Alkotmánybírósághoz a természeti értékek fokozottabb védelme érdekében. Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy megteszi a megfelelő jogi és adminisztratív intézkedéseket a vadon élő növény- és állatfajok élőhelyei védelmének biztosítására, valamint hogy tervezési és fejlesztési politikájában tekintettel lesz a védett területek természetvédelmi követelményeire annak érdekében, hogy elkerülje vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse ezen területek bárminemű károsodását. Ugyanakkor az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy környezetterhelő létesítményeket védett természeti területeken helyezzenek el, amennyiben a természetvédelmi hatóság azt jóváhagyja. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a nemzetközi szerződéssel ellentétes és súlyosan veszélyeztetheti pótolhatatlan természeti értékeinket, hogy a törvény megengedi az említett esetekben az egyedi hatósági mérlegelést, ezért a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) segítségével elkészítette az alkotmánybírósági beadványt. Egy társadalmi szervezet vagy magánszemély viszont nem kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg, vajon nemzetközi szerződésbe ütközik-e valamely hazai jogszabály, ezért a Levegő Munkacsoport erre a feladatra Hegyi Gyulát kérte fel, aki már számos esetben bebizonyította elkötelezettségét a környezetvédelem ügye iránt.