"Egy katasztrófa bekövetkezése előtt állunk" — mondja Waliczky Zoltán, a BirdLife International egyesült királyságbeli partnerének, a Királyi Madárvédő Társaságnak (RSPB) EU-bővítési programvezetője, a jelentés egyik összeállítója.

"Egy olyan terv esetében, amelyet részben az EU adófizetőinek pénzéből finanszíroznak, vétkes könnyelműségnek tekinthető a gazdag európai természeti örökség és biológiai sokféleség jelentős részének elpusztítása — emellett ellentétes az Európai Unió jogrendszerével is" — folytatja Waliczky Zoltán.

A BirdLife tíz hónapon keresztül vizsgálta, hogy milyen hatással lesz a legfontosabb madárélőhelyekre az EU jelenlegi tagjaira és a csatlakozó országokra vonatkozó közlekedési fejlesztési terveiben szereplő közutak, vasutak és vízi utak építése vagy felújítása.

Több mint 400 fontos madárélőhely (Important Bird Area) IBA 2 vizsgálata során kiderült, hogy megdöbbentő módon ezek 21%-át komolyan veszélyeztetik a javasolt közlekedési fejlesztések. A legtöbb területre a közutak építése fog hatást gyakorolni, de számos helyet érintenek a vízi utak fejlesztései is. Ez utóbbiak között szerepel számos veszélyeztetett magyarországi vizes élőhely, olyanok, mint például a Kis-Balaton, a Dunakanyar, vagy a Felső-Tisza, amelyek a vízi élővilág legfontosabb menedékei között szerepelnek hazánkban.

Az új utak, vasutak, csatornák építése, valamint a meglévő létesítmények felújítása következtében jelentkező élőhelyvesztés és a madarak költését és táplálkozását zavaró emberi tevékenységek tovább fogják növelni az ezeken a védettnek tartott területeken a madarakra irányuló jelenlegi nyomást. Az olyan földhasználati változások, mint a zavarás növekedése és a mezőgazdaság intenzívebbé válása mára nagy mértékben csökkentette ezeknek, a madarak szempontjából jelentős élőhelynek tekinthető területeknek a számát.

Az EU-tagországokkal összevetve, ahol a természetes élőhelyeken az infrastrukturális fejlesztések és az emberi zavarás már jelentősen csökkentette az élővilág sokféleségét, a csatlakozó országok még viszonylag gazdag természeti örökséggel rendelkeznek. Ugyanakkor a javasolt közlekedési fejlesztések velejárói és más káros hatások nemcsak Közép-Kelet-Európában, hanem az egész világon a kipusztulás szélére sodorhatnakwgyes, világszerte veszélyeztetett állományú fajokat, mint amilyen a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola).

Ha a jelenlegi közlekedési tervek megvalósítása tovább folytatódik, ez a 400-ból 85 fontos madárélőhelyet fog a jövőben károsítani. Ezeken a területeken 128 madárfaj nemzetközi jelentőségű populációi élnek. A fejlesztések három világszerte veszélyeztetett faj — a borzas gödény (Pelecanus crispus), a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), a csíkosfejű nádi poszáta (Acrocephalus paludicola) —, és két, csaknem világszerte veszélyeztetett faj — a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) és a nagy sárszalonka (Gallinago media) — esetében a csatlakozó országok teljes állományának kétharmadát veszélyeztetik.

Magyarországon az említett fontos madárélőhelyek közül nem kevesebb, mint 15-öt (a jelenlegi 43 IBA-terület 35%-a) veszélyeztet a TINA-hálózat fejlesztése. A 15 területből nyolcat (53%) közúti, kettőt (13%) vasúti, négyet (27%) vízi és egyet (7%) közúti és vasúti fejlesztések egyaránt veszélyeztetnek. A veszélyeztetett főbb élőhelytípusok megoszlása a következő: füves területek 21%, erdős területek 15%, vizes élőhelyek 22%, mesterséges élőhelyek 40%, egyéb élőhelytípusok 5%. Ezeken a helyeken található többek között a világszerte veszélyeztetett 3 cigányréce (Aythya nyroca), túzok (Otis tarda) és haris (Crex crex) hazai állományának jelentős része.

"A BirdLife felhívta az EU figyelmét arra, hogy ne tegye lehetővé az európai jelentőségű természetvédelmi területek pusztulását a TINA közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztésein keresztül, legyen szó akár közutak, vasutak, vagy vízi utak fejlesztéséről"— mondja Waliczky Zoltán.

A jelentés tartalmaz a csatlakozó országok BirdLife partnerei által készített, az IBA-területek és a TINA-fejlesztések közötti konfliktusokat szemléltető esettanulmányokat is, valamint figyelmeztet az elhamarkodott közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztésekre, amelyek az azonnali védelmet igénylő területeket visszafordíthatatlanul károsíthatják.

2001. szeptember 14.—16. között kerül sor arra a tárgyalásra, amelyen az EU közlekedési és környezetvédelmi miniszterei megvitatják a környezetvédelmi szempontoknak az EU közlekedési politikájába való integrálásának további lehetőségeit, a közúti szállításról a környezetet jobban kímélő közlekedési módokra helyezve a hangsúlyt.

"A BirdLife International üdvözli a környezetvédelmi szempontok közlekedési politikába történő integrálásának folyamatát, és sürgeti a mielőbbi áttérést a közúti szállításról a fenntartható közlekedési formákra, mint a vasút, a víziutak vagy a rövid távolságú hajózás" — folytatja Waliczky Zoltán. "Ugyanakkor a javasolt víziutak fejlesztései által potenciálisan befolyásolt, különlegesen jelentős vizes élőhelyek nagy aránya miatt megfelelő elővigyázatossággal kell megközelíteni a kérdést. A víziutak esetében olyan, ökológiai szempontból is megfelelő megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak az EU vízügyi keretirányelvével. "

A BirdLife sürgeti az EU és a csatlakozó országok hivatalnokait és pénzügyi támogatóit a következő javaslatok végrehajtására:

- Végezzenek Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálatot (SEA) a TINA folyosók lehetséges hatásainak feltárása érdekében nemzetközi és országos szinten is.

- Részletes, projekt szintű Környezeti Hatásvizsgálat (EIA) lefolytatása szükséges a jelentésben szereplő összes területen a kevésbé káros alternatívák azonosítása érdekében.

- A globális jelentőségű területeken meg kell előzni a káros hatásokat.

- Le kell állítani azokat az EU-s támogatásokat, amelyek az IBA területeket károsíthatják

- Egy új, sokkal inkább ökológiai szemléletű víziút fejlesztési tervet kell megalkotni.

- A TINA végrehajtását és aktualizálását alapos társadalmi vizsgálatnak kell alávetni.

- További vizsgálatokat kell folytatni a TINA teljes ökológiai hatásának feltárása érdekében.

"A TINA hálózat Fontos Madárélőhelyekre (IBA) kifejtett potenciális hatásainak értékelése a csatlakozó országokban" zárójelentést a BirdLife International és az Institute for the European Environmental Policy (IEEP) készítette. Kiadója és támogatója az Angol Királyi Madárvédő Társaság.

A BirdLife International több mint 100 természetvédelmi szervezetnek az egész világra kiterjedő együttműködése. Ezek együttesen a világ vezető szakértőinek számítanak a madarak természetvédelmi státuszát, a madárélőhelyeket és minden más, a madárvilágot érintő kérdést és problémákat tekintve.

A BirdLife programja a madarak védelmének négy fontos alkotórésze köré összpontosítja az erőfeszítéseit. Ennek megfelelően válnak a fajok, a fontos területek, a jelentős élőhelytípusok és az emberek a BirdLife munkájának alapvető elemeivé. Európában a BirdLife ezt a megközelítést a regionális feltételeknek és a több mint 40 európai országban jelen lévő partnerszervezetei igényeinek megfelelően alkalmazza.

Az európai programot a partnerszervezetek valósítják meg a koordinációs feladatokat ellátó wageningeni (Hollandia) Európai Részleg és brüsszeli (Belgium) iroda, valamint a velük szorosan együttműködő cambridge-i (Egyesült Királyság), a világ összes BirdLife partnerét koordináló BirdLife Titkárság személyzetének közreműködésével.

A jelentés elkészítéséhez a BirdLife bolgár, cseh, észt, magyar, lett, litván, lengyel, szlovák és szlovén partnerei egyaránt hozzájárultak.

Az ISPA előcsatlakozási alapot részben a TINA dokumentumban meghatározott kulcsfontosságú projektek finanszírozásának felgyorsítása érdekében hozták létre. Egyidejűleg a csatlakozó országoknak át kell venniük az EU természetvédelmi jogalkotásának alapvető elemeit is, mint amilyen például a Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelvek, és egyben terveket kell összeállítaniuk ezek nemzeti végrehajtására.

A BirdLife IBA koncepciójának biológiai alapja az, hogy sok madárfaj védelme hatékonyan biztosítható — legalábbis életciklusuk egy adott időszakában — a számukra kulcsfontosságú, meghatározott számú területek védelmével.

Sok madárfaj az év egy részében, vagy életciklusa meghatározott szakaszában bizonyos területen gyülekezik. Ez egyrészt a fajt különösen sebezhetővé teszi, másrészt viszont viszonylag sok faj esetében lehetőséget biztosít azok élőhelyeit megcélzó természetvédelmi intézkedésekre. A Fontos Madárélőhelyeken ezeknek a fajoknak rendszeresen jelentős állománya fordul elő.

Az ilyen módon kiválasztott IBA-területek így a fajok egész elterjedési területét behálózzák. Az IBA-hálózat létrehozását ezért tekinthetjük a madárfajok fennmaradását az elterjedési területükön belül biztosító minimálisan szükséges intézkedésnek.

A kipusztulás veszélyét minden egyes állat- és növényfaj esetében, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Fajfennmaradási Bizottság által megalkotott és az egész világra egyaránt érvényes összehasonlító rendszer alapján értékelik. A rendszerben az állománynagyságra és/vagy az elterjedési területre és szaporodási rátájuk csökkenésére vonatkozó küszöbértékek alapján határozzák meg, hogy mely fajok tartoznak a világszerte veszélyeztetett fajok közé.

Az RSPB a madarakban és más élőlényekben gazdag, egészséges környezetért dolgozik. Munkájának eredményessége az emberek támogatásától és természetszeretetétől függ. Az RSPB — a BirdLife International partnere az Egyesült Királyságban.