A CAN a következő főbb megvalósítandó célokat fogalmazta meg:

— Nemzetközi szinten elősegíti az éghajlatváltozással kapcsolatos információk áramlását. Létrehoztak egy nemzetközi civilszervezet-katalógust, mely tartalmazza 83 ország 333 CAN tag szervezetét, megkönnyítve ezzel az aktivisták közötti információcserét. A katalógus a világhálón is ingyenesen hozzáférhető a http://www.climnet.org/members/criter.htm címen.

— Cselekvési terveket állítanak össze, és állást foglalnak a globális felmelegedés kérdéskörében. Ezen írások hozzáférhetőek a rendszeresen megjelenő ECO című kiadványukban, mely a http://www.climatenetwork.org/eco internetes címen is megtalálható.

— Tájékoztatással, erkölcsileg és esetenként anyagilag is támogatnak minden velük együttműködő civil szervezetet.

A CAN megalakulása óta aktív résztvevője a nemzetközi környezetvédelmi és klímakonferenciáknak, részese a COP (Conference of the Parties, pl.: Kiotó) konferenciák döntés-előkészítéseinek. Aktív az éghajlatváltozás okaival foglalkozó kérdésekben is. Elsőrendű fontosságúnak tartják az újrahasznosítható energiaforrások kutatását és széles körű alkalmazását annak reményében, hogy a XXI. század gazdasága, ipara már kizárólag ilyen típusú energiaforrásokra épít. Segítik az országos, illetve helyi szintű energiahatékonysági tervek megszületését. Elvárják az EU-tól és az USA-tól, hogy álljanak elő egy konkrét menetrenddel, hogy mikorra kívánják bezárni az üvegházgáz-kibocsátást okozó hőerműveiket és az atomerőműveiket. Olyan gazdasági reformokat várnak, támogatnak, melyek a külső költségeket is figyelembe veszik.

A CAN nyolc regionális alszervezetet hozott létre, amelyek így a közös cél mellett a helyi környezeti kérdésekkel is tudnak foglalkozni.

A CANA (Climate Action Network Australia) 25 helyi, megyei és országos környezetvédelmi, egészségügyi és kutatócsoportot fog össze. Ausztrália igen jelentős CO 2 -kibocsátó, ezért elsősorban ennek a visszafogására összpontosítanak. Felvilágosító kampányokat szerveznek, lobbiznak és kutatásokat támogatnak. Jelenleg az üzemanyagadó emelését próbálják elérni.

Afrikát sújtják leginkább az éghajlatváltozás hatásai, hiszen az elmaradottságnak köszönhetően minden természeti katasztrófa emberek ezreinek életét követelheti a fekete kontinensen. A CNA (Climate Network Africa) összefogja az afrikai zöld és egyéb civil szervezeteket. Az afrikai térség csak európai és amerikai segítséggel képes környezetvédelmi programjait végrehajtani. Földrajzi helyzetéből adódóan az egyik legnagyobb probléma az elsivatagosodás, amit fokoz az átgondolatlan mezőgazdasági termelés.

A latin-amerikai térséget a CAN-LA koordinálja, nekik az erdőirtás ipari méreteivel kell szembeszállniuk. Szintén a fejlődő országok általános környezeti problémájával, a mezőgazdasági termelés fejletlenségével kell törődnie a dél-ázsiai központnak (CAN-SA) és a délkelet-ázsiai központnak (CAN-SEA). Japánt leszámítva, amely a fejlett világra jellemzően nagy üvegházgáz-kibocsátó, Ázsiában a rizstermesztés és a tőzegégetés a legnagyobb üvegházgázt emittáló tényező.

Az USA 53 civil szervezetét összefogó washingtoni székhelyű USCAN-nak egész más típusú érdekekkel kell harcolnia. Az USA a világ legnagyobb CO 2 -kibocsátója, ezért nem könnyű a helyzetük az ipari és energiatermelés környezetbarátabbá tételében. Számos együttműködést és kampányt kezdeményeztek más nemzetközi zöld szervezetekkel, így a Világ Természetvédelmi Alappal (WWF) és a Greenpeace-szel.

A brüsszeli központú CAN központ a CNE (Climate Network Europe, Európai Éghajlat Hálózat) leginkább az éghajlatváltozás problémakörében próbálja az (elsősorban nyugat-) európai környezetvédelmi civil szervezeteket koordinálni. Jelentős anyagi támogatást kap az Európai Unió intézményeitől és a kormányoktól, amiből az Európán kívüli fejlődő országok CAN tagszervezeteinek munkáját is segíteni képes.

A Levegő Munkacsoport és egyéb magyar zöld szervezetek, mint a Magyar Közlekedési Klub, illetve az Energia Klub tagjai a CAN-CEE-nek, amely a Közép- és Kelet Európai térségben jeleníti meg a CAN szellemiségét. Itt kiemelten nehéz feladat a gazdaság és az ipar fejlődését összekötni a növekvő környezetvédelmi igényekkel. Sajnos sok térségbeli kormány nem óhajt semmit sem tenni az éghajlatváltozás ügyében, hisz a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt kibocsátási szintet, az 1987. évi szint alatti 5,3%-ot már rég elérte, mivel a rendszerváltások óta szinte a régió összes országában összeomlott a szocialista időszakra jellemző, nagy kibocsátásokkal járó nehézipar.

Az éghajlatváltozás megállítása helyi szinten lehetetlen, tenni ellene csak globális méretekben lehet. A CAN kapocs, mely összeköti a Földünk sorsát féltő embereket a világpolitikával. Nemzetközi hálózata a világ minden pontján felvilágosítást ad az éghajlatváltozás veszélyeiről, arról hogy mi váltja ki és mit tehetünk ellene, koordinálja a civilszervezeteket, lobbizik, segíti a kormányokat, és mindenki számára elérhetővé teszi az információkat.